Erkély

Vendég

* Embertelenül rázott a hideg, zsigereim irányítás nélkül
kavarogtak. Az érintése teljes mértékben a régi, az ismert
volt és mégis más. Más. Több vagy kevesebb arról fogalmam
sincs, ha bár minden bizonnyal több, mint amit vártam.
Nem hittem volna, hogy ennyi idő után - amit nem mellesleg
külön töltöttünk - ilyen gyorsan mennek majd a dolgok.

Már mint ... ez esett tőle a legjobban hosszú, gyötrelmes évek
óta, amiket tépelődéssel és filozofálgatással töltöttem. Az emlékétől
is igyekeztem megszabadulni, nehogy úrrá legyen rajtam a hiánya.
Most mégis egyszerre kirobbant belőlem minden. A félelem, amivel
a hírt vártam róla, a fájdalom, amit a titka jelentett számomra,
és a furcsa, viaskodó ellenérzések. Egyik részem ugyanis mélységesen
elítélte Blake-t, másik részem viszont -kevésbé nemesen - fittyet
akart volna hányni minden kiontott életre, ami az ő lelkén szárad.
Ha van neki olyanja egyáltalán...

Ahogy ajka az arcomon kalandozott bőröm heves lángcsóvákat vetett
érintése nyomán. Legalábbis én úgy éreztem, mintha lángra gyúlnék,
és elégnék. Akár egy Főnix élete alkonyán.
Mindig is felnéztem ezekre a csodás madarakra, és nem, nem azért,
mert néha méterekkel is fölöttem szálltak, az égbolt magasán.
Azért szerettem őket, mert hűségesek voltak, mert akit megszerettek
azt könnyeikkel gyógyították fel és mindig, mindig újra megérkeztek,
hogy bearanyozzák az élet unalmas folyását.
Nem tudom, miért, de régen azt hittem, Blake sosem fog elhagyni.
Sosem lesz fontosabb neki egy titok, mint én. A legjobb barátja...
Bár ahogy a dolgok jelenleg álltak úgy éreztem, ez a kettőnk
közt feszülő erős szál már rég nem a barátság szóval pendül egy húron.*

- Ennek örülök. * suttogtam, mikor képes voltam felocsúdni kábulatomból.
Majd sietve hozzá tettem, de olyan hangon, mint aki utolsó üzenetét hagyja
a világra, miközben az enyészeté lesz. * - Szeretlek, Blake. El sem tudod
képzelni mennyire, de ... Téged és nem azt, aki kedvtelésből embereket
öl! Ha az vagy, aki régen voltál, mielőtt ... szóval .. azelőtt, akkor ez a
színtiszta igazság. Viszont, ha idő közben kihalt belőled minden szeretet,
minden az akkori önmagadból akkor ez az érzés sem több puszta ködnél.
Nekem rád van szükségem, nem erre a ... baljós árnyékra, akivé lettél!

Tárgy: Re: Erkély Vas. Május 30, 2010 7:22 am

*Egészen elfelejtkeztem a távol töltött napokról, közelsége hiányáról, a messzi Nap derengő, fel-felsejlő, elérhetetlen alakjáról, mely szemeim előtt lebegett minden egyes percben, mikor nem volt velem. A letelepedő sötétség, az éj komorsága taszított a mélybe, a reménytelenségbe és most, hogy újra itt állok előtte, mindez olyan végtelenül távolinak tűnik.

Mikor… velem volt, én is más voltam. Jobb és tisztább. Aztán az egyik percben dühös szavait hallgattam némán, a következőben pedig egy országnyi messzeséggel köztünk tűrtem a bőrömnek feszülő penge jéghidegét. Elle hiánya nyomot hagyott. Egyfajta kiúttalanságot, mely fokozatosan öl, nem hirtelen, mint eszközöm, a gyilkos átok. Gyilkos átok. Vannak, még a halálfalók között is, akik idegenkednek tőle. Nekem a szempillám sem rebben, ha a Leader parancsba adja, hogy öljek meg valakit. Ez is tanúsítja, mennyire undorító vagyok… Ha pedig az áldozat a lábam előtt kúszik kegyelemért esedezve, hidegen ejtem ki az átok szavait. …hogy mennyire undorítónak látszhatok…

Nekem is van lelkem, bűntudatom és félelmeim, elérhetetlen vágyaim, s ha nem kötelezne eskü, én is irtóznék attól, hogy istent játszak. Mert ki vagyok én? Halálfalók, bérgyilkosok fia és elsősorban stratégiai előny. Kívül kegyetlen gyilkost látsz, de a maszk mögött félelem és undor rejlik. Félelem a jövőtől, undor saját valómtól.

Elfordítottam a fejem, de nem távolodtam el. A holdfényben furcsán csillogó szemeimmel a sötét horizontot fürkésztem, mintha ott keresném a megfelelő szavakat. Hisz most mondta ki, most erősödtek meg a régi, mélyen megbúvó feltételezéseim ezzel kapcsolatban. Nem gondolta komolyan, hogy nem vagyok képes szeretni… nem gondolhatta, hogy nem szeretem mindennél jobban…*
- Sajnálom… *Milyen nehéz volt kimondani azokat a teljesen egyszerű szavakat…* - Sajnálom, ha csalódást okoztam. *Szürkés íriszeim még mindig azon a fényes csillagon függtek.* - De nem minden teljesen az, aminek kinéz… Az érzéseim soha sem változtak. Én nem vagyok gonosz… *Az erkély kövét vettem szemügyre, majd felemeltem a fejem, hogy ismét az aranybarna íriszekbe pillantsak.* - Fontos vagy nekem… *Hangom itt suttogássá halkult, hiszen arcom már egészen közel volt az övéhez. Ajkaimmal puhán érintettem meg, és ha engedte, vagy viszonozta, hosszú pillanatokig nem is szakítottam meg a pici vággyal teli csókot. Ám elhúzódtam, szemrebbenés nélkül, s akkor is, ha pofont kaptam - fel voltam rá készülve.*

Tárgy: Re: Erkély Hétf. Jún. 14, 2010 7:41 am

* Szerencsére visszaérek mielőtt valamilyen tanár észrevenné, hogy kilógtam. Első utam a szobámba visz. Utána megcélozóm a társalgót de senki olyat nem találok akivel lenne kedvem beszélni. Indulok hát tovább.
Az idő már kicsit lehűlt és kellemes szél fújdogál. Az erkély korlátjának dőlve élvezem ahogy a hajtincseim kiszabadulnak a csatból és cirógatják a nyakam. A szürke ruhám van még mindig rajtam, de most egy fekete magassarkút viselek hozzá. Az mégis csak iskolásabb viselet. Fekete körmeimmel ütemesen dobolgatok a meleg, kőből készült korláton. A nap már lemenőben van és égő vörösre festi a horizont. Gyönyörű látvány. Oroszországban teljesen máshogy hat ez az egész. Egy nagy sóhaj szakad fel belőlem. Kezd unalmas lenni itt így egyedül... Elszámolok magamban 100-ig. Ha addig nem jön valaki akkor elmegyek.
1,2,3.......*

Tárgy: Re: Erkély Hétf. Jún. 14, 2010 7:47 am

*Cél nélkül kóricál a kastélyban, amit az elmúlt napokban már felfedezett, és tetszett neki a látvány. Most koptatott fekete farmert visel, ami szinte már lukas, de nem venné le magáról, mert ez a legkedvencebb ruhája. Hosszú szárú bakancsot visel, ami a hűtőbűbájnak hála nem melegíti. Felül, egy rövid ujjú pólót visel. Jókedvűen trappol végig a másodikon, és mikor észreveszi a lányt, megáll, és nekidől az erkély bejáratának.*
- Szia, zavarok?

Tárgy: Re: Erkély Hétf. Jún. 14, 2010 7:53 am

* 97, 98 ..
És akkor meghallok egy hangot. Hála az égnek ! A megmentőm. Az égre emelem a tekintetem és elmotyogok egy köszönöm-öt. Megfordulok és nekidőlök a korlátnak. Először leesik az állam. Will ? Nem, ő valahogy más.*
- Szia, dehogy. Nem ismerjük egymást valahonnan ? *kérdezem. Majd ellököm magam és közelebb megyek a fiúhoz. Habár úgy néz ki mint Will, azért mégis valahogy más a megjelenése*
- Hannah * nyújtok neki kezet*

Tárgy: Re: Erkély Hétf. Jún. 14, 2010 7:59 am

*Elmosolyodik, mikor a lány ledermed és megfordul. Rájött már, hogy Willéhez hasonló hangjával és kinézetével mindenkiből ezt a reakciót váltja ki. Ez valahogy mégis szórakoztatja. A kézfogást elfogadja, és a lány szemeibe pillant, mintha csak keresne valamit.*
- Akkor jó, a világért sem szeretnék zavarni.
*Teszi hozzá még mindig mosolyogva, és vörös haja az arca körül pihen. Ma lusta volt összefogni.*
- Nem, nem hiszem, alig pár napja érkeztem, és ha ismernék egy iylen szépséges angyalt, mint te, azt biztosan nem felejteném el.
*Bókol a fiú, majd ismét nekidől a falnak.*

Tárgy: Re: Erkély Hétf. Jún. 14, 2010 8:06 am

* Szóval nem Will. Ez a dolog viszont még jobban meglepő. Biztos testvérek vagy valami. Nem is érdekel annyira csak kicsit meghökkent az egész, ennyi. A bókon csak elmosolyodok.*
- Szóval pár napja .. Merész , hogy így nyárra jöttél * jegyzem meg majd mellé libbenek és nekidőlök a korlátnak. *
- Ha szabad kérdeznem, hogy-hogy most jöttél ?
* Kivülről mint Will , belülről meg eddig a szöges ellentéte a gyerek. A tekintetemmel keresek valami árulkodó dolgot ami kicsit is közelebb visz a fiúhoz. De eddig semmi *

Tárgy: Re: Erkély Hétf. Jún. 14, 2010 8:11 am

*Örül, hogy nem egy második Luthiát fogott ki, hanem egy kicsit megértőbb lányt.*
- Ahha, hát nem tudom. Nevelő szüleim most írattak be, eddig nem tudom miért nem, de nem baj. Merész de legalább hamarabb élvezhetem a nyári szünetet, és tanítás javát is ellógtam.
*Teszi hozzá a fiú elvigyorodva. Jó gyerek, de a tanulás nem tartozik a fő erényei közé. Annál inkább a bájos hölgyek körüli zsongás, és azok hősies védelmezése.*
- Nah és te mikor jöttél? Hogy érzed magad itt?
*Faggatózik, miután megfelelt az összes kérdésre.*

Tárgy: Re: Erkély Hétf. Jún. 14, 2010 8:19 am

- Értelek. És nem hagytál ki sokat . Tiszta unalom volt az egész év* fintorodok el. Bár ez lehet, hogy abból akad, hogy immár másodjára kezdtem neki az első évnek.*
- Évközben jöttem én is. A Roxfortból. Amúgy meg orosz vagyok . * egy rövidke kis tömör élettörténetben válaszolok az első kérdésére. Ha akar rákérdez arra ami érdekli. Talán válaszolok is neki. Esetleg ki is fejtek egy -két dolgot bővebben.* - Jól, jól. Bár még mindig szokatlan az időjárás. Viszont kicsit úgy érzem, hogy kevés a parti.
* Természetesen nem a mugli értelembe vett partira gondolok itt. Azok gyengék a varázslók által szervezett bulikhoz képest. *
- Ezért is döntöttem úgy, hogy meglátogatom Vegast * csapom össze a tenyerem * - Ezt most döntöttem el * teszem hozzá és elmosolyodok * - Csatlakoznál hozzám ?

Tárgy: Re: Erkély Hétf. Jún. 14, 2010 8:29 am

- Értem, akkor megnyugodtam.
*Mosolyodik el újfent, nem szeret unatkozni, így nem rossz hogy nem volt itt.*
- Roxfortból? És ott milyen volt? Orosz? Ott hideg van....
*Kérdez, és rázkódik össze a gondolattól, hogy a lány milyen hideg helyről jött. Csoda hogy nem fagyott meg a lelke is. Ő már biztos belepusztult volna, ekkora hidegbe.*
- Party? Nah igen, ahogy elnézem annak nem sok helye és alkalma van. Legalábbis mióta itt vagyok, egy sem volt sehol.
*Jegyzi meg, kissé maga is hiányolva a társasági életforma hiányát. Will ellentéteként ő szeret bulizni, és ismerkedni.*
- Vegas? Mint Las Vegas? Miért mennél oda?
*Érdeklődik kíváncsian, még nem tudja hogy menne-e. Esélyes, hogy nem.*
- Nem, nem hiszem hogy részemről jó ötlet lenne.

Tárgy: Re: Erkély Hétf. Jún. 14, 2010 8:37 am

- A Roxfort... nos sokkal murisabb volt mint a Wilian. Mardekáros voltam.* felidéződik bennem pár emlékkép. Szerettem odajárni, csak annyira nem bírtam a jámbor hugrabugosokat meg a nagyképű griffendéleseket. * - Oroszország, nos igen eléggé hideg. De ennek is meg van a maga szépsége.
* Már ha valaki lát valami szépet a csupa fehér tájban. *
- Amióta én itt vagyok azóta is max egy ami olyan volt, h azt mondjam rá, h elment. De semmi izgi *legyintek* - Nem tudom. Csak úgy unalomból. Talán tudsz valami jobb helyet a szórakozásnak ?
*Oldalra billentem a fejem és úgy nézek rá, miközben egy kis mosoly bujkál az arcomon.*
- Te tudod..*ellököm magam és sétálok egy kicsit. Megpördülök.*

Tárgy: Re: Erkély Hétf. Jún. 14, 2010 8:42 am

- Murisabb? Értem, mardekárosnak nem lehetett rossz lenni ahogy sejtem. Bár az az igazság, hogy nem igen ismerem a Roxfort rendszerét.
*Mondja, de azért ennyi megmaradt hogy átlagban mindenhol négy ház van mint itt is. Ezt is kicsit furának tartja, de nem igen érdekli annyira, hogy szóvá is tegye.*
- Nem igazán. Bár én most annyira nem is hiányolom. Jó lenne ha lenne, de azért hogy bulizzak egy nagyot, nem megyek Vegasig.
*Rázza meg kissé vörös fürtjeit.*
- Nem tudod, véletlen mennyi az idő?
*Érdeklődik a lánytól, mert elvileg van egy órája, de az fenn van a szobájába.*

Tárgy: Re: Erkély Hétf. Jún. 14, 2010 8:45 am

// fagyi //

Tárgy: Re: Erkély Vas. Júl. 04, 2010 11:39 pm

*Az unalom sok mindent el tud érni... Főleg azt, hogy sehol egy lélek és így rossz kedve lesz. Amúgy ha most jönne valaki, akkor ez a gond már megoldódna. Kicsit elmerengve lép ki az erkélyre és körülnéz. Persze sehol egy lélek... miért is lenne?
Peléje a háta mögött sétálgat, aztán amikor Sindy a korlátnak dől ő felugrik a padra és ott helyezkedik el. A lányon ma egy egyszerű kis ruha van, fekete-fehér csíkos egy rózsaszín szallaggal a közepén. Haja kiengedve, prefektusi jelvénye pedig a ruhára tűzve. Egy kicsit felsóhajt. Az idő mondjuk kellemes, csak amilyen sokan maradtak az iskolába... reméli valaki még ma fel fog tűnni. Nézelődik egyenlőre.*

Tárgy: Re: Erkély Vas. Júl. 04, 2010 11:47 pm

*Ivan és Hádész érkezik az erkélyre. A kis szibériai husky most épp lusta kedvében van, így gazdájával cipelteti magát. A fiú körülnéz, és kicsit félre hajtja fejét, ahogy végigméri a lányt, majd ha az felé pillantana, zavartan elmosolyodik. Közelebb sétál, és lerakja a kutyát, aki egyből befut gazdija lábai mögé, onnan leskelődve.
Ivan először megvakarja tarkóját, majd kezet nyújt.*
- Szervusz... Mi még nem találkoztunk. Ivan Vladislav Dargo vagyok, negyedéves faminés. Tegnap érkeztem az iskolába. Máshonnan... Helyeztek át.
*Próbálja a történteket két szóban szépen megfogalmazni, majd nekidől az erkély korlátjának.*
- Nem zavar, ha az Alvilág urával...
*Fejével a Husky felé bök, aki őrülten próbál elbújni újra lábai mögött.*
- ...kicsit itt maradunk?
*Kérdi mosolyogva.*

Tárgy: Re: Erkély Vas. Júl. 04, 2010 11:53 pm

*A pele egy kicsit rémülten ugrik hátra amikor meglátja az érkező kutyát a gazdájával. Sindy csak elvigyorodik és a fiúra pillant. Elfogadja a kéznyújtást és gyengéden meg is rázza.*
-Szia. Sindy Logan. Plama. *Egykorúak... bólint egyet a fiú monológjára majd halvány mosollyal az arcán megfordul és háttal dől a korlátnak.*
-Alvilág ura? *Kicsit furcsálja az elnevezést, de aprón meg is rázza a fejét.* Nem, nem zavar. Csak nyugodtan. Bár úgy látom, Silver egy kicsit fél a kutyádtól. *Közben a pele felé nyúj az pedig egyből felugrik Sindy kezébe. A lány, felteszi az erkély korlát másik felére és visszafordul Ivan felé.*
-Nagyon aranyos. Hogy hívják? *Kérdi, miközben a kiskutyára néz aki mellesleg próbál elbújni. A mosoly most nem tűnik az arcáról, örül annak hogy van itt valaki.*

Tárgy: Re: Erkély Hétf. Júl. 05, 2010 12:02 am

- Igen, az alvilág ura... A neve Hádész...
*Vigyorog Ivan.*
- Amúgy nem kell tőle tartani, a saját árnyékától is fél. És, milyen az iskola? Van kedvenc helyed?
*Kérdi érdeklődve, majd körbepillant.*
- Amúgy az állatkád nagyon kis helyes.
*Közben felül a korlátra, és bámészkodik tovább. Látszik, hogy kerüli a lány pillantását. Mi tagadás, tetszik neki az ifjú hölgy, és ezt nehezen titkolja. Ha néha-néha bele is néz Sindy szemébe, zavartan mosolyogni kezd, és elkapja tekintetét.*

Tárgy: Re: Erkély Hétf. Júl. 05, 2010 12:11 am

-Gondolhattam volna! *Vágja rá mosolyogva. Kicsit szemlélgeti még az Ivan mögött bújkáló kutyát, de aztán a fiút kezdi el kémlelni. Igen, éppen látja hogy a kutyus félnénk.*
-Látom. Amúgy, köszi. De ő sem valami bátor kis lény... *Pillant Silverre, majd egyik ujjával végigsimít rajta és aztán vállat von. Már egy ideje ugye itt van, az iskolát szereti csak tanulni nem. Vagyis attól függ mit kell.*
-Az iskola jóó, vannak jófej emberek. A tanárok fiatalok, nem éppen... kell tőlük tartani. Csak egy pártól. Kedvenc hely? A tópart nagyon szép, oda sokat járok. Meg mondjuk... az ilyen eldugott helyek mint a föld alatti patak vagy a tükörterem. Ha nyugira vágysz. *Von vállat. Sokat beszél, szeret beszélni. Ő sem nézi mindig Ivant, csak néha pillant rá a fekete szemeivel. Akkor is, mosolyogva.*
-Na és neked hogy tetszik eddig? Honnan jöttél?

//Fagy//

Tárgy: Re: Erkély Kedd Júl. 06, 2010 8:38 pm

* Korai kelés. Nem az én specialitásom. Ilyenkor kissé ingerült vagyok. Ezt meg is tapasztalhatta az a kis jámbor Plamás elsős gyerek, aki elég nagynak érezte magát , hogy elém álljon a kávé automatánál. Szépen elbeszélgettem vele a családjáról és az anyukája hogylétéről. Aztán megértette , és szerintem nem csak ő, hogy Nathaniel Matthews-zal nem érdemes ujjat húzni ha éppen öt perce kelt fel. De amúgy sem.
Miután megkaptam a kávémat kiballagtam ide az erkélyre. Egy fekete nadrág, fehér póló meg egy zakó van rajtam. Elegáns mégis követi a trendet meg a divatot. A hajam még kissé kócos, hiszen ott még nem tartottam, hogy meglátogassam a fürdőszobát.
Az erkély párkányának dőlve, szívom a cigim és iszom a kávém. Közben hunyorítva " gyönyörködök " a táj szépségében, alias tökéletesen lehet stírölni azt a nem tudom hányadikos csajt, aki éppen reggeli tornát tart magának.
Amikor érzékelem, hogy valaki csatlakozik hozzám, nem fordulok meg. Ha tőlem akar valamit akkor majd megszólít vagy idejön. *

Vendég

* Ashly másnapos fejjel sétálgat a folyóson, majd úgy dönt, hogy kinéz az erkélyre, mert el kéne szívni egy szál cigit. Menet közben azon gondolkozik, hogy a mai programjába hogyan tudná beszorítani a ma kocsmázást. Majd rájött. Csillogó szemekkel ért oda az erkély küszöbére. Fekete farmernadrág és egy apró fekete spagetti vállas blúzt viselt. Már a zsebéhez nyúlt mikor meglátta, hogy van valaki más is itt. De nem nagyon zavartatta magát. Elővette a cigarettás dobozt és egy kisebb keresés a gyújtója irányt, és aztán rá is gyújtott egy szál kék Pall Mall-ra. Csak nézi az ismeretlen alakot, épp háttal van neki, és azon gondolkozik, vajon ismeri-e? Nem is agyal ezen tovább úgy dönt, hogy leszólítsa. *
- Szia. * Köszön neki, és reméli, hogy van benne annyi udvariasság, hogy legalább vissza köszön. Szerette volna megismerni. *

Tárgy: Re: Erkély Kedd Júl. 06, 2010 8:54 pm

* Szívom még tovább a cigit és nézelődök, amikor hallom a "szia" -t . Nemesvérű varázsló családból származok és a neveltetésem megkívánja, hogy ha ilyen kedves női hang köszön akkor megforduljak, megnézzem, hogy ki az és nem utolsó sorban visszaköszönjek.
Így is teszek. Bár a kótyagos fej és a reggeli fáradságnak köszönhetően krülbelül olyan vagyok, mint egy lassított jelenet. Megfordulok, háttal nekitámaszkodok a korlátnak és úgy nézek végig a lányon, egy félmosoly kíséretében nyugtázom, hogy csinos darab.*
- Kézcsók hölgyem ! Nocsak, már is hódolunk a káros szenvedélyeknek ?
* Nézek a cigire. Muszáj ilyenkor atyáskodnom egy sort. De azért nem tartok előadást a cigaretta káros hatásairól. Az nem az én dolgom.*
- Mi járatban erre ily kora reggel ?
* Belekortyolok a kávémba és lepöccintek egy kis parazsat a cigiről.*

Vendég

* Ahogy gondolta, eddig rendes az ismeretlen személy. Szép lassan megpróbálom "kifaggatni". Hisz mindig jól jöhet egy kis információ. Abba hagyja a gondolkodást és a kérdésre figyel. *
- Már is? * Mosolyodok el mikor meghallom a fiú szavait. *
- Inkább még mindig. * Kedvesen vágok vissza neki. *
- Kora reggel? * Nézek a fiúra, bár tudom, hogy mire gondol, de nekem nem reggel van, hanem este. *
- Nekem ilyenkor nem reggel van. Szóval nekem olyan mint ha este lenne. Mert én nappal alszok és este meg fent vagyok, mert sokkal érdekesebb az esti élet. * Mikor elmondta amit akart, rájött, hogy még mindig nem tudja a fiú nevét. *
- Ha szabad kérdeznem akkor, hogy is hívnak? * Majd neki dőlök a korlátnak beleszívok a cigibe majd eldobom és eltaposom. *

Tárgy: Re: Erkély Kedd Júl. 06, 2010 9:20 pm

- Nem tűnsz olyan idősnek, hogy legálisan cigarettázz * Jegyzem meg egy mosoly kíséretében. *
- Óh, szóval egy igazi éjszakai vadmacska vagy . Tiszteletreméltó Jómagam is ezt életfelfogást vallom. * Azzal elnyomom a cigit és elpöccintem kifele.Pontosabban lefele, az erkélyről. Most már nem vonja el semmi a figyelmemet az ismerkedésről.*
- Nathaniel * Mutatkozok be. * - És kegyed ?
* Kegyed.. Éppen nekem való. Ezt már csak magamban teszem hozzá.*
- Szívesen diskurálnék veled erről-arról valamikor amikor élek is * Mondom, remélem ezzel leesik neki, hogy valami esti programra gondolok. Mert, hogy is mondjam, most tényleg eléggé nem vagyok a magam ura. Valószínűleg a jó poénok és beszólások is elkerülnek. Nem szeretem az ilyet. A kávé se dobott fel. Bár csak az első pohár volt. Talán majd a negyedik után, már ki tudom nyitni normálisan is a szemem.*
- Hányadikos vagy ? * Kérdezem csupán érdeklődésből. Semmi hátsó szándék. Egy elsőst nem akarnék megrontani...*

Vendég

- Nem tűnök olyan idősnek? Hát te se ... * Viccelődik Nath- tel. *
- Még jó, hogy nem vagyok olyan öreg, hogy már legálisan is rágyújthassak. * Végig nézi, hogy elszívta a fiú a cigit és tudta, hogy most már csak is az öve a főszerep. *
- Ashly vagyok. Örülök, hogy megismerhettelek. * A lány eddig csak is őszinte volt Nath-al és most is, és tényleg örül ennek az új ismerősnek. *
- Rendben, benne vagyok. De inkább valamikor olyankor mikor nem vagyok ennyire fáradt. Majd egyszer szólj, hogy mikor érsz rá, olyan esti időpontban. És akár elmehetnénk kocsmázni is. * Csillogó szemekkel a fiút szemlélte és reméli bele egyezik a kis tervébe. *
- Másodikos. És te? * Szemeit alig tudta levenni az új ismerőséről. *

Tárgy: Re: Erkély Kedd Júl. 06, 2010 9:37 pm

- Hát még én, Ashly * Kacsintok a lányra. Tényleg örülök az új ismeretségemnek . Elvégre lányokból sosem elég. Akárcsak az alkoholból és a cigiből.
A kocsmázós ötleten csak elnevetem magam. Főleg miután megtudom, hogy csak másodikos. Akkor hát itt lesz az ideje, hogy megmutassa neki az igazi éjszakai életet. Ami nem csak a kocsmákból áll. Hanem sokkal több. *
- Ötödikes. * Mondom vigyorogva, hiszen már programok ezrei vannak a fejembe.* - Megint * Teszem hozzá. Elvégre nem szégyen annyira, ha az ember megbukik. Aki szerint az, nos az biztos egy stréber nyominger.*
- Nos, hát szerintem ha velem jössz egy estére, akkor a kocsmákat csak bemelegítésnek látogatjuk meg. Van pár olyan hely, amit sokkal érdemesebb megnézni.
* Amint kijutunk a suliból, lehet hoppanálnom is. Szóval a határ a csillagos ég. Szinte szó szerint. Úgy érzem, hogy véget is vethetek a bájos , udvarias tartózkodó beszélgetésnek. Közelebb lépek Ashlyhez és lepöccintek egy láthatatlan bogarat a válláról*
- Csúnya bogarak * Mondom mosolyogva, majd mélyen a szemébe nézek.*

» Erkély
» Erkély
» Erkély