Könyvtár

* James eléggé kíváncsivá tett. De tudom, hogy csak arra vár, hogy könyörögjek, hogy árulja el a dolgot, addig várok még vele amíg elő nem bújik belőlem a kisördög és már tényleg nem tudok várni.
- Tudod hogy mekkora szerencséd van? Ha most nem könyvtárban lennénk akkor most biztos, hogy leterítenélek és jól megkínoználak. * Csillannak fel a szemeim már csak a gondolat megvillantására is. *
- Naaa mond már el. Tudod, hogy nem vagyok az a türelmes fajta. De végül is előbb utóbb valahogy úgyis kiszedem belőled, megvannak rá a módszereim. * Csábos cica szemeimmel ránézek, ez még csak a kezdet, de remélem, hogy most ennyi is elég. *

//Fagy//

-Tudom, hogy nem vagy bárki... *Hajolok még közelebb, majd elvigyorodom. Nézek azokba a szép szemekbe, hallgatom mit mond. Aztán vállat vonok.* Mindenki ismeri a nagy arcokat. *Ez pontosan így is van. És csak Larren múlik, hogy ő akar-e még népszerűbb lenni... én megadhatom neki.*
-Igazából ez nem teljesen a sötét oldal. Ez csak egy banda a sok közül... a legnépszerűbb méghozzá. *Kisebb hatásszünetet tartok, majd felállok.*
-Nagyon szeretném, de csak rajtad áll. Gondolkodj el rajta... aztán keress meg. *Azzal elbúcsúzom és lassan kisétálok a könyvtárból. Még van pár dolgom.*

//Köszi //

* Jó hallani elismerő szavait. De lehet, hogy még ez sem elég ahhoz, hogy csatlakozzak. Minek? Én elég jól megvagyok nélkülük. Kíváncsi vagyok, hogy van-e pár gyerekes és unalmas szabályuk, hogy mit szabad és mit nem. *
- Lehet, hogy én nélkületek is elég népszerűnek számítok már. * Viccesre veszem a figurát, de szerintem ez így van, attól még , hogy James nem hiszi el. *
- Majd egyszer megkereslek. * Aztán csak intek egyet neki búcsúzólag és nézem, hogy sétál ki az ajtón. *

//Köszi//

*Rufus fekete dzsekiben, farmernadrágban és fehér cipőben lépked kijárási tilalom után az első emeleti folyosókon. Mikor betéved a könyvtárba, a helységben senki nincs, így keress egy könyvet lekapja a polcról és elkezdi olvasgatni. Semmi értelme nincs annak a mit olvas, de legalább nem unatkozik és forgolódik az ágyában, mert nem tud aludni. Amúgy is milyen hülye szabály az, hogy este tízkor az ember már nem léphet az iskola folyosóira.*

*Rufus már kezdi unni a könyvet és összezárja, majd a mellette lévő székre lehuppan egy lány kezében egy könyvel.*
Szia, én pedig Rufus.*mosolyog Nicolera.*
-Dehogy zavarsz, ülj le nyugodtan. Azt hittem, hogy csak egyedül vagyok itt, de örülök, hogy te is itt vagy. És melyik házba jársz Nicole?*kérdezi a számára ismeretlen lányt, kedves hangon. Majd Nicole kezében lévő könyvre pillant.*
-És mit olvasol?

-De nem gondoltam, hogy ilyen késői órákban is vannak a könyvtárban. Azt hittem, hogy egyedül vagyok azzal a problémámmal, hogy nem bírok elaludni.*mondja a lánynak.*
-Én Amira ház elsős diákja vagyok. És szerintem rossz ötlet volt kimozdulnom, hisz elkaphatott volna egy tanár, de legalább megismertelek és ez elfelejti azt a veszélyt, ami a szobám elhagyása miatt jár.*mondja mosolyogva új ismerősének.*
-Értem. Hát én nem tudom mit olvastam, de se füle se farka nem volt és nem is nagyon értettem, hogy miről szólt.*mondja a lánynak, a könyvre pillantva.*
-És te hogy hogy ilyen későn még a könyveket bújod? Te se tudsz aludni vagy csak hajtott a kíváncsiság?*kérdezi mosolyogva.*

//Olvad//

-És te melyik házba jársz?*kérdezi a lányt.*
-Hát igen, nagyon érdekes volt. Csak kiválasztottam egy könyvet, de úgy látszik legközelebb ismertebb és jobb könyveket kell választanom.*mondja Nicolenak egy mosollyal az arcán.*
-Új környezet? Te is új diák vagy a suliban?*kérdezi megdöbbenten, hisz új ismerőséről azt hitte, hogy már pár éve az iskola tanulója.*
-Nem, sdajnos engem se. Fránya manók.*mosolyog mondatán.*

-Na, az jó. Így legalább teljesült életed nagy álma.*mondja mosolyogva a lánynak. Őt nem érdekli, hogy ki melyik házba jár vagy ki gazdag és ki szegény, hisz az ő szemébe minden ember egyforma.*
-Vámpíros könyvet? Lehet, hogy beleolvasok egybe.*mondja új ismerősének, majd feláll visszateszi a kezében lévő könyvet a polcra és eltűnik a könyvek rejtekébe, majd egy kis idő elteltével Rufus egy másik könyvel tér vissza lányhoz. A könyvet leteszi az asztalra, majd visszaül a helyére, és elkezdi olvasgatni, de közben folytatja a csevegést a lánnyal.*
-Nem ismerem a tesódat, sőt nem túl sok embert ismerek. Úgy vettem észre, hogy itt kerülik az elsősöket, vagyis nem nagyon beszélnek velük.*mondja szomorúan, könyvéből fel se pillantva.*
-És a másik iskolád, hogy tetszett?*kérdezi kíváncsian.*

*Rufus egészen elmélyült a könyv olvasásában, így semmi arcmimikát nem venne észre, de figyelmesen hallgatja a lányt.*
-És miylen a hírneve? Jó vagy rossz?*kérdez rá Jamesra.*
-De amúgy miért nem barátkoznak az elsősökkel?*kérdezi meglepett arckifejezéssel, és most már beszélgető partnerére pillant, de sajnos a lánynak mennie kell, mert hívja az ágya, ezért elköszön tőle, majd tovább olvassa a könyvet és mikor ő is elfárad felmegy a szobájába és lefekszik aludni.*

//Köszi^^//

* A könyvtárban olvasgatok. Unalommal kezdődik ez a hétvége, de pár óra múlva feltalálom magam. És mivel úgyse akadt jobb elfoglaltságom, elkezdem annak rendjén tanulni. Már nem mintha ez lenne minden vágyam, de mióta vége a nyárnak, semmit nem csináltam tanulásilag. Így elkezdtem a számomra legkönnyebbel és egyik kedvencemmel, a bájitaltannal. Bár az ember mostanság már nem tanulni jár a könyvtárba, hanem csak pletykálkodni. Én meg ezt szíves örömest kihasználva hallgatom az egy polccal arrébb lévő sugdolózást. Közben olvasgatok, hátha belemegy azért valami a fejembe. *

* Beszélgetést hallok a bejárat felől, megérkezik Danny és pár haverja. Mikor felém lépdel, mosolyogva fordulok felé. *
- Hali. * Közben összecsapom a könyvet és visszadobom a polcra, mire a könyvtárosnő szúrós szemmel rám mered, és a polc másik oldaláról szépen visszarakja a helyére a könyvet. Fejcsóválva válaszolok Danielnek. *
- Unalom. De ha már itt vagy... Látom van egy kis csapatod. Nem jöttök kviddicsezni? * Kérdezem a szerintem jó ötletet, hiszen engem most nagyjából csak ez dobna fel. Haverjai felé nézek, bár nem tűnnek valami kviddics-zseniknek, így hozzáteszem halkabban:
- Már ha tudnak... * Remélem Danny nem sértődik be a megjegyzésért, de látszik, hogy nélküle azt se tudják merre van a hálótermük. Csupa elsős... Én is az vagyok, na de ez...
Na mind egy, várom Daniel reakcióját. *