Tópart

Tárgy: Re: Tópart Szomb. Jún. 26, 2010 9:16 pm

-Nah, végre. *Mosolyodik el, majd felkel ő is és keres magának egy követ. Megnézi, Liza mit művel. Ő tudott régen többet is. Lássuk, most sikerül-e. Eldobja és... négy!*
-Oppá! Na ezt hozd be. *Vigyorog rá kedvesére, majd leül a fűbe és figyelmesen nézi, mit produkál a lány.*

Tárgy: Re: Tópart Szomb. Jún. 26, 2010 9:18 pm

*Scott négyet dob, ami egy kicsit idegesíti.*
-Behozom! *Eldobja a másik követ is, kicsit erősebben mint az előzőt és... négy. Rávigyorog Scottra, majd a srác ölébe veti magát.* Behoztalak drága. *Kacsint és megcsókolja kedvesét. Egy ideig még elvannak itt, még talán mindketten dobnak egyet, majd úgy döntenek, hogy fáradtak és elmennek fel, ki-ki a saját tornyába.*

Vendég

*Merlin egy fán ül. Békésen nézelődik, és közben elmélkedik a közelmúlt történésein. Kim Kaguya, Alice White és a halálfaló Cassandra Lengston... Három rejtvényt osztott ki, és érdekli, hogy alakul a jövő... De még pár ember számára van meglepetése... Ted Forrester, Sindy Logan, James Miller, Cassidy Heyes, Hannah McDowal... Ezeket a neveket álmodta meg nemrégiben, és tudja, hogy még többen lesznek. A sors szálai közé már kénytelen ollóval betolakodni, és ez felettébb zavarja.
Széttárja szárnyait, ellöki magát a fától, és egy sziklára száll le.*

Tárgy: Re: Tópart Hétf. Jún. 28, 2010 1:34 am

*Éppenséggel pont erre jár. Unalmas volt neki a délelőtt így gondolta egy kicsit sétálgat. Hátha sikerül neki összefutni valakivel, és kiderül... mégsem annyira kihalt a kastély.
Egy egyszerű kis fekete-fehér térd alá érő ruhában van, és fekete topánkában. Nem fázik, hiszen ma az idő kivételesen jó. Mint ahogy Sindy kedve is, szóval néha-néha sasszézik is egyet a séta közben. Úgy véli, senki nem látja most. Pedig lehet, hogy téved.
A tó partjához sétál, egyik kedvenc helye ez. Körülnéz, és ekkor meglátja a baglyot. Furcsállja persze, hiszen ez a normális méretű baglyokhoz képest egészen nagy. Elég messze van tőle, szóval egy kicsit megközelíti, de azért nem túlságosan hiszen... meg kell győződnie róla, hogy biztosan nem veszélyes.*

Vendég

*Merlin megpillantja az érkező lányt, és gondolatai cikázni kezdenek, míg végül a korábbi látomás képével párosítja Sindy arcát. De felismeri a plamás lányt, így széttárja szárnyait, lecsap velük, felemelkedik, és közelebb repül, egy fára. Meredten nézi Logan kisasszonyt, majd végül megszólal.*
- Üdv néked, kedves őzgida, büszke lélek! Bocsáss meg, hogy feltartalak, kicsinység, de sajnos váltanom kellene veled pár szót!
*Mondja, majd félredönti a fejét.*
- Álmot láttam rólad, ifjú őzgida, s álmomban sötét fellegek gyülekeztek körülötted... Meg kellene hallgatnod szavaim, hogy felkészíthesselek jövődre... A nevem Ambrozyus Aurelianus...
*Ekkor elgondolkodik. Fenébe a titkolózással!*
- De ismernek úgy is, mint Myriddyn, vagy Merlin! Ezerháromszáz éve élek bagoly testben, s azóta tanítok ifjoncokat a mágia és misztikum kevésbé ismert, titkos tudományágaira... Mellette látnok vagyok, előttem nem burkolózik ködbe se múlt, se jövő, de még a jelen titkait is feltárhatom egy szemvillanás alatt... Nos, ifjú őzgida, hajlandó agy meghallgatni egy magamfajta vén baglyot?
*Kérdi az öreg. Hangja árulkodik kissé koráról, s bölcsességéről.*

Tárgy: Re: Tópart Hétf. Jún. 28, 2010 1:52 am

*A bagoly elkezd felé repüli, ő pedig megáll egy helyben. Érdeklődő a pillantása, sőt a fekete szemek néha fel-felcsillannak. Amikor Merlin megszólal, elmosolyodik. Ilyet sem látott még. De azért várható volt. Először persze nem érti, honnan tud egy bagoly beszélni, de ez ki is derül.*
-Örvendek Ambrozyus Aurelianus. Én Sindy Logan vagyok. *Ha vele is kedvesek akkor ő is úgy kezdi. Egy kicsit még pukedlizik is, az persze csak a megszokások miatt. Így nevelték. Aprón megrázza a fejét, amikor Merlin kijelenti, hogy váltaniuk kell pár szót. Ő ráér, sőt ideje is van elég. Nem szakítja félbe a bölcs baglyot, csak amikor az befejezte...*
-Merlin? Olvastam már magáról! Nem hittem volna, hogy egyszer találkozom egy ilyen... bölcs és régi varázslóval. *Sötét felhők gyülekeznek körülötte? Na igen, mostanság eléggé sok bajba keveredett....*
-Persze, mindenképpen érdekel, hogy mit szeretne nekem mondani. *Kíváncsi tekintettel pillant fel a bagolyra, de nem is veszi le róla ezt a pillantást. Fülel, minden szóra felfigyel.*

Vendég

- Először is... Elmondom, mit láttam veled kapcsolatban...
*Mondja Merlin, és kihúzza magát, már amennyire egy bagoly erre képes.*
- Ezernyi veszély és vad vihar, elérhet téged jó hamar, ha nem vigyázol sárkányodra, miatta jutsz végső bajba... Sötét átok szállhat rája, hogy felébredjen a barátja, kit csak holtában ismerhetett meg, s kit üldözni fog ezer tömeg... Veszély és vész, mi téged is hív, több kell ehhez, mint bátor szív, a hófehér herceg halála a végzet, sorsotok ellen lesz sötét merénylet... Mert nem csak az lesz átkozott, ki a tőrrel lesújt, hanem az is, kivel egy követ fújt, sötét fellegek, végzetes sors, ki a herceget megöli, nem lesz más, csak korcs... Hát figyelj rám, drága őzgida, van más út, mivel eljuthattok oda, hogy a testetlen barát újra testet öltsön, más alakban, mit egy halottól vett kölcsön... A megoldást neked kell megtalálnod...
*Szavalja az öreg, majd megrázza tollait.*
- Remélem megtalálod a megoldást... Most pedig... Látom, valami nyomja a szíved... Nem akarod elmesélni nekem, milyen terhet hordozol?

Tárgy: Re: Tópart Hétf. Jún. 28, 2010 2:19 am

*Figyelmesen hallgatja tovább a baglyot és egy kicsit meg is rémül... minden amit lát... az a jövő? És neki kell megtalálni a megoldást rá? Elgondolkodva néz maga elé, miközben próbál mindent a fejébe vésni. Minden egyes mondatot, és... azt is próbálja közben kitalálni, hogy hogyan fogja ezt egyáltalán.
Mivel tudja: Ted fel akarja éleszteni Willt. És ezt neki meg kell akadályozni, hogy másképpen vigyék véghez? Amikor a bagoly végez minden szavával, felpillant rá.*
-Remélem én is, hogy sikerül majd megtalálnom rá a választ. Szerintem... ez mindennél fontosabb lesz most. *Bólint egyet, egyetértően majd egy kicsit meglepődik. Nyomja valami a szívét? Most... ez nem is látszik rajta, viszont nem kételkedett hogy a bagoly megtudja.*
-Igazából, most úgy érzem minden rendben van... *Nem, mégsem meséli el. Egy kedvesen mosolygós pillantást vet Merlilre, majd érdeklődően néz rá... hiszen nem gondolja, hogy a bagoly ennyivel feladja.*

Vendég

- Ha nem akarsz beszélni róla, akkor nem kell... Nos, ifjú őzgida, feltennék egy fontos kérdést...
*Mondja a bagoly, és újra félre dönti a fejét.*
- Ha választhatnál, hogy milyen jövőt szeretnél, mi lenne a választásod?
*Ezzel megrázza magát.*
- Tudnom kell, hogy milyen a lelked, hogy tudjam, taníthatlak-e... Rengeteg tudás kavarog fejemben, és jól esik néha átadni belőle valamennyit... Az élet nehézségeire megoldást nem adhatok, de a nehezebb csaták megvívásában segítő kezet nyújthatok...

Tárgy: Re: Tópart Hétf. Jún. 28, 2010 2:31 am

*A fontos kérdésre felfigyel. Amikor a bagoly felteszi, rögtön válaszol is rá. Persze tudja, mit akar.*
-Nyugalomban kijárni az iskolát, vigyázni Tedre és örökké vele lenni és... nem szeretnék semmi bonyodalmat. Szeretném ha minden tökéletes lenne. ~Bár erre kicsi az esély~ *Pillant fekete szemeivel a bagolyra, majd érdeklődve hallgatja tovább. Egy valamire jobban felfigyel.*
-Tehát... azért keresett fel, mert tanítani szeretne? *Bár nem érti mire, és hogyan és miért de azért megkérdezi. Előbb vagy utóbb úgyis megtudná. A halvány mosoly nem tűnik el az arcáról most sem.*

Vendég

- A szíved tiszta, mint a hó... Értelmes lánynak tűnsz... Tanítani foglak, nem kétséges. Oly tudást csempészek helyes kis kobakodba, amiről álmodni sem mertél...
*Mondja Merlin, és leszáll a lány elé egy sziklára.*
- Olyan varázslatokat adhatok a kezedbe, amiket ezer éve nem használnak sokan, csak a kevés kiválasztottak... Oly hatalom ez, mellyel majdnem bármit megtehetsz. De csak akkor taníthatlak, ha tudom, hogy a fény ösvényét fogod járni, s arról le nem térsz...
*Szónokol az öreg.*
- Készen állsz egy ilyen hatalmas megmérettetésre? Ha elbuksz... Ha elbuksz, a sors fog megbüntetni téged. Vállalod a kockázatot?

Tárgy: Re: Tópart Hétf. Jún. 28, 2010 3:10 am

*Egy kicsit nagyobb mosolyra húzódik a szája, de meg is lepődik. Olyan erő... amiről álmodni sem mert. Szinte megszólalni sem tud, a meglepettségtől és az örömtől...*
-Készen állok! És... vállalom a kockázatot is. Nem fogok... nem fogok elbukni. *Ő ebben biztos, teljesen biztos. Érdeklődő pillantást vet Merlinre, majd ismét megszólal.*
-És... többen is vagyunk? Mármint az iskolából? *Azért persze reméli, hogy nem egyedül fog ilyeneket tanulni. Sosem képzelte volna, hogy ilyenben lesz része... persze őt minden érdekli, még annál is több. Amit talán most majd megszerez.*

Vendég

- Hogy hányan vagytok, egyelőre maradjon titok... De azt elmondhatom, hogy épp úgy, mint egykor, tizenkét kiválasztott lesz, akik tizenkét különböző hatalom fölött kapnak uralmat... Ha már mindnyájatokat megtaláltam, egy asztal köré gyűltök majd, mely az egyenlőség jelképe lesz, és megismerhetitek egymást. Tizenkét diák, kik itt tanulnak az iskolában.
*Mondja Merlin, majd kihúzza magát.*
- Erő, szeretet, szenvedély, bátorság, gyengédség, harc, tisztaság, fény, sötétség, lélek, test, irányítás. Tizenkét hatalom, tizenkét embernek. Ha elkezdlek tanítani, azt is fogom tudni, hogy melyikhez tartozol.
*Az öreg körbepillant.*
- De egyelőre vedd úgy, hogy még csak te vagy... És amint azt mondod, nekikezdhetünk a tanulmányaidnak, hozzá is látunk ahhoz...

Tárgy: Re: Tópart Hétf. Jún. 28, 2010 3:28 am

-Tizenkettő... *Mondja halkan, közben elmereng azon, hogy vajon kik lehetnek még... Érdekes az, amit a bagoly mond és felettébb felcsigázza Sindyt.*
-Húúúha! Én bármikor ráérek, szóval bármikor elkezdhetjük! *Jelenti ki, teljesen feldobódva. Mostmár egyáltalán nem látszik rajta az, amit addig lehetett látni. Az erőltetett jókedv.
Most ez valahogy mégis csak más. Kérdezi, sem szinte szólni nem tud. Még kell neki egy kis idő, hogy felfogja... ez valóban igaz és valóban kiválasztották. Benne van abban a tizenkettőben. Tehát mást mondani nem is mond, egy ideig a tavat kémleli elgondolkodásában, de aztán a fekete szemek visszasiklanak Merlinre.*

Vendég

- Ha készen állsz, akkor... A régi módszerekkel foglak tanítani. Testet és elmét egyszerre, ahogy régen Arthurt és Lancelotot, Galahadet és a többieket... Ehhez szükségünk lesz egy kardra, kardhüvelyestül. A kard, ha a csípőd mellé rakod, ne érjen lentebb a lábszárad közepénél. Ha készen állsz, hozz egyet az iskolából... Ha jól emlékszem, Alexal elhelyeztettem pár női pengét az első emeleten, még régebben... Lovagi kard vagy szablya, semmi más nem felel meg céljainknak. Nem baj, ha nehéz, hozzászoksz... A régi időkben a kerekasztal lovagjai nem voltak mások, mint csatamágusok. Lovagot nevelek belőled is, Sindy Logan...
*Mondja Merlin, majd várakozón néz a lányra, hogy az elindul-e az iskola felé. Ha igen, még utána kiált.*
- Itt megvárlak, Fényharcos!
*Nos, igen, Sindy is megkapta a becenevét...*

Tárgy: Re: Tópart Hétf. Jún. 28, 2010 3:48 am

*Figyelmesen hallgatja végig a baglyot. Elmosolyodik, bólint egyet. Kicsit meglepődik ezen, hogy... kardért kell mennie, de azért nem ellenkezik.*
-Rendben akkor... megyek is és szerzek egy kardot. *Még mindig vidáman, egyet sasszézva elindul az iskola felé. A "Fényharcos" névre elmosolyodik, nem érti honnan kapta, de úgy gondolja, hogyha majd visszaér megkérdezi Merlint. Sietősebbre veszi a lépteit, egészen bemegy az iskolába az első emeletre és keres magának egy -a leírásnak megfelelő - kardot, kardhüvelyestül. Leveszi, viszont kezébe fogva is igen nehéznek találja. Körülbelül 10-15 percébe telik mire sikeresen visszatér és megkeresve a baglyot rögtön felteszi neki a kérdést.*
-Honnan kaptam azt a becenevet... hogy Fényharcos? Erre a kardra gondolt, ugye? *Emeli egy kicsit fel, a bagolynak mutatva majd gyorsan vissza, hiszen eléggé nehéz. Halvány mosoly még mindig az arcán, de kíváncsi tekintettel figyel tovább, hogy megtudja, mi a teendő ezek után.*

Vendég

*Míg Sindy kardért megy, Merlin egerészik egy jót. Mikor a lány visszaér, épp egy szerencsétlen rágcsáló utolsó falatját nyeli le, majd a lányra néz.*
- Belepillantottam a jövődbe, és ahhoz ez illett a leginkább...
*Mondja az öreg, majd körbepillant.*
- Nos, itt vagyunk egy szép kis vízesésnél, te visszaértél azzal a súlyos karddal, ami ha jól látom, pontosan illik hozzád. Egy jó lovagnak tudnia kell, hogyan kell forgatni a pengét, de nem ezzel kezdjük a leckét, hanem azzal, hogy megszokod. Kösd az oldaladra, a derékszíjjadra, és...
*Végigméri Sindy ruházatát.*
- Amennyiben a ruhácskád engedi, fuss nekem egy kicsit körbe, a réten. Mondjuk két kör elég lesz. Meg kell szoknod, hogy az oldaladon lóg. Eleinte nagyon ki fogsz fáradni, de hidd el, minél többet viseled azt a súlyos vasdarabot, annál inkább természetes lesz a jelenléte. És még valami...
*Merlin előre dől az ágon, szinte belehajol Sindy arcába.*
- Futás közben próbálj meg nem gondolni semmire. Sem a jövőre, sem a múltra. Ha az segít, ismételgess magadban egy szót, ami a jelenhez köt téged. De ürítsd ki az elméd...

Tárgy: Re: Tópart Hétf. Jún. 28, 2010 4:08 am

-Á, már értem. *Bólint egyet a bagoly válaszára aztán végigpillant magán. Hát.. érdekes lesz a kardot felvenni. Most kérdezi azt magától hogy: miért nem jött nadrágba?*
-Öhm.. oké... engedni fogja az... *Csak akarni kell. A kardot a derekára köti, de az úgy lehúzza hogy szinte megmozdulni sem bír.* Nem hittem volna, hogy ez ennyire nehéz lesz... *Mondja, félhangos hangnemben, közben Merlin szinte az arcába hajol, rápillant a fekete szemeivel és bólogatni kezd ismét.*
-Rendben, menni fog azt hiszem. ~Csak nem sokáig.~ *Két kört biztos hogy nem fog bírni lefutni evvel a karddal az oldalán. Egy kicsit nagyobb levegőt vesz, majd elrugaszkodik és lassan nekiindul. A kard nagyon húzza lefelé, sőt a ruhában sem épp a legkellemesebb futni. Eléggé lassan halad, próbál viszont tényleg mindent kizárni a fejéből. Egy szó, ami a jelenhez köti... nem jut más eszébe, csakis Ted neve. Azt kezdi el ismételgetni magában, közben lassan, lefussa az egy kört, de amikor visszaér a bagolyhoz, muszáj neki megállni mivel nagyon kifárad. A kard, húzza le...*

Vendég

- Ez még csak egy kör volt, kisasszony...
*Mondja a bagoly kérlelhetetlenül, de azért vár egy kicsit. Majd mikor úgy ítéli, hogy Sindy eléggé kifújta magát... Vagyis húsz másodperccel később újra megszólal.*
- Nos, gyerünk, még egy kört! A fáradtság a test korlátja, és a test ura az elme! Ha küzd, és eléggé akarja, kisasszony, akkor menni fog az!
*Hát igen... A magázó forma azt jelenti, hogy Merlin kicsit túl komolyan veszi ezt az oktatást. Elrugaszkodik, a lány tarkója felé repül, és mikor odaér, hatalmas szárnycsapásokkal fékez, ezzel a lány arcába tolva a haját, és egy kisebb szelet létrehozva.*
- No legyen, jövök magácska mellett, csak hogy jól érezze magát! Vagy inkább mögött!
*Ezzel a lány fejére koppint a csőrével, de csak óvatosan. Kegyetlenül körbehajtja Sindyt, és nem engedi, hogy a leányzó egy fél percet is pihenjen, amíg vissza nem ér. Akkor leszáll egy fára, és megszólal.*
- Ugye, nem is volt olyan nehéz...

Tárgy: Re: Tópart Hétf. Jún. 28, 2010 4:24 am

*Szinte nem is bír beszélni a nagy lélegzetvevésben. Felmutassa a mutatóujját a bagolynak, hogy még csak egy perc, és megy tovább. De mire indulna, Merlin a vállára száll és egy kis szelet hoz létre, ami mondjuk egészen jól esik neki. Frissítő. *
-Rendben, megyek már. *A fejére koppintanak, amit nem igazán szeret. Kicsit elmosolyodik azért, majd lassan megindul. Meg sem bír állni, hiszen a bagoly csak hajtja és hajtja... eléggé kegyetlen egy edzést, az biztos. Amikor visszaérnek a "célba" leveti magát egy kőre. Nem bírta tovább.*
-Annyira. Ezek után mi jön? Ugye nem kell többet futnom? *Úgy érzi, izomláza lesz neki, de az nem kicsi.*

Vendég

*Kicsit sajnálja, hogy a lányt így meghajtotta, de ez egy ilyen műfaj. A kezei, elnézést, szárnyai közt eddig nem volt olyan, aki ne szenvedett volna meg az elején, de a legtisztább lelkű, legdicsőbb harcosok lettek belőlük. Mikor a lány lerogy a sziklára, Merlin mellé repül, és szárnyaival hűsítő szellőt csap.*
- Nem, ezek után jön egy kis elmélet... Hunyd le a szemed, ürítsd ki az elméd, majd mondd el, mi történt ez alatt...
*Mondja a bagoly, és várakozóan figyel. Tudja, mit akar hallani, de nem reméli, hogy Sindy tényleg azzal hozakodik elő.*

Tárgy: Re: Tópart Csüt. Júl. 08, 2010 5:20 am

-Nem, nincs közöm... még ha nő lenne sem akarnám, hogy közöm legyen hozzá. *vigyorog nagyon Alex, közben pedig már elindulnak a tópart felé.*
-Majd hat év múlva, jaja... *biccent. Azt meg ha hallaná a fiú, hogy mi jut eszébe a lánynak... Alex mint tanár? Na ne röhögtessen senki...
Mikor már teljesen a tóparton vannak, Alex leül a fűbe.*
-Leülsz Te is? Ha nem akarod, hogy a ruhád olyan legyen, odaadom a pulcsim.. ráülhetsz. *ajánlja fel, aztán kis csend után megszólal.*
-Amúgy mi volt a gond, ha megkérdezhetem? Most már jobb?

Tárgy: Re: Tópart Csüt. Júl. 08, 2010 5:31 am

-Én sem szeretném ha közöm lenne hozzá... *Jelentettem ki egy kicsit elnyújtva a végét és mire észbe kapok, addigra már a tópartra érünk. Halvány mosolyt eresztek el Alex felé, aztán csak körülnézek. Sehol egy lélek. Még jó...
Felajánlja a pulcsiját én csak megrázom a fejem. Fekete nadrág, nem látszik éppen mindegy. Leülök mellé.*
-Nem vagyok finnyás annyira, de azért köszi. *Hálás nézés, közben beáll egy kis csend. Érdekes, nem is tudom mit mondjak neki. Eddig pedig olyan szépen el tudtunk beszélgetni. Aztán kérdez egy olyan kérdést, ami... amiről nem szeretek beszélni, de elmondom neki. Azért jó tisztába lenni a tényekkel.*
-Hát... tömegfóbiám van. Három embernél többet nem nagyon tudok elviselni. Gondolom... lehetnek azok két méterre is, akkor sem. Rosszul érzem magam olyankor. *Próbálom úgy elmondani a dolgot, mintha nem is érdekelne annyira. Aztán csak megvonom a vállam és kíváncsian felpillantok rá. Nem tudom erre mit fog szólni. Érdekes ember vagyok.*
-És igen... így már jobb. Még szerencse, hogy ide nem sokan járnak. *Lehet hogy ezek után ez lesz az egyik kedven helyem... vajon milyen lenne innen, a naplementét nézni? Egy kicsit elmerengek ezen, de persze hallgatom a mellettem ülőt.*

Tárgy: Re: Tópart Csüt. Júl. 08, 2010 5:52 am

-Nem is gondoltam, hogy finnyás vagy, csak felajánlottam. *mosolyog persze, mint mindig.
Aztán Nicole belekezd a gondjának a mesélésébe és Alex némán figyel. Sosem volt ismerőse, akinek ilyen bajai lettek volna... ez azt jelenti, hogy Nicole-ra még jobban kell vigyázni.*
-Ohh.. értelek. Akkor majd figyelek erre. Hogy biztosan ne vigyelek olyan helyekre, ahol sokan vannak.. .bár jobb is... Ahová kevesen járnak, azoknak a helyeknek a varázsa nagyobb.
-Bár így már értem miért nehéz neked barátkozni... *együtt érzőn a lányra pillant, majd a tóra.*
-Jól van... örülök, hogy most már jobb.. *mosolyog újra, aztán pedig a lány szemeit kezdi kutatni... igazság szerint zavarba ejtő lehet Alexnek ez a kedves, kifürkészhetetlen pillantása...*
-Maradunk megnézni a naplementét? Azt mondják gyönyörű és én még nem láttam... *nem, nem gondolat olvasó, csak jók az érzékei. *

Tárgy: Re: Tópart Csüt. Júl. 08, 2010 6:08 am

-Okéoké! *Mosolyodtam el majd figyeltem, ahogy ő figyelmesen végighallgat. Érdekes az életem... a fóbia még érdekesebbé teszi. De néha azt kívánom, hogy miért nem klausztrofóbiám van. Az mondjuk még elviselhetőbb. Ez nem fair...*
-Köszi... nagyon rendes vagy. *Ez tőlem akár bóknak is vehető, hiszen nem sokaknak mondom. Bólintok. Tényleg nem könnyű a barátkozás. A pillantását néha-néha elkapom, vagy ő az enyémet? De közben azért a tavat is figyelem. Zavarba ejt egy kicsit valóban, viszont... annyira ezt nem mutatom. Aztán ledöbbennek egy csöppet. Pont azt jelenti ki amire gondoltam. Akkor ez most azt jelenti, hogy nem szabad gondolkodnom? Ki tudja, lehet hogy hallja...*
-De, maradjunk. Én sem láttam még innen, de akkor most lesz rá alkalmam. *Nekem még nem említették de a szép hely... biztos vagyok benne hogy nem fogok csalódni. Ismét ránézek Alexre, elmosolyodom és törökülésbe ülök. Kezem a térdemre teszem.*
-Honnan is jöttél? *Ha már az ismerkedésnél tartunk akkor miért ne kérdezhetnék én is?*

//és ismét fagy//