Mindig élő kert

Tárgy: Re: Mindig élő kert Csüt. Jún. 16, 2011 1:58 am

*A pirulás már szinte el sem maradhat tőle... elmosolyodva ül továbbra is Ted mellett és persze hallgatja amit mondanak neki. Mondjuk nem igazán tud már mit is mondani erre a sok bókra... *
-Ne túlozz. *Kisebb hatásszünet után folytatja.* Szeretlek és ez a legtöbb, amit tudok adni neked. És örökké szeretni foglak... nem tudnék tőled elszakadni. *Nagy bogárszemekkel pillant fel a fiúra, majd bólint egyet. El is kuncogja magát már a végére, hiszen a szobatársai... hát...*
-Nos... mondjuk én se ilyen szobatársakat képzeltem el még elsőben, de hát most mit tegyek? Igazából ők csak vannak mert vannak, nem igazán vagyok jóba velük... mondjuk rajtad kívül senki sem került még közel hozzám. Csak... Lú... *Hajtja le a fejét majd megvonja a vállát. A lányt azóta nem igen látta és eléggé hiányzik neki. Hiszen amennyire jóba lettek, amennyi mindent csináltak együtt... hiányzik neki ez.*
-Én köszönöm, hogy vagy nekem. *Kacsint egyet, közben persze viszonozza a csókot, szorosan ölelve Tedet, és közben kezeivel a fiú nyakát cirógatva.*

Tárgy: Re: Mindig élő kert Vas. Jún. 19, 2011 2:04 am

Nem is folytatja, inkább csendben marad, és felkel. Megfordulva az ölébe kapja a lányt, és elindul vele felfelé a szobájába. A változatosság kedvéért, kivételesen a fiú szobatársai is kiüthetik magukat ha már Alex megvonta tőle a magánlakosztályt.
- Én nem túlzok, ez az igazság. Én sem tőled, megpróbáltam, de azt hittem belehalok... ott belül, nagyon fájt... szóval nem szabadulsz meg tőlem, már csak önös érdekek miatt sem - mosolyog, és csókot nyom a lány homokára. Nem gondolja ám komolyan, de tény,hogy nem tudna a lány nélkül élni, és már olyan lenne mint a legtöbb halálfaló. Fásult, gyilkos ösztönlény.
- Nem mintha az én gyökér szobatársaim jobbak lennének - vigyorodik el, mert eddig egyetlen társával beszélt, valami Scottal, de jobban megvan nélküle.
- Lú úgy tudom visszajött, és Wilardban lakik... - filózik el a fiú, mintha látta volna, de természetesen nem beszéltek sok mindent, szinte semmit. Tednek nincs szava Lúhoz, Lú pedig nem kedveli őt, és itt kimerül a kapcsolatuk miben léte.
- Hm, akkor mondjuk mi lenne ha ismét bebizonyítanám hogy mennyire szeretlek? - érdeklődik, miközben belecsókol Sindy nyakába, kicsit megnyalva a bőrét. Tudja, hogy ebbe beleborzong.

//Itt a vége fuss el véle, folyt. köv. Very Happy

//

Tárgy: Re: Mindig élő kert Szer. Dec. 21, 2011 8:18 am

Adammel az oldalamon érkezem meg a kertbe. Közben ugye kicsit beszélgettünk meg minden, egészen jól érzem magamat vele. Sőt... Nagyon is jól.
Előre lépek be a kertbe, majd halvány mosollyal az arcomon hátra pillantok és játékosan oldalba bököm. Ez nem volt semmi célzás vagy valami, csak egy kis... 'hülyéskedés'. Aztán pedig a szökőkút felé veszem az irányt és leülök annak szélére.
-Na halljuk.
Ugye a mesét magáról. Kíváncsi vagyok rá, milyen ő... nagyon is. Közben felnézek a mennyezetre, apró hópelyhek kezdenek el hullani az 'égből'. Nagyon szép.

Tárgy: Re: Mindig élő kert Szer. Dec. 21, 2011 8:32 am

*Miután megérkezünk, természetesen követem és leülök mellé a szökőkút szélére. A bökésre nem reagálok túlzottan, őszintén azt sem tudom, hogy mire véljem. Igen közel ülök le hozzá, teljesen érthető módon.*
-Hát, fogalmam sincs hol kezdjem. Nem volt eddig túl izgalmas életem. Sokáig nem tudtam, hogy varászló vagyok, a szüleim titkolták. De aztán a nagyszüleim elárulták, és kierőszakoltam, hogy ide irassanak be. Az eltelt 2 és fél évben úgy voltam vele, hogy nem érte meg, mert itt se tudtam igazán beilleszkedni...
*Kezdi el mesélni a történetét sóhajtásokkal tűzdelve. Nem szívesen beszél a múltról, azonban tudja, hogy ez kell ahhoz, hogy majd ő is megismerhesse a lányt.*
-... Viszont most már tudom, hogy csak az én hibám volt, és ezen próbálok mostanában változtatni. És örülök is neki, hiszen így megismertelek.
*Mosolyog a lányra befejezvén mondandóját. Gyorsan túllett rajta, nem akarta órákig taglalni az igen unalmas életét.*
-De most te jössz a meséléssel! *Folytatja a kedves mosolygást, örül, hogy végre nem róla van szó.*

Tárgy: Re: Mindig élő kert Szer. Dec. 21, 2011 9:15 am

-Nem baj, hogy nem túl izgalmas, attól még érdekel.
Mosolyodom el. Persze, hogy érdekel, hiszen szeretem, ha valaki mesél az életéről. Hiába gondolják azt, hogy nekem olyan tökéletes lehet minden... hát nagyon nem. Inkább lennék olyan, mint egy átlag ember...
-Akkor szinte egy vonalon megyünk.
Igen, én sem tudtam beilleszkedni nagyon. Bólintok egy aprót, aztán pedig kicsit elpirulok.
-Igen, ennek én is nagyon örülök.
Tényleg sosem volt még ilyen... fiúbarátom. Halványan elmosolyodom megint csak, majd elgondolkodom a dolgokon. Hátradőlök már amennyire birok és felfelé pillantok amint mesélni kezdek Adamnek.
-Hát nekem se túl izgalmas az életem.
Ez persze igazából nem igaz. Talán túlságosan is izgalmas néha.
-Hát az otthoni helyzeteket már szerintem áttárgyaltunk. Most ugye harmadikba járok én is, mint te, barátaim nekem se nagyon vannak, igazából... célom sincs még túl sok az életemben. Szeretek álmodozni és szeretem ha sodródom az árral. Nem akarok sosem a jövőre gondolni olyan... sokat. Inkább élek a jelenben, bár a következő másodperc is a jövő.
Vonom meg a vállamat. Igazából tényleg érdekes felfogással élek ami azt illeti. Nem nagyon tudok mást mesélni, még talán egy két dolog jut csak eszembe.
-Nem nagyon szeretem a puccos dolgokat. Meg nincs testvérem, de ennek ellenére nem hagytam magamat soha elkényeztetni. Körülbelül ennyit tudok mondani... ha valamit szeretnél még tudni... kérdezz nyugodtan.
Kíváncsian várom a kérdéseit, ha persze van neki. Ekkor már azért rávetem a pillantásomat.

Tárgy: Re: Mindig élő kert Szer. Dec. 21, 2011 11:48 pm

-Nincs kérdésem.
*Mosolyog, miközben újra a lányra pillant. Addig a mennyezetet bámulta, persze végig odafigyelt Ophira. Csodálkozik, hogy van még olyan antiszociális ember, mint ő, hogy nincsenek barátai még a saját házából sem. Eddig azt hitte tévesen, hogy csak neki nem sikerül senkit se találnia. Azonban most végre megismerték egymást, kár, hogy nem előbb. Közben gőzerővel gondolkozik azon, hogy milyen témát lehetne még feldobni. Mondjuk még az sem lenne teljesen ellenére, ha csak ülnének és meg se szólalnának. Viszont ez igen kínos lenne nagyjából fél óra ismerettség után, ezért mégis megszólal.*
-Illetve mégis lenne egy kérdésem. A szüleid egyből ide akartak iratni, vagy neked is kérned kellett?
*Kíváncsiskodik egy valóban elég idióta kérdéssel, de más nem jutott eszébe.*

Tárgy: Re: Mindig élő kert Csüt. Dec. 22, 2011 1:37 am

-... igazából volt egy barátnőm, de ő lelépett. Azóta senkim nincs.
Mesélem el teljesen lelombozódva. Igen, Karina lelépett, csak úgy simán. Nem is mondta meg hogy hová, nem is mondta meg, hogy jön e még vissza vagy lássa e. Így hát, ez lett belőle. Kisebb sóhaj hagyja el a számat, majd mosolyogva rápillantok Adamre, aki ismét feltesz nekem egy kérdés. Elmerengek rajta. Rég volt, de még mindig teljesen emlékszek rá.
-Anyám a Roxfortba akart küldeni, de én nem akartam túlságosan messze lenni tőlük, így megengedték. És neked?
Ha már ennél a témánál vagyunk, ezért érdekel engem is a dolog. Az otthoni helyzetem tényleg nem a legfényesebb és anyámék mindenből a legjobbat akarták nekem, ám én mégsem akartam azt. Kíváncsian nézek továbbra is a fiúra, miközben gondolkodom valami érdekes dolgon.

Tárgy: Re: Mindig élő kert Csüt. Dec. 22, 2011 1:49 am

-Hát nekem sose volt itt senkim.
*Mondja teljesen szórakozottan, egyáltalán nem az volt ezzel a célja, hogy sajnáltassa magát.*
-Engem pedig nem is akartak varázslóiskolába küldeni, viszont kierőszakoltam. Eddig úgy gondoltam, hogy kár volt...
*Tényleg így volt, eddig úgy volt vele, hogy a hasonlóságok ellenére nem tud beilleszkedni, és egyre távolabb kerül a társaitól. Azonban mostanában rájött, hogy egyáltalán nem mások hibája volt, csakis az övé. Ennek köszönhetően elkezdett barátkozni. Ennek köszönhető az is, hogy most itt vannak.*
-Na de szerintem hagyjuk ezt a témát, a lényeg, hogy végre egyikünk sincs egyedül.
*Mosolyog újra, nem olyan búskomor többé.*

Tárgy: Re: Mindig élő kert Csüt. Dec. 22, 2011 1:53 am

-Épp akartam ajánlani, hogy hagyjuk a témát. Amúgy ja... most már egyikünk sincs egyedül.
Kicsit nagyobb mosoly jelenik meg az arcomon miközben elgondolkodva nézek ismét fel, aztán csak óvatosan belemártom kezemet a vízbe és avval ami rajtamaradt, finoman lefröcskölöm Adamet. Vigyorogva lépek kicsit arrébb, hogy azért ne legyek túl vizes ha véletlenül visszakapom a dolgot. Egy kis móka sosem árt. Ezt a fröcskölős dolgot még egyszer megismétlem, de remélem nem veszi bántásnak hiszen nagy boldogsággal az arcomon csinálom. Mindenki azt mondja, hogy én mennyire komoly vagyok, de végülis ha akarok, ki tud bontakozni a vicces, humoros énem is.

Tárgy: Re: Mindig élő kert Csüt. Dec. 22, 2011 5:58 am

*Eléggé meglep a fröcskölés, de hihetetlenül örülök, hogy valami ikicsit izgalmas is történik. Persze a beszélgetés se rossz, főleg ha ilyen érdekes partner van hozzá, de a hülyéskedés az azért egészen már. Fiatalon, mikor még azt sem tudta, hogy varázsló, nagyon sokat hülyéskedett a sima suliban, hogy befogadták, azonban csak azt érte el, hogy a felnőtteknek is szépen lassan elegük lett belőle. Gyakorlott a fröcskölésben is, mondjuk már nagyon rég volt,m ikor utoljára alkalma volt használni. Viszont ha megőrzi Ophi barátságát, akkor valószínűleg még sok ilyen alkalomra számíthat, legalábbis most így gondolja. Beveti az ősi taktikát. Úgy tesz, mintha a szemébe ment volna, elszomorodik, és elkezdi a szemét dörzsölni, közben sziszeg és elfordul. Persze csak trükk, de nagyon hiteles. Ebben kivételesen nagyon profi. Várja, hogy Ophi mit reagál rá.*

Tárgy: Re: Mindig élő kert Csüt. Dec. 22, 2011 9:53 pm

Én is szeretek vele beszélgetni, de azért egy kis móka tényleg nem árt. Halványan elmosolyodom és kétszer egymás után lefröcskölöm, aztán felvont szemöldökkel pillantok rá. A szembe ment vízre kicsit megijedek, bár lehet hogy nem gondolkodom előtte, és csak azért, mert Adam tényleg jól eljátssza.
-Júúj bocsibocsi! Nem akartam.
Próbálok mentegetőzni, közelebb lépve hozzá és kicsit lehajolva, hogy odapillanthassak a keze alá. Érdekesen festhetek így. Kezemet a vállára teszem, közben kíváncsian figyelem a reakciót. Igazából eléggé ilyen 'ijedős' és gondoskodó típus vagyok.

Tárgy: Re: Mindig élő kert Pént. Dec. 23, 2011 3:04 am

*Úgy tűnik megint bejött a régi trükk, bár ezt elég nehéz kivédeni, hiszen ha elsőre nem jön be, addig kell csinálni, amíg végre el nem hiszik. Sőt, az elfordulás miatt különösebb szinészi tehetség sem kell hozzá. Ilyen közelről már szinte gyerekjáték eltalálni az áldozatot. Természetesen sikerült is, nem is akárhogy.
-Semmi baj.
*Mondja halkan, majd mikor még egy kicsit közelebb jön telibefröcsköli, amitől igen vizes lesz, de a mágia világában ebből nem lehet probléma. Meg kell mondani, hogy nagyon régen szórakozott már ilyen jót.*

Tárgy: Re: Mindig élő kert Pént. Dec. 23, 2011 11:39 pm

Nem is gondoltam volna, hogy csak trükközik. Na jó, lehet hogy megfordulhatott volna a fejemben, de nem... most nem. Meglep a dolog, kicsit fel is sikkantok amikor csurom vizes leszek. Azért a végén elnevetem magamat, igazából élveztem a dolgot és nem is zavar. Egyáltalán. Még mielőtt megszárítanám magamat, elvigyorodva lépek közelebb Adamhez és ölelem szorosan magamhoz, hogy rá is ragadjon át egy kis víz. Persze ha csak engedi.
-Háh, ez most visszakaptad.
Mosolyodom el, majd elengedem és egy aprócska lépést hátrálok.
-Meg is szárítasz ha szépen megkérlek?
Úgy izgalmasabb, ha nem magamat kell. Meg azért kicsit kezdek fázni.

Tárgy: Re: Mindig élő kert Pént. Dec. 23, 2011 11:53 pm

*Nem sok víz ragadt rám, pedig természetesen engedtem, miért is ne engedtem volna? Egy kis víztől semmi bajom nem lesz, bőven megéri.*
-Hát azért még mindíg jobban jártam.
*Mondja mosolyogva, hiszen így volt. Hiszen azzal az egy öleléssel nem tudott közel annyi vizet se átadni, viszont nagyon jól esett.*
-Öhmm, nagyon szívesen, feltéve hogy elárulod a varázsigét. *Mondja nevetve, talán ilyen alkalmakon magában elhatározza, hogy ezentúl odafigyel az órákon, dehát ebből eddig se lett semmi, most se valószínű.*

Tárgy: Re: Mindig élő kert Szomb. Dec. 24, 2011 12:02 am

-Hát... jobban.
Nézek végig magamon nevetve, majd elgondolkodom. A varázsigét tudom, bár ezt eddig csak tárgyakon alkalmaztam úgyhogy azért remélem sikerül rajtam is. Bár ha azt nézzük, akkor tárgy mert a ruhám vizes.
-Leperex.
Mondom ki a varázsigét, majd széttárom kezeimet kicsit és várom, hogy megszárítson. Hátha sikerül neki, ha nem akkor majd elrendezem egyedül a dolgot. Aztán egy nagyot kordul a gyomrom.
-Lassan szerintem én felmegyek, felviszem a cuccomat és aztán ebéd.
A délután folyamán még lesz két óránk amúgy is, úgyhogy lehet hogy tényleg indulnom kéne lassan.

» Mindig élő kert