Első emeleti folyosó

*Nem érdekli már Madi. Ennyit erről.*
-Londonba? Nekem oké... De majd ha visszajöttem... jó? *Kiscica szemekkel pillant a fiúra, aztán elindul lefelé a lépcsőn.*
-Te miért nem mész haza? *Csak mert a fiú említette az előtt hogy nem megy... és nem kérdezett rá hogy miért.*

//És ismét fagy//

*Benjamin izgatottan követi az előtte haladó Hannah-t. Nagyon várja már a tájékoztatást az első emeletről. ~Vajon mik vannak ezen az emeleten?~ *Miközben ezen tanakodik, elhaladnak a könyvtár mellet. Közben újabb kérdéseket tesz fel:
- Benne vagy a ház kviddicscsapatában? *Majd ha a lány igent mond akkor hozzáteszi:
-És melyik poszton? *érdeklődik. Ben is nagyon szeret kviddicsezni, és reméli, jövőre már benne lesz a Famine kviddicscsapatában. De addig még várhat, és egy seprűt is be kell szereznie. Remélhetőleg egy jó márkájút.
-Neked van seprűd? * Kérdezi, és ha a válasz igen, akkor hozzáteszi:
- Milyen márkájú? *Megvárva a választ, és tudakolja:
- Mert nekem kéne egy seprű, de valami elég jó. Tudsz ajánlani? *Majd a válaszokat várva a lányra néz.

*Benjamin hallgatja a válaszokat. Nagyon nem kíváncsi ezen az emeleten semmire, majd legfeljebb a szabadidejében eljön a könyvtárba. A gyakorlóteremre is érdekelné, de most az is halasztható. A seprűkkel kapcsolatban már tudja mi kéne neki, természetesen a tűzvillám. Ha lenne is rá elég pénze, nem tudja hol szerezhetné be, de nem akarja ilyenekkel zaklatni most a lányt. Majd megoldja. Viszonozza a mosolyt, majd válaszol:
- Menjünk a földszintre, kíváncsi vagyok. * Majd elkezdenek a földszintre indulni. A folyosókon, a lépcsőn és a földszinten egyre több diák lesz. Közben kérdésekkel támadja Hannah-t.
- És mit gondolsz erről az iskoláról? Miben különbözik a Roxforttól? * Teszi fel a kérdéseket miközben leérnek a földszintre.*

* Figyelmesen, de már kissé álmosan figyel a beszélő fiúra. Szeretne még vele beszélgetni, de érzi, hogy lassan elnyomja az álmosság. *
- Lassan kezdem azt hinni,hogy te mindent tudsz. * Mosolygok rá, majd szét nézek egy kicsit, de sehol senki, mint ha ki halt volna a folyosó. *
- Most teljes mértékben egyet értek veled. * Bele gondol és egy kicsit szó nélkül maradt. Mert ha így állnak a dolgok nem csak néha lesz gonosz. *
- De igaz. Remélem, hogy nem sértődsz meg, de én most távozok. * Egy hatalmasat ásított, majd elbúcsúzott Lace-től és szép lassan elsétált a hálóterem felé. *

//köszi & bocsi, de ma nincs bennem életkedv. //

*Nem hiszi, hogy el tudnám kapni, de nem is csodálkozom ezen. Én nem tűnök olyannak, aki levadászik valakit, vagy harciasabb lenne, neki meg túl nagy az egója ahhoz, hogy egyáltalán megforduljon a fejében, hogy ilyen ártalmatlan kislányok rács mögé dugják. Na, de még jó messze van, részemről legalábbis mindenképpen. Hol vagy az aurortól! Viszont ha már egyszer a fejembe vettem, akkor meg is valósítom. Az leszek, ha törik, ha szakad!
Figyeltem, ahogy megint sorolni kezdett, és a zeneterem fel is keltette kissé a kíváncsiságomat. Később valószínűleg benézek, hátha akad egy zongora is valamerre! A tantermes megjegyzésére elfintorodtam.*
- Kösz, de bőven elég lesz, amikor majd éveken át kerülhetek közelebbi kapcsolatba velük. Most elég a köszönőviszony is *ingattam a fejemet szórakozottan, majd nagyot ásítottam. Francba ezzel az álmossággal.* - Az érdekes helyek környékén van kávéautomata, büfé, menza, vagy valami hasonló, ahol kaphatok koffeint? *kérdeztem reménykedve.* - És akkor már te is bepótolhatod a kiesett adagot!