Udvar

*Csak üldögél a padon, nem is figyelve a többieket. Még mindig félénk, így nem nagyon szeretne beszélni, bár inkább ismerkedne, mint hogy egyedül maradna. Éppen ezért feláll, majd elindul befele. Bámészkodik, éppen ezért nem veszi észre a vele szemben jövő lányt és neki megy. Mikor odafordítja a fejét egy kis félelem mutatkozik a fiú arcán, hisz nekiment egy nála feltételezhető idősebb diáknak.* -Sajnálom, hogy neked mentem, nem figyeltem, hogy hova lépek. Egyébként Raidon Raphaello vagyok, de szólíts Ralph-nak. Nem rég érkeztem az iskolába. Plama-s diák vagyok. És téged hogy hívnak és melyik házba tartozol? Persze csak, ha megszabad kérdeznem. *Érdeklődött udvariasan a fiú, majd várta a lány válaszát.*

*A fiút érte egy kisebb fejmosás, amit természetesen eltűrt, hisz ő az új és nem a lány. Már épp menni készült, de Miriam meglepte egy olyan kérdéssel, aminek nagyon megörült.* -Hát elég sokat játszottunk otthon a többiekkel. A kedvenc posztjaim az örző és a terelő. A többit valahogy nem tudom elviselni. De miért kérdezted? *Érdeklődött a fiú, közben örült magában, hisz végre valamit tud majd csinálni a suliban.*

*Ralph meglepődött, mikor a lány kijelentette, hogy mostantól a csapatban játszik, mint terelő. Leül a lány mellé a padra, majd válaszol a kérdésére.* -Először is köszönöm, hogy bevettél a csapatba. Nem is gondoltam volna. Tudom én Madridban születem, de itt lakunk Angliában, Cambridge-ben, de nem szeretném részletezni, miért költöztünk el. Szomorodott el egy kicsit a fiú, mikor ezeket a szavakat mondta. Lehajtott fejjel ült tovább a lány mellett. Nem nagyon mert kérdezni sem, az előbbi incidens miatt, de vette a bátorságát, majd ő is megkérdezte amit a lány.* -Ne vedd tolakodásnak, de ha szabad, akkor én is megkérdezném, hogy te honnan jöttél. *Érdeklődik a fiú*

//Nekem most sajnos mennem kell, így FAGYASZTOK, ha nem nagy gond.//
//Ha gondolod akkor folytathatjuk.//

*Én is meglepődöm azon, hogy ilyet mondok... Alexnek sikerült rám már elsőre nagy hatást gyakorolni. Néha a földre, néha a messzibe, néha pedig rá nézek. Akkor is elmosolyodom.*
-Miért zavarna? Gondolom semmi közöd az igazgatóhoz... *Kérdő pillantással nézek fel Alexre majd bólintok. Egyszer biztos hogy leszek hatodikos... felsőbbéves is. De addig még van egy pááár év.*
-Majd... hat év múlva. *Addigra Alex már messze fog járni. Vagy ki tudja? Lehet hogy még véletlenül visszajön tanárnak és tanítani fog. Már messze jár a fantáziám és az agyam. A kérdése meglep. Ennyire látszik? Felállok és megállok mellette.*
-Az... jó lenne. *Azra rögtön felugrik és utánam siet. Védelmező típus, viszont csak akkor harap vagy mar vagy akármi ha hozzá akarnak érni. Én pedig elhallgatva indulok el Alex után, kicsit zavarba jöttem arra, hogy észrevette rajtam, hogy valami gondom van. Utálom a fóbiám.*

//Fagy ^^//