Előtörténetek

Tárgy: Re: Előtörténetek Pént. Május 14, 2010 3:20 am

Karakternév: Wulfgar Odinson
Kor: 32
Származás: Félvér
Rang: Mágiatörténet tanár
Születési hely: Norvégia
Lakhely: Wilian

Történet:

Wulfgar a messzi északon született, 32 évvel ezelőtt. Apja mágus volt, anyja mugli. Wulfgar apjának köszönhetően beleszületett egy olyan varázslóklánba, ahol a férfiak a Brorskap av Grádig (A Holló Testvérisége) tagjai voltak.
A Brorskap av Grádig egyfajta druidisztikus testvériség, mely a mai napig létezik, s feladatuknak tartják, hogy megvédjék az emberiséget a sötét erők hatalmától.
Wulfgart 6 évesen avatták be a rend életébe, Novisen (tanonc) rangban, majd 12 éves korában megkezdhette mágikus tanulmányait, és Hekserier (varázsló) lett belőle. A Brorskap tagjai nem úgy tanultak, mint a világ más tájain a varázslók: Minden Vishez (Bölcs, 22. életévét betöltött varázsló) egy-két Hekserier tartozik, kiket a Vis minden útjára magával visz. Így volt ez Wulfgarnál is, aki egy fiatalabb, 24 éves Vis mellé került: Trondheim -hez. Trondheim inkább az elmélet és a történelem, mint a gyakorlat és a jövő felé tekintett, és így alakult Wulfgar érdeklődése is. Könyvtárakat jártak, legendákat gyűjtöttek együtt, és közeli barátok lettek. Mire Wulfgar 16 éves lett, Trondheimet inkább apjának érezte.
Ám azon évben szörnyű bajba kerültek. Egy mágikus hegyi utat szeltek át, mikor Stor Hemsko, egy hatalmas északi hófehér sárkány megtámadta őket. Másfél órán keresztül futottak, ám Wulfgar lábai feladták a küzdelmet, a fiú összeesett. Trondheim beállt pálcáját tartva a sárkány és a gyermek közé, hogy megvédje. Stor Hemsko leszállt eléjük, és pokoli lángjaival beborította Trondheim testét. Wulfgar felugrott, és kirántotta a Vist a lángok közül, ám már késő volt. Trondheim halálát lelte a szörnyű gyehennatűz közepén, Wulfgar kezei pedig felkarja közepéig szörnyen összeégtek. Stor Hemsko, mintha a fiú élete már nem is érdekelné, távozott. Wulfgar heteken át bolyongott a hegyi rengetegekben, majd végül egy másik Vis talált rá. Hősiességéért kiérdemelte, hogy 16 évesen Vissé avassák, így rátetoválták hátára a két hollót, Odin két figyelő szemét, Húgint és Múnint.
Az ifjonc azért folytatta tanulmányait, ám nem igazán tűrt meg senkit maga mellett. Sikerült elsajátítania az animágiát, így onnantól egyre többet járt állati alakjában, nagy fekete medveként, melynek hátán két holló formájú folt volt. A Brorskap egyetlen olyan tagja volt, aki képes volt erre. Ám nem bírta sokáig. 18 évesen otthagyta a testvériséget, és útnak indult. Így jutott el Oslóba. Itt egy idős varázsló keze alatt kezdett dolgozni, ki végtelen tudással rendelkezett legendák és történetek terén, és Wulfgar egyre többet tudott meg a Mágia történelméről. Az öreg annyira megszerette a fiatalembert, hogy pénzt áldozott rá, és egyetemre küldte. Hét év telt el, és huszonöt évesen Wulfgar a mágiatörténet professzora lett. Az első két évet még az öreg kódexkötő keze alatt töltötte, majd búcsút vett Oslótól, és az Egyesült Királyságba költözött. Itt eleinte a Mágiaügyi minisztériumban dolgozott, ám túl száraznak, üresnek érezte munkáját. Ekkorra már lelke feldolgozta a több mint tíz éve történt szörnyű veszteséget, s úgy döntött, tanítani akar. Úgy érezte nem térhet vissza a Brorskapba, így 32 évesen jelentkezett a Wilianbe, ahová felvették Mágiatörténet tanárnak...

Jellem:
Alapvetően békés, barátságos személyiség. Szívesen elbeszélget bárkivel, és segít, ha arra kérik. Apakép próbál lenni, így minden diákhoz van pár jó szava, vagy pár hasznos tanácsa. Soha nem veszekszik senkivel, és nagyon nehéz kihozni a sodrából, ám ha ez valakinek sikerül, akkor nagy veszélyben van... Wulfgar hagyományainak köszönhetően kifejezetten szeret harcba szállni. Talán mással nem is lehet feldühíteni, mint hogy diákjait, barátait, szeretteit fenyegetik, ám akkor elveszti a fejét. Ilyenkor nem feltétlenül mágiával támad, hanem puszta kézzel, vagy egyéb kezébe eső tárggyal is épp annyira hatékony.

Kinézet:
Majd két méter magas, hosszú, szőkésbarna haj, kék szemek, körszakáll. Általában hosszú szárú csizmát, vagy fekete bakancsot visel, fekete farmernadrággal, fekete inggel és fekete talárral. Kezeit mindig fekete bőrkesztyű rejti el.

Pálca: 12 hüvelykes mogyorófa pálca Unikornisszőr maggal

Tárgy: Re: Előtörténetek Szomb. Május 15, 2010 4:35 am

Karakternév: William Quentin Watson
Kor: 17
Származás: Aranyvérű
Ház: Famine
Születési hely: Nagy-Britannia, London
Lakhely: Nagy-Britannia, London

Történet:
William Quentin Watson tizenhét évvel ezelőtt született London városában. Apja William Watson aranyvérű varázsló, anyja Patricia O'Brien, ír származású varázslónő, kinek bátyja, Ronan kvibli. William, vagy ahogy anyja mindig hívta, Liam fiatal éveit a Watson kúriában töltötte, Londontól délre körülbelül négy-öt kilométerre. A kúriában öt varázslócsalád, a watson, a Myers, a Storm, a Nelson és a Finch élt együtt. Ezen öt család nagyapjai, öt testvér voltak, s ők építették még annó a kúriát. S mind az öt családban volt négy-négy gyerek, így Williamnek gyakorlatilag 19 testvére van. Ő volt az egyik legidősebb, unokatestvére, Sarah volt a másik, ki vele volt egy korú, bár Liam egy hónappal előbb született, így kettejük közt folyton versengés folyt és folyik mind a mai napig is. Talán ennek köszönhető, hogy a tábor két részre szakadt, mikor már elegen (vagyis nyolcan) voltak ehhez. Ekkor Liam már hat éves volt. Ekkor a Storm család gyermekei még kimaradtak a háborúskodásból. A csatározások négy évig tartottak, ám ekkor szörnyű dolog történt: Liam egyik reggel eltűnt. Pontosan aznap, mikor megérkezett levele, hogy felvették. Sehol nem lelték az ifjút, bár egy hétig tartott, míg a kúriát átkutatták. Nem is sejtette senki, hogy az ifjú Watson nem csak elbújt.
A valóságban William nagybátyja, Ronan volt az, ki megbízott két varázslót, hogy rabolják el. Jó pénzt fizetett érte, meg kell hagyni. A kvibli gyűlölte hugát amiért az boszorkánynak született úgy, hogy Ronannek nem adatott meg a varázslat csodája, és így akart bosszút állni, hogy a legidősebb fiút elraboltatja. A nagybácsi egészen Észak-Írországig vitte a fiút, ahol a régi családi ház pincéjében rejtette el. Innentől kezdve maga a pokol várt Liamre. Ronan minden nap megverte, megalázta, és szívvával verte hátát véresre, ha bármi furcsa is történt a fiatal Watson körül. Ráadásul Ronan körülvette a házat mágikus kövekkel, melyek elrejtették a fiú jelenlétét, így senki nem találhatott rá.
Ronan többször próbált menekülni. Először elrágta a köteléket, amivel minden éjszaka a falhoz kötözte őt nagybátyja, majd mikor láncokra az láncokra cserélte a szökési kísérlet után a köteleket, Liam nagy nehezen szerzett két kis szöget, és közel hét napi megfeszített munkával próbált kitörni, ám nagybátyja valahogy mindig elkapta. Három évig tartott a pokol, Liam közben belépett tizenötödik életévébe. Ekkor találtak rá végül, hihetetlen szerencsével. A közelben lakó gyerekek labdájukkal véletlenül betörték a pinceablakot, és lemásztak érte. Mikor meglátták a kiláncolt, összevert, éhező Liamet, elmenekültek, de szüleiknek elmesélték, akik rendőrt hívtak. A rendőrök kiszabadították a fogságba esettet, és nagy nehezen szóra bírták, hogy ki is ő. Így juttatták vissza a fiút családjához, ahol ekkorra már három testvér várta.
Innentől másfél éven át Liam nem volt hajlandó megszólalni, szobája sarkában ült, és nézett ki az ablakon, csak esős időben mosolyogva. Éjjelente gyakran üvöltve ébredt fel rémálmaiból. Nyaranta Sarah ápolta őt, szerető gondossággal. A lány annyira aggódott unokatestvéréért, hogy még a padlásra is felköltözött mellé, ahová fél évvel érkezése után vackolta be magát. Másfél év után végre megszólalt, ám Liam lelke sötétségbe borult, s azóta nem mutatott javulást. Egyedül Sarahval tudott igazán önmaga lenni, olykor hallották nevetni is, de ha a lány nem volt mellette, nem fogta a kezét, nem mulattatta vicces történetekkel vagy trükkökkel, a fiú nem húzta mosolyra a száját. Tizenhét évesen végül meggyőzték, hogy kezdje meg tanulmányait, így lett a Wilian mágusiskola tagja. Szülei abban bíznak, hogy az iskolai társaság talán megpuhítja a megkeményedett, kősziklává vált ifjú lelket...

Jellem:
William kifejezetten visszahúzódó személyiség. Nem szeret beszélni, de ha mégis megteszi, általában cinikus, szarkasztikus, vagy épp becsmérlő, lenéző szavakkal él. Könnyű feldühíteni, és kihozni belőle azt az állatot, amit három év alatt nevelt bele nagybátyja. megjelenésre ijesztő lehet, hisz, hosszú, sötétvörös haját soha nem rendezi, így általában az arcába lóg, s annak árnyékából szinte kivilágítanak a smaragd szemek. Körmeit is inkább hosszúra hagyja, és feketére festi, emlékéül annak, hogy fogságban is mindig fekete volt, bár akkor a kosz miatt. Mostanság rászokott arra, hogy körmeit karomszerűre reszeli.

Kinézet: Körülbelül 175 magas, sötétvörös hajú, smaragdzöld szemű, szálkás, vékony testfelépítésű, hegyes állú fiatalember.

Pálca: 11 hüvelykes Akácfa, Főnixtoll maggal

Vendég

Karakternév: Ashly Grace

Kor:16 éves

Származás:Igen jó nevű mágus családból származik.

Ház:Femine

Születési hely:Románia- Vaskoh

Lakhely:Anglia- London /Wilian Mágusképző Szakiskola

Történet:1994.01.24.születet, ugyan azon a napon jött a világra mint az unokatestvére csak 22 évvel később. Egy zord téli napon. Ashly Grace egy Romániai kisvárosból származik Vaskohből. Családja igen tisztelt személyekből áll és igen jó módban élnek. Nagy házuk van szinte már kastély. Ashly szobája az emeleten található, az ablaka az udvarra néz, ahonnan elég könnyű volt éjjelenete kilógni. A lányt nem túlzottan érdekelte, hogy mit gondolnak róla a szülei, de mivel elég szigorúak voltak így nem kérte hogy engedjék el hanem megoldotta: az ablakon mászáson át. Ezt kb fél évig tudta titkolni, aztán mikor éppen mászott be az ablakon egy fergeteges buli után, a takarító nő meglátta, és rögtön jelentette a kisasszony szüleinek. Mindent ott rontottak el a szülők, hogy túlzottan elkényeztették Asht, és megengedtek neki szinte mindent. Apja erőltette a mágusképző iskolát, mert szerette volna, ha a lánya is olyan jól bánna a mágiával, mint az egész család. Anyja nagyon nehezen engedte el ilyen messzire, de végül is bele egyezett, mert amit a férje akar, azt mindig meg is kapja.
Van egy 19 éves fiú testvére, aki szintén jól bánik a mágiával.
Ash most Londonban lakik, mert szeretné megtartani családja hírnevét a mágia terén. Nem is lett volna sok választása, a családi név ezzel jár.
Nagy fájdalmat okozott neki, mikor megtudta, hogy ilyen fiatalon ott hagyja a családját a tanulmányok miatt, de ami még jobban felkavarta az érzelmeit, hogy ott kell hagynia legjobb barátnőjét és a többi barátját is. De volt benne mindig is egy kis gyanú az iránt, hogy miért is megy ő Londonba? De végül is rájött, azért mert szülei szerint rossz társaságba keveredett, és ennek csak úgy vethetnek véget, ha elválasszák Ashlyt az úgy mond rossz társaságtól… De úgy volt vele majd csak túléli és nem lesz Wilianban sokáig, gyorsan elmúlik majd az idő, és akkor ismét visszamegy a szülővárosába.

Jellem: Első benyomásra igen kedvesnek és szimpatikusnak tűnik. Igen érdekes személyisége van. Néha személyiség hasadás ismerhető fel nála, de azt csak ritkán lehet belőle előhozni. Igen akaratos, amit eltervez, azt véghez is viszi, mindig neki kell, hogy igaza legyen, nem fél szembe szállni azok, ellen akiket nem szívlel. Hihetetlenül erős személyisége van. Könnyen dühbe gurul, neki csak egy kicsi kell és repülnek a poharak a falnak. Néha észre vehető rajta az elfojtott agresszivitás. De mivel ő is ember, neki is vannak rossz napjai és akkor szinte kiállhatatlan. Akkor imád gonoszkodni és másokon vezetni le a feszültséget. Eléggé rossz alvó, ami azt illeti, szinte minden éjszakája álmatlan. Ez által elég keveset alszik, de mégis nagyon vidám, egyben hiperaktív is. Érzelmi téren kissé labilis, de ezt úgy oldja meg, hogy nem mutassa ki mások felé az érzelmeit. Inkább nem érez senki iránt semmit, mint hogy valaki összetörje a szívét. Neki már nem fáj semmi. Elég könnyen barátkozik, ezáltal sok barátja is van annak ellenére, hogy kicsit magának való típus. Szereti, ha a középpontban van és mindenki róla mesél. Utálja, mikor nem figyelnek rá, mert ő igen is megérdemli a figyelmet.

Kinézet: Szeme barna szép hosszú szempillái vannak, bőre fehér, mint a tej, elég vékony, nőies alkat. Inkább hosszú fekete haja szokott lenni, néha bele lóg a siskája a szemébe. Körme szinte mindig hosszú, mert szeret másoknak fájdalmat okozni vele. Imádja a testékszereket, amit onnan lehet megtudni, hogy jobb és bal fülében egyaránt négy~négy fülbevaló díszeleg, eddig még, ki tudja, hogy lesz-e még több is. Legtöbbször feketében jár, mert az a kedvenc színe.

Pálca: bükk, 15 hüvelyk, unikornisszőr a pálca magja

Állatok: egy hörcsög, Blankának hívják, kit nagyon szeret olyan mint egy kis véreb, gyakran támad meg másokat, ezzel kifolyólag rálehet jönni, hogy csak azért csinálja, mert védi a gazdáját, de Ast még sose bántotta.

Vendég

Karakternév: Sebastiano Contreras

Kor: 20 éves

Származás: Mágus család gyermeke

Rang: Halálfaló

Születési hely: Olaszország – Róma

Lakhely: London

Történet: Sebastiano Contreras 1990. 03. 24.-én látta meg a napvilágot a verő fényes Rómában. Mágus szülei nagyon sokáig tervezték, de csak később jött össze a dolog, és ezért ő az egyetlen örökös a családban. Mivel egyke volt ő örökölt mindent a szülei halála után. Szülei halálát kissé nehezen viselte de még mai napig nem tudta, hogy hogyan is haltak meg, mert ő kirándulni volt a baráti körével és akkor kapott egy ismeretlen hívás, hogy menjen haza. Haza is ment és látta, hogy mindent tiszta vér volt. De akkor már kint voltak a rendőrök is és neki nem mondtak semmit az ügyről, a tragédia aktája mái napig ott pihen a rendőrségen mert titkosítva van. Sebastiano nagy nehezen kiheverte a tragédiát, ez történt 19 éves korában. Fél évig depresszióban volt. Sokat gondolkozott a történteken. Majd egy nap eldöntötte, hogy nem sajnáltassa magát, és bosszút áll mindenkin. De főleg a szülei gyilkosán csak tudja meg hogy ki volt neki annyi. Elment a bankba felvette a sok pénzt amit szülei hagytak rá, majd rá egy hétre eladta a szülői házat és elköltözött Londonba. Angliába központjában vett is egy kisebb lakást. Úgy volt vele, hogy elég neki a kis ház is elvégre csak aludni jár haza. Nem kellet sok idő és már össze haverkodott pár nem túl jó hírnevű alakkal. A bosszú csak egyre hajtotta. Még egy nap úgy döntött, hogy átáll halálfalónak. Amit csak bírt, minden emléket szint teljesen elfelejtett, hogy érzelmek nélkül vágjon bele a halálfalásba. Annyira elszánta magát, hogy őt már semmi sem rettentheti vissza a terveitől. Az egykori szép fiúból ez lett egy lelkileg összetört ember. Már nem érdekelte semmi, barátait Rómában hagyta így úgy volt vele, hogy neki nincs már senkié, azt csinál és tesz amit akar. A tragédia után még jobban elszánt lett mint volt, neki már nem parancsolhat senki, épp fordítva ő az a tökéletes elme aki arra született hogy parancsolgasson a gyönge emberi lénynek.

Jellem: Első benyomásra nem túl kedves, de nyugalom másodikra sem lesz az sőt harmadikra sem. Elég mogorva ember. Őt csak a világon egy dolog motiválja az pedig a bosszú vág. Kerüli a társaságot, azt hiszi hogy a legjobb társaság csak is saját maga lehet. Kicsit elvont személyiség. Szereti a magányt, és nem az a fajta aki csak is maga szeret lenni, néha igen is igényli a társaságot, mert akkor kitudja élni másikon a gonoszságát. Elég neki egy szó és rögtön dühbe gurul, nem fél testi erőszakhoz folyamodni, sőt túlzottam is agresszív, aki bírja csak kerülje.

Kinézet: Nem túl magas, 188 cm, és elég soványka férfi létére mindössze csak 70kg. Csábító égszín kék szemei vannak, nagyon nehéz ellenállni az első pillantásának. Szőkés barna haja mindig tökéletesen áll. Halálfaló létére törődik a kinézetével. Bőre fehér, kerülni a napot, ezért gyakran csak este pillantható meg, úgy mászkál mint egy árnyék.

Pálca: 15 hüvelyk, mahagóni pálca, magja kígyóméreg

Állat: Egy kígyó, aminek még nincs neve, meg nem is lesz. Állatnak nem való név a halál faló szerint. Szemei akár csak a gazdája úgy megigéz mindenkit, fügelegesen állnak, bár a színeket meg a formákat nem ismeri fel, de azért nagyon precízen támad, ha arról van szó. Minden áron meg végi Sebastinot. Idegméreggel bénítsa meg az áldozatait. Gyakran vedlik, mert elég gyorsan nő, színe az egyedfejlődés során változik, pikkelyei sötét barna és fekete színben pompázik.

Tárgy: Re: Előtörténetek Hétf. Május 24, 2010 2:18 am

Név: Ginevra Gwendolyne Green
Becenevek: Ginny, Gwen

Származás: Félvér (anya boszorkány, apa mugli)
Ház: Plama
Születési hely: Dublin
Lakhely: Wilian

Történet: Ginevra Gwendolyne Green tizenhat évvel ezelőtt született meg Dublin városában. Apja, Peter Green, ki maga rendőr volt, nem értette, hogy az anya, Veronica Owl miért ragaszkodik annyira ehhez a különös névhez. Nem sokkal később derült ki a nőről, hogy varázsló. Peter nehezen fogadta el a tényt, de mikor sikerült feldolgoznia a különös hírt, minden megváltozott. Az apa örült, hogy felesége boszorkány, és szeretetben nevelték lányukat. Mindent megtettek, hogy Ginny élete boldog és gondtalan legyen. Míg anyja apró trükkökre és mágikus csínyekre tanította a lányt, addig apja fociedzésere vitte és biciklizni tanította. Ginevra megismerkedhetett mindkét világ szépségeivel, és mikor tizenkét éves lett, megadták neki a lehetőséget, hogy válasszon. Ginny egyiket sem akarta elengedni, így a mugli és a varázsvilág igencsak keveredik az ifjú Green életében. Személyisége alapján kifejezetten fiúsra sikerült, feltehetőleg apja hatására: Nem fél a pofonoktól, sőt, néha mintha kifejezetten élvezné, ha valakinek védelmében nem csak a pálcáját, de kezeit is bevetheti. Érdekli a kviddics, és hobbiszinten űzi is, de eddig nem merte felvállalni, hogy megpróbálkozzon bejutni egy csapatba.
Ginny 12 évesen került a Wilianbe, és azóta a lányok nagy védelmezőjévé avanzsálta magát. Ha egy lány szól neki, hogy valaki bántotta, Ginevra pár igencsak agresszív varázslattal tisztázza, hogy a Wilianben a feminizmus igencsak dúl, és van élharcosa. (Főleg mióta James Millerrel szakítottak... )

Jellem: Ginny tiszta, kitörő energiát áraszt magából. Folyamatosan pörög, mindig csinál valamit, és általában ezért bajba kerül. Nehezen áll meg egy helyben, és nyugszik le, és először cselekszik, csak utána gondolkodik. Szíve tiszta, és jósággal teli, soha nem hagyna szenvedni senkit, és bármit megtenne egy bajba jutott társáért.

Kinézet: 153 centi magas, szőkésbarna hajú, kék szemű, karcsú, darázsderekú, széles csípőjű, formás fenekű, az átlagosnál dúsabb, feszes keblekkel... Öltözködése hangulatfüggő.

Pálca: 14 hüvelykes fenyő pálca griffkarom maggal.

Tárgy: Re: Előtörténetek Csüt. Május 27, 2010 7:22 am

Karakternév: Demi Bieber
Kor: 16
Származás: Tiszta vérű mágus
Ház: Plama
Születési hely: Franciaország, Párizs
Lakhely: London

Történet:
Demi, 1993. Augusztus 10-én született, Párzsiban. Tiszta vérű mágusként, viszont szüleit nem ismeri, mivel árvaházban nőtt fel. Pontosan… amióta csak az eszét tudja árva. Mint a többi gyermek is, ő is szeretett volna egy családot. Nem volt gondatlan gyermekkora, úgy érezte valami, hiányzik az életéből. Nem csak ez miatt volt mindig is rossz minden… Nem volt sok barátja az árvaházban mivel ő olyan dolgokat is tudott művelni, amiről a többiek csak álmodtak. Legtöbbször kiközösítették ez miatt, de persze voltak az árvaházban olyanok is, akikkel jóban volt.
9 éves korában egyszer megszökött a párizsi árvaházból. Egy napig észre sem vették, hogy eltűnt. Eltévedt, éhes volt, és nagyon fázott. Egy kedves fiatal hölgy talált rá a semmibe, valahol Párizs határánál. A kislányt elvitte magához, és Demi két napig ott volt nála. Nagyon jól összebarátkozott a nővel, sőt annyira, hogy a végén még el sem akart tőle szakadni. Kate –mivel így hívták a fiatal hölgyet- gazdag volt, és mivel nem születhetett neki gyermeke úgy döntött örökbe, fogadja a kicsi Demit. A lány nagyon örül annak, hogy végre elszabadulhat az árvaház színtelen falai közül, és egy ilyen jó hölgyhöz kerül. Kate és Demi, Demi 11 éves koráig Párizsban laktak, majd a munka miatt, át kellett nekik költözniük Londonba. Kate pontosan tudta milyen erővel bír Demi. A nő is, mint később kiderült, varázsló családból származik, viszont neki nincs ereje.
Londonban Deminek sokkal jobban tetszett, mint Párzsiban. Valami jobban kezdte ide kötni. Elkezdett mugli iskolába járni, lettek barátai. Megtanulta egy kicsit korlátozni erejét, hogy ne közösítsék ki és ne tartsák furcsának. Kate-et szinte igazi anyjának tartotta. Demi 12 éves volt amikor levelet kapott egy varázslóiskolából, hogy felvételt nyert. A Roxfortban kezdte el tanulmányait, de igazából nem tetszett neki az iskola. Egy baleset után, amibe majdnem belehalt, Kate úgy döntött egy kicsit nyugisabb helyre írassa lányát. Így Demi 15. életévét betöltve a Wilian Mágusképző Szakiskola tanítványa lett. Igaz, hogy a hiányos tudás miatt első évfolyamtól kellett neki elkezdeni tanulni, viszont nem bánta. Sokkal jobban érzi a Wilianbe magát, mint a Roxfortban. A Plama házba osztották be, ott éli az életét és koptassa azóta is a padokat az iskolában, már második évfolyamosként.

Jellem:
Elég nehezen nyílik meg mások előtt, de könnyen szerez barátokat, még így is. Eddig még sohasem voltak ellenségei, de ha akad is valaki, az megbánja. Az eddigiek során megtanulta megvédeni magát. Első ránézésre szende kis lánynak tűnik, de ha valaki jobban megismeri, rögtön megváltozik a véleménye róla. Ha rosszaságról van szó, akkor ő biztosan benne van, de csak kis mértékben. Sohasem csinálna olyat, ami másnak igen nagy fájdalmat okozna. Ennek ellenére kedves és megértő. Imád este szakadó esőben sétálgatni. Ez egy elég furcsa tulajdonsága, de ennek is megvan a maga története.

Kinézet:
Hosszú vörös haja van, amit legtöbbször leengedve hord, ritkán lehet látni össze fogott hajjal. Szemei világos szürkés-kékes árnyalatúak. Szép nőies alkata van, és még egy piercing is díszeleg a köldökében. Ruhái nem túl színesek, őt inkább a sötét színek vonzzák.

Pálca:
12 hüvelyk,a pálca akácból van,a magja pedig kígyóméreg.

Állat:
Egy aranyos kis kutyusa van, akit Babynek nevezett el. Baby állandóan a gazdája közelében van, és még a széltől is óvja őt. Demi egy éve találta a kutyus, egy elhagyatott házban. A kis állat fekete csillogó szemei ragadták meg Demi figyelmét,és azóta a legjobb barátok.

Tárgy: Re: Előtörténetek Vas. Május 30, 2010 3:59 am

Cassidy Heyes karakterlap

Kor: 30
Vér: Tisztavérű
Beosztás: Auror
Lakhely: Chicago
Tartózkodási hely: Wilard

Előtörténet:
- Mit mondhatnék erről?
- Pár szót az életedről.
- Jah rendben van. Tehát, az életem nem egy nagy durranás. 1980 ban születtem Chicagoban, máguscsaládban. A szüleim is teljesen hétköznapi emberek voltak. Apám minisztériumi dolgozó, anyám tanárnő az egyik közeli iskolában. Ugye ez a gyönyörű város, nem éppen a békés természetéről híres. Az utcában ahol laktunk, mindennaposak voltak a kisebb nagyobb összecsapások, és a mágusok is meg a muglik is tehetetlenek voltak. Sosem sikerült egyetlen nyomorult gazembert sem elkapniuk. Gyerekkoromban én is mint minden más gyerek szerettem az utcán lófrálni, és csínyeket elkövetni. Aztán meg iskolába kellett mennem, mert elértem a kort, és hát nem mondhatnám hogy túlzottan megszerettem. Pedig azt mondták agyam lett volna hozzá, csak a hozzáállásommal volt baj. Nem szerettem tanulni, és nem szerettem ha arra kényszerítettek hogy azt csináljam ami nekem gyűlöletes. De megtanultam amit kellett. Írni olvasni számolni, bár testnevelésből sosem voltam jó. Nem szerettem mozogni, és a vékony alkatom miatt csúfoltak is eleget. De sose bántam, legalább figyeltek rám. Még ha rossz értelemben is, de figyeltek.
- Tehát nem voltál valami jó gyerek. Mi lett később?
- Később, természetesen komolyabb lettem. Elkezdett kialakulni bennem a mágia. Vagyis úgy értem elkezdtem használni és beirattak egy mágusképzőbe. Ott már jobb eredményekkel szerepeltem, és voltak kedvenc tárgyaim is, mint például a sötét varázslatok kivédése vagy a legendás lények gondozása. Mindkettőből jó eredménnyel vizsgáztam, és érdekeltek is ezek a dolgok. Jobban mint egy szimpla suliban. Érdekesebb volt a társaság, és itt már nem piszkáltak, elfogadtak olyannak amilyen vagyok. Megismertem sok embert, például a tanárokat is. Normálisak voltak, ami számomra meglepő volt. Aztán még így iskolai években kialakult, hogy ha végzek akkor auror leszek, hogy a nálunk zajló utcai harcokat le tudjam rendezni. Ez azonban folyton ingadozott, ugyanis az állatokkal is szerettem foglalkozni. De végül mégiscsak az auror szakma mellett döntöttem, és minden erőmet arra fordítottam hogy felvegyenek. Jók lettek az eredményeim iskola végén. Felvettek az aurorképző programba, hát az maga volt a pokol. Mármint, a kiképzés, és feladatok amiket gyakorlat gyanánt kellet csinálnunk. Huszan voltunk eredetileg de csak 10 került tovább, akkor már újoncnak. Mindent megtettem h bekerüljek, és hát éppen hogy csak nem estem ki. Örültem is a fejemnek.
- Mi lett, miután bekerültél?
- Még több kiképzés, és hozzá a nem túl érdekes és izgalmas, papírmunka. Jelentéseket írni mindenről, miután elmondtam őket szóba a feletteseimnek még le is kellett írni mindent. Egy egyszerű lopás, amit össze lehet foglalni két mondatban hivatalosan három oldalba jött ki. Rémálom, de komolyan. Azért persze az utolsó pillanatban mégiscsak megcsináltam mindent, hiszen ezt várták. Elkezdtem kiderítgetni mi történt a mi környékünkön, és a fele bandát sikerült is behoznom. Azt a felét el is ítélték, a másik felével sajnos nem tudtam mit kezdeni azok muglik voltak. Mire idáig jutottam 25 éves voltam, kezdő auror, túl minden próbaidőn, és akadályon. Kezdődhetett az életem, hivatásosként. Nem ment másképp, mint eddig. Annyi változás történt, hogy az alakom szívósabb lett, izmosabb egy kicsit. Rászoktam a dohányzásra, ami sajnos mai napig rossz szokásom. A szakma idegeskedést és feszültséget adott nekem, de nem bántam. Hittem hogy munkámmal jobbá tudom tenni a világot. Aztán rájöttem hogy ez messze nem így van. Egy kezdő, mezei auror nem tehet semmit. Ez a nagy büdös igazság. Elkezdtem hát feljebb tornászni magam a létrán. Első lettem az aurorok közt, aztán helyettessé neveztek ki míg végül 28 évesen megkaptam az auror parancsnoki tisztséget. Ez alatt értem, hogy minden auror nekem tartozik jelentéssel, és én meg már csak a miniszternek jelentek. Átfogóan az összes beosztottam nevében.
- És ezután?
- Hát, még életben vagyok. Szóval a legutóbbi megbízás elég nyilvános, A Leadert meg kis galerijét kellene befognunk, de sajnos azt sem tudjuk ki az, és mit tervez. Elképzelés persze van, de a legtöbb sajnos feltételezés, és elképzelés mintsem pontos információ.

Kinézet
- Ha egy vak emberrel találkoznál, hogyan írnád le magad? Hogy nézel ki?
- Mint Brad Pitt. Nah jó nem. Nem vagyok egy szépség, sovány vagyok, csontos de izmos. Tele hegekkel meg vágásokkal ugye a szakmai ártalom. A hajam nem túl hosszú, éppen csak össze tudom fogni hátul, és ilyen szőkésbarna, néha vöröses. A szemeim nagyon szürkék, mint a viharos égbolt. Ezt egyébként egy nagyon kedves kolléganőm mondta még régebben. Előnyben részesítem a farmert és inget vagy pólót, mint a talárt. Nem szeretem, olyan mintha hálóinget hordanék. Szeretem a laza dolgokat, szóval a szakadt farmer, tépett ujjú ing, vagy simán ujjatlan ing bármikor jöhet. Egyetlen fura, hogy kicsit magasra sikeredtem 190 centi ütöm. Ez vicces, mert gyerekkoromban a legkissebb voltam mindig, most meg ám kell felnézni. Nah nem olyan értelemben, csak magasságilag. Amúgy különösebben nincs más amit tudni kellene. Az arcom kerek, és általában szakállam van, de ez csak amikor elfelejtek borotválkozni, később meg sajnálom levágni.
- Értem, végül is elég szimpatikus lennél, ha nő lennék.
- Miért, te ki is vagy egyeltalán?
- A usered te észlény.
- Jah bocsi főnök.

Jellem
- Hogyan jellemeznéd magad?
- Ne, már most mért én írjam a karilapomat? Ez a te dolgod lenne….
- Tudom, de én lusta vagyok, szóval halljam.
- Keh… Hát jó. Egy szóval jellemezném magam. Lusta vagyok. Ennek ellenére azonban ha valamit megígérek, azt előbb utóbb – bár inkább utóbb- meg is csinálom. Emellett munkámat precízen végzem, nem véletlen lettem az auror banda vezetője. Nyugodt természet vagyok úgy gondolom, főleg h még cigizni is hagynak. Nehezen jövök dühbe, és a konfliktusokat is inkább szóban rendezem le. Jah, hát kicsit nagy a szám, de úgy érzem ez belefér. Aki meg nem bírja a csípős megjegyzéseket, az ne jöjjön aurornak. Ennyi. Szóval, a megbízhatóságom állítólag kétes. Szerintem nem, de mindegy. Mit mondjak még, nem vagyok agresszív, viszont az lehet hogy kicsit antiszociáls hajlamaim vannak. Igen, most hogy mondom, kezdek rájönni. Nem gondolom magam rossz főnöknek, mert az embereimet végkimerülésig hajszolom az igaz, de ugyanúgy saját magamat sem kímélem. A korán kelés nem erős oldalam, ezért a reggeli órákban kissé morgós vagyok míg nem kapok kávét, de utána már tudok a munkámra figyelni.
- Értem. Egy szóval, jó munkát a továbbiakban is.
- Köszönöm, igyekezni fogok.

Pálca
11 hüvelykes,bükk, kígyóméreg maggal

Tárgy: Re: Előtörténetek Vas. Május 30, 2010 7:49 am

Karakternév: Lilian Hadaway
Születési dátum: 1987. július 28. (22 éves)
Születési hely: Wilard, Anglia
Lakhely: leginkább a Wilian, egyébként Wilard és Linz (Ausztria) között ingázik
Származás: aranyvérű
Rang: Csillagászattan tanár

Előtörténet:

1987. július 28-án hajnalban született egy Wilard-i kis rendelőben. Ugyan alig lehetett 5 óra, a levegő mégis párás, és meleg volt. Csak egy kicsit fújdogált a szél. Kellemes volt az idő, csend, és sötétség uralkodott kint. Egy-egy főtéri lámpa még égett, de nem adott akkora fényt, hogy zavaró legyen. Valójában egy nagyon nyugodt esti kép volt ez. Ám Sophie és Adam nem éppen voltak a legnyugodtabbak, hiszen az előbb említett nő éppen most készült megszülni első gyermekét, Lilian-t. A szülés hál’ Istennek minden nagyobb probléma nélkül történt.
Majd pár nappal később visszamentek a Wilard-i kis házukba és ott nézték végig, ahogyan egyetlen gyermekük nő, s cseperedik. Bizony mondhatni, hogy repült az idő, s egyre csak közeledett az a nap, mely Lilian életében nagy hangsúlyt kapott. Ez pedig nem más volt, mint az 1999. augusztus 23-án történt haláleset. Lilian édesapja Adam aurorként dolgozott, ráadásul egy igen jó, sőt kiváló munkaerő volt. Ám bizony csak volt, hiszen az előbb említett dátum az ő halálát jelöli. Halálfalók végeztek vele, mivel az egyik társuk miatta került rabságba. Talán érthető, hogy így reagáltak rá a halálfalók, de Lilian valahogyan nem tudta megérteni. 10 éves leányzóként jóformán tündérmesének hitte a valóságot. Úgy gondolta a jók győznek, a gonoszok pedig –már ha vannak-, elnyerik méltó büntetésüket. Viszont nem így lett, sőt inkább fordítva. Az apja, aki elméletileg jó célt szolgált áldozatul esett. Azt hiszem nem is kell mondani, hogy mennyire megviselte ez a családot. Sophie folyamatosan attól rettegett, hogy értük is eljönnek, a végén már teljesen megőrült, és többször is öngyilkossággal próbálkozott, míg végül egyszer sikerült is neki.
Lilian pedig ott maradt egyedül, rokonok nélkül, egy üres Wilard-i házban, s mindössze csak 10 és fél éves volt. Úgy vélem nincs, sok ember mely együtt tud ezzel érezni, mely meg tudja őt érteni. Teljesen még nem értette, hogy mi történik körülötte, nem tudta, hogy, hogyan lehet ilyen kegyetlen a világ. Viszont azt érezte, hogy egyedül maradt. Próbált önálló életet élni, de az a mosoly mely mindig megtalálható volt az arcán eltűnt. Próbált apró munkákat találni, amiből megélhetett, s azt hiszem nem is kell mondani, hogy igen hamar lesoványodott. Még néha napján megtalálta szüleinek dugipénzét, de előbb-utóbb az is elfogyott. Szerencséjére a Wilian megértette a helyzetét, és mikor betöltötte 11. életévét, rögtön be is költözhetett. Nem volt sok cucca, a legtöbb ruháját már ki is nőtte.
Az iskolában nem sűrűn kezdeményezett beszélgetést. Próbált inkább csak a tanulásra koncentrálni, valahogy nem akart belefolyni a társas életbe. Így telt az első pár hónapja, ami valljuk be alapozásnak tökéletes volt. Elvégre, ha az ember nem teszi, le az alapokat nem tud mire építkezni. És Lilian letette az alapokat, meg hozzá is szokott a tanuláshoz így talán nm is meglepő, hogy annak ellenére, hogy elkezdett barátkozni, mégis mindig jó tanuló maradt. A társas életet élés elkezdésének oka pedig nem más volt, mint Alex Wilfred. Igen a mostani igazgatóúrral nagyon jóba voltak. Ő volt az, aki újra „megtanította” a lányt mosolyogni, élni. Ha valaki, akkor ő igazán sokat tett érte, és ezért Lil nagyon hálás is.
A további éveit boldogan töltötte. Míg Alex ide járt addig élte az életét, de azért tanulmányait sem hanyagolta el. Miután Alex elment több hangsúlyt fektetett a tanulásra, s főleg a Csillagászattanra, hogy majd eljuthasson az Ausztriai Csillagászati Központba, ami Európa egyik legjobb ilyen kutatóhelye, ráadásul itt a muglik együtt dolgozhatnak a mágusokkal, ami egy különleges dolognak számít.
Elérkeztünk ahhoz a ponthoz amikor Lil végzős lett. Úgy gondolta itt majd lazít egy kicsit, hiszen mégis csak végig tanulta az egész sulit, és kell egy kis pihenő. Hát így is tett. Nem hanyagolta el túlzottan, de láthatóan lecsökkentett a munkára használt energiájából. Ez viszont nem számított hátránynak, mivel így is felvették a Ausztriai Csillagászati Központba, mivel még év elején jelentkezett oda. Mikor végzett a sulival, egyből Linz-be költözött, hogy ne kelljen túl nagy távolságokat megtennie.
Az ottani idők jól teltek, és még jobban –már ha ez lehetséges- megkedvelte a csillagászattant. Egy ilyen karrier, és barátság után talán nem is csoda, hogy Alex meghívta Lil-t, hogy tanítson a Wilian-be. Lil pedig nagyon szívesen elvállalta, hiszen úgy érzi, tartozik ennyivel Alex-nek, és a Wilian-nek is. Most, hogy ideköltözött visszatért gyerekkori házába, de még Linz-i lakását sem adta el. Így ha kell, a három hely között ingázik.

Jellem:
Nehezen nyílik meg mások előtt, nehéz elnyerni a bizalmát érthető okok miatt. Még mindig nehezen tudja feldolgozni az eseményeket, viszont ha kell, fel tud venni egyfajta állarcot, így gond nélkül tart meg mosolyogva egy órát, miközben belül igen is rosszul van.

Kinézet:
Hosszú sötétbarna haja van, ami közel sem mondható egyenesnek. Szemei szintén a barna árnyalataiban tündökölnek. Mosolya barátságosságot, bizalmat sugároz, így az ember szívesen kerül vele beszélgetésbe, a kérdés az, hogy mi sül ki belőle. Közepes, normális termetű hölgyről beszélünk, aki előszeretettel hord magas sarkút. Ezen kívül általában ruhában szokott járni, és itt az egybe ruhákra gondolok. Persze télen azért melegebben szokott öltözni, de nem egy fázós típus.

Pálca:
12 és egynegyed hüvelyk pálma, griff karom

Állatok:
Még Linz-ben vett magának egy Beckynevű fekete kiskutyust.

Tárgy: Re: Előtörténetek Csüt. Jún. 10, 2010 7:24 am

Karakternév: Wallace Xavier Walter
Kor: 17 (5)
Származás: Tisztavérű mágus
Ház: Amira
Születési hely: Egy Dublin közelében lévő búzatábla
Lakhely: Dublin / Wilian

Történet: Valahol egy Dublin közeli kis épületben egy 12 éves fiú megváltásért könyörgött, miközben egy ébenfekete bőrszíj tépte fel hátát újra és újra. A kisfiú, William Quentin Watson azt kívánta, bár lenne belőle még egy, aki átvehetné a helyét, bár lenne egy másik William, aki elszenvedhetné helyette az ütéseket...
Egy közeli búzamezőn a szálak meglendültek, ahogy a viharos szél végigtépett rajtuk. A szél örvényleni kezdett, kisebb tornádót hozva létre, belsejében villámok csapkodtak, ahogy a vad, kezeletlen, tiszta mágia formálódni kezdett. A gabonaszemek hamuvá váltak, és együtt örvénylettek a porral. Por és hamu... Eső kezdett zuhogni, átitatva minden egyes porszemet. Végül egy hatalmas villámcsapás tette egésszé az egészet, hogy a különös jelenség egy pillanat alatt semmivé válhasson.
Ám a miniatűr apokalipszis nem nyom nélkül távozott. Ahol a villámok csapkodtak, ahol a szél őrjöngött, felkavarva a port, egy fiú feküdt. Vörös haja kócos volt, hátán frissnek tűnő sebek százai éktelenkedtek. Porból, hamuból, vízből, és egy ifjú varázsló kívánságából megszületett egy gyermek. Nem tudott magáról, nem volt semmi ismerete a világról, tizenkét évesen jött a világra.
Három óra múlva egy gyermektelen házaspár talált rá az ájult gyermekre, és hazavitték. Mivel nem tudtak róla kideríteni semmit, örökbe fogadták, és a sors fintoraként olyan nevet adtak neki, ami hasonlított ikertestvéréére: Wallace Xavier Walters.
A fiú hamar kezdte megmutatni, hogy nem átlagos, folyton különös dolgok történtek körülötte, ám a szülők túlságosan féltették, így mikor megjelentek az első Wilianes levelek, egyszerűen semmibe vették őket. Ám öt év után valamiért késztetést éreztek, hogy erre a titokzatos helyre küldjék fiukat, kit jónak, igazságosnak és tiszta szívűnek neveltek. Így indult el Wallace, ki addig heroikus meséken és hősök történetein nevelkedett, a Wilianbe...

Jellem: Wallace a materializálódott hősiesség. Kedves, megértő, gondoskodó, humora jó, világlátása pozitív. Ő tipikusan az a személy, aki a bajba jutott hölgyhöz egy kötélen lendül be, majd pár (néha igen jó, néha szörnyen rossz) poén elsütése közben laposra veri a rosszarcú fogvatartókat, és aztán kiszabadítja a leányzót egy romantikus csók megejtése közben. Ez Wallace, vagy ahogy sokan szólítják, Lace.

Kinézet: Körülbelül 175 magas, sötétvörös hajú, smaragdzöld szemű, szálkás, izmos, vékony testfelépítésű, hegyes állú fiatalember. Hátán ezernyi seb éktelenkedik.

Pálca: 11 hüvelykes mogyorófa, főnixtoll maggal

Megjegyzés: Liam és Lace, bár egy anyagból gyúrták őket, és majdnem teljesen ugyanúgy néznek ki, különbségeik szembetűnőek lehetnek, ha valaki ismeri a két fiú személyiségét. Will harc közben meggörnyeszti hátát, lábait, és állatként harcol, míg Wall kihúzza magát, megfeszíti minden izmát, és leginkább a középkori lovagok stílusában küzd. William előszeretettel sérteget másokat, mert viccesnek tartja, Wallace felemelőnek találja, ha mások dicsőségét és büszkeségét szóvá teheti, megdicsérhet másokat. Liam pálcája ébenfekete, Lace pálcája hófehér.

Külső különbségek: Will szeme narancssárga, körmei hosszúak, karomszerűre reszeltek, és bal vállán látható egy pentagramm. Wall szeme zöld, körmei rövidre vágottak, és nincs rajta a halálfalók jegye.

Információ: Liam és Lace természetfeletti kapcsolatban vannak. Ha az egyik boldog, szomorú, fájdalma van, örül, élvez valamit, vagy szenved valamitől, azt a másik is megérzi. És ha meghal az egyik, meghal a másik is...

Vendég

Karakternév: Lara "Pengetáncos" Blade
Kor: 24
Származás: Aranyvérű
Rang: Halálfaló orgyilkos
Születési hely: Irak
Lakhely: Wilardtól nem messze, a Menedékben

Történet: Lara Blade, eredeti nevén Aanisah Saadiya Edana Padma Udyam Irakból, az egykori perzsia területéről származik. Családfája egészen az ősi perzsa pengemágusokig, a Sayf Rakasa vérvonalig vezették vissza. Larát ebben a szellemiségben nevelték, így már hat éves korára jól bánt a pengékkel, és eddigre kiderült, hogy párszaszájú, legyen szó késekről, tőrökről vagy kardokról, sőt tizenkét éves korára már majdnem annyi varázslatot ismert, mint a legtöbb felnőtt. Tizenhat éves korában pedig teljes értékű varázslóvá avanzsálták.
Innentől kezdve Lara klánja bérgyilkosa lett, s bejárta a közel keletet, jól fizető munkák után kutatva. Egyszer sem hibázott, pengéi mindig pontosan lesúlytottak, és veszedelmes hírnevet szerzett. Ekkor ragasztották rá a Pengetáncos becenevet, egyrészt klánja, másrészt kifejezetten akrobatikus harcmodora miatt. Lara új technikákkal ismerkedett meg, és az ősi kardvívó harcmodort ötvözte a kung fu küzdő, és a parkour atletikai elemeivel.
Tizenkilenc éves korában került Európába, ahol is az egykori halálfalók számára dolgozott elsősorban. Jó pénzt fizettek, a nő pedig tökéletes munkákat végzett. Majdnem mindig. Egy alkalommal egy ex-aurort kellett megölnie, és életében először (és utoljára) alábecsülte ellenfelét. Egy romboló bűbáj érte a torkát. Bár még életben tudták tartani, hangszálait nem lehetett megmenteni. Hogy szava ne vesszen el, nyelve alá egy mágikus kristályt ültettek, melynek segítségével képes beszélni. Hangja így mindig olyan, mintha suttogna, mégis mindenki érti, akinek címezi mondandóját. A munkát felépülés után befejezte: Megölte az ex-aurort.
A nő igen hamar kiérdemelte az öreg kontinensen is a hírnevét, szó szerint rettegtek, és máig is rettegnek tőle. Aki csak kicsit is ismeri a Lara Blade nevet, melyet pár gyilkosság után aggattak rá, tudja, hogy ettől a nőtől félni kell, mint a tűztől. Veszélyesebb a sokéves átlagnál, nem egyszerű halálfaló.
Pengeművészetét és akrobatikus képességeit még veszélyesebbé teszi, hogy pálcáját nem szokványos módon használja. Pontosabban pálcáit, mert kettő van: Mindkét szablya markolatában egy-egy. Így is tökéletesen tudja használni őket, sőt a két szablya egyidőben történő használatával igencsak meglepő, és sokak számára az ősidőkben elfeledett varázslatokat képes megidézni.
Anor meghívására érkezett Wilardba, aki jó pénzt ajánlott fel Lara állandó szolgálataiért. Perzsia Kígyója, Irak Árnya, a Közel-Kelet rettegett gyilkosa, Európa réme jelenleg a Wilardban tartózkodik...

Jellem: Lara tárgyilagos, igyekszik mindig a lehető legkevesebbet beszélni, bár néha úgy érzi, szívesen csevegne. Már megjelenése is félelmet keltő, reakciói azok, melyek igazán ijesztővé teszik a nőt. A smaragdzöld szempár szinte soha nem pislog, mindig mindenre figyel, és a legapróbb utalásokat is megjegyzi, észreveszi. Érzelmei nincsenek túlzottan, jobban szereti a hidegséget és a logikát, mint az emberi faj szánalmas, életéért könyörgő tagjait. Nem maga a gyilkolás, nem a pénz, inkább a harc maga az, ami Lara Blade -et hajtja előre. Nem szeret hírnevére építeni, inkább mindenhol megpróbálja újból megalapozni azt.

Kinézet: Általában számára kényelmes, mozgását nem hátráltató ruhákat hord. Szereti a feszes, testére símuló ruhadarabokat, mert ez nemcsak biztosítja neki azt a szabadságot, amit szeret, de élvezi a férfiszemek össztüzét is. Mert Lara kifejezetten vonzó nő. Hosszú combok, széles csípő, darázsderék, és nem túl nagy, de formás keblek írják le egészében. Mindehhez helyes, európai szemmel nézve egzotikus arc járul, és folyton lángoló smaragdszín szempár. Lara maga egy Közel-Keletről származó nőhöz képest magas, eléri a 175 centimétert. Haja ébenfekete.

Pálca: Két szürke, tíz hüvelykes akácfa pálca kígyóméreg maggal. Mindkettő egy-egy szablya markolatába csúsztatva.

Állatok: Quatil, a fekete királykobra.

Tárgy: Re: Előtörténetek Hétf. Jún. 14, 2010 10:14 pm

Karakternév:: Soshy Hatchet
Kor: 24 év
Származás : Aranyvérű
Rang : Jóslástan tanár, Mentálmágia professzor
Születési .idő, : 1986 . 06. 16 ,
Születési hely Razz

árizs
Lakhely : London -Gazdag varázslónegyed , Párizs
Anyja : Natasha Rivoll
Apja : Aidan Hatchet
Iskola : Roxfort Boszorkány-és Varázslóképző Szakiskola (Mardekár) , magánegyetem ( mentálmágia, és jóslástan szak, aurorképző )
Munkahelyei : Durmstrang igazgatóhelyettes, Gorgock magániskola jóslástan tanár , Mágiaügyi Minisztérium auror

Előtörténet:
1986.06.16-án látta meg a napvilágot Soshy Hatchet a párizsi varázskórházban. Szülei kedves békeszertő emberek voltak, akik mindenkivel jóban voltak. Egyedül apja nővére , Ursula volt úgymond „őrült” . Gyűlölte a muglikat és a sárvérűeket. Soshyt folyton látogatta és tanítgatta mindaddig amíg szülei meg nem hallották a hírt, hogy beállt halálfalónak. 11 éves korában Soshy felvételt nyert a Roxfortba , ahol szülei hatalmas meglepetésére a Mardekárba osztották be. Egyikük sem értette, hogy mi van a lányban amiért a süveg a Mardekárt ítélte a megfelelő háznak. Rettegtek, hogy Ursula valami maradandó és sötét dolgot ültetett lányuk fejébe. Tanulmányai közül egyedül a mágiatörténet volt, ami keresztbe tett neki. A többiből ravasz szintű RBF-et tett le. Versenyek és órai munkája közben kiderült, hogy kiemelkedően tehetséges a mentál mágiában. A Roxfort elvégeztével állást kapott a minisztériumnál aurorként. Szülei ekkor megnyugodtak, hogy még ha ugyanúgy Mardekáros lett mint Ursula gyökeres ellentéte a nagynéninek. Mivel a fiatalság bolondság vagyis erre hivatkozott amikor ott hagyta aurori pályáját és tanári pályára lépett. Elvégezte a jóslás tan szakot az egyetemen és tanárnak állt be. Mentálmágia tudását a legmagasabb szintre fejlesztette.

Jellem/Kinézet:
Magas , vékony vörös (bár inkább nevezhetnénk pirosnak) hajú nő. Szürke színű szeme van.
Jóslástant csak azért tanít, hogy legyen miből élnie. Igazi területe a mentálmágia, ebben a tantárgyban kegyetlenül szigorú a diákokkal. Nem titkolja ha kedveli valamelyik diákot ( és az ellenkezőjét sem )

Pálca
17 hüvelyk , tölgyfa pálca, kígyóméreggel . Tökéletes átkok szórására és a mentálmágiához.

Tárgy: Re: Előtörténetek Szer. Jún. 16, 2010 12:05 pm

Sharmila Henderson karakterlap

Kor: 16
Származás: tisztavérű mágus
Lakhely: Nem York
Ház: Hiroshi
Tartózkodási hely: Wilian

Előtörténet
1994- ben született, február 02-án hajnalban. Szülei legnagyobb döbbenetére azonban nem fejjel előre érkezett meg, hanem először a lábait tolta ki, és csak utána jött az eleje. Az orvosok szerint ez teljesen rendben volt, akadt már ilyen furcsa gyerek, aki visszafelé érkezett. A nép babona azt tartotta ezekről a gyerekekről, hogy valami fura képességük lesz, tehetségük valamihez, vagy csak szimplán hosszú életűek lesznek. A furcsaság ki is derült, ugyanis a kicsi Sharmila boszorkányként született egy varázsló családba. Mindkét szülője mágiahasználó, ebből következően a gyermek is. Testvére nem született, hogy szülei jobban tudjanak figyelni a kislány fejlődésére, és mindent biztosítani tudjanak neki amire szüksége lehet.
8 Éves korában kezdődtek el fura balesetei, mikor levert egy vázást, nagyon megijedt, mert anyukája kedvenc vázája volt, és a váza utána visszaállt eredeti alakjára. Mintha csak visszavarázsolták volna. Ezt nem látta senki, a kislány meg nem merte elmondani anyjáéknak. A második esetnél azonban családi ebédet tartottak és Sharmila előtt elkezdett lebegni a tányér. Megijedt most is, de szülei megnyugtatták, nem az ő hibája, és hogy ez normális. Így derül ki végül is hogy a lányka örökölte szülei erejét.
Az alapokat egy varázslóiskolában tanulta meg ahol varázslatos sebességgel tanult meg írni, olvasni, számolni. Nagyon szerette a könyveket, és kedvencei azok lettek, amikben valami nem szokványos, átlagostól eltérő dolgok történtek. Rajongott az egyedi dolgokért, és szent meggyőződése volt, hogy ha felnő akkor híres író lesz.
13 éves korában szülei beiratták egy mágusiskolába ahol rendesen megtanulhatta használni a képességeit, de a kislány nem teljesített túl jól. Így hát kivették onnan és vártak még egy pár évet, mert ugye a varázserő alakulását nem lehet siettetni. 15 éves korában már egész rendesen meg tudott csinálni pár varázslatot, és így jött az elgondolás, hogy a következő évben, próbálja meg ismét. Hátha most jobban menne neki a varázslat. 16 évesen beíratták a Wilianba, ahol igyekszik megtanulni minden amire szüksége lehet az életben.

Kinézet
Hosszú szőke haj, de nem kevés ész. Csak hosszú haj, mellé nagy kék szemek társulnak, és kerek kedves arcvonások. Kicsit mintha folyton álmodozna, ami igaz is rá. Alkata karcsú, nőiességének jegyei vitathatatlanul domborodnak ahol kell. Nem túl magas, 165 ceni körül van, de ez őt sosem zavarta túlzottan. Öltözködésben is az egyedi, vidám színeket részesíti előnyben. Nem szeret szürkében vagy egy színben lenni, az valahogy nem illik a személyiségéhez.

Jellem
Kedves, nyílt vidám, álmodozó természet. Sosem azzal foglalkozik amivel kellene, de sosem lehet rá haragudni. Segítőkész, bár inkább amolyan csendes típus. Ha belekötnek, visszaköt, ha békén hagyják, énekel és rajzol. Ha valamit meg kell csinálni, mindig a legutolsó pillanatban lesz vele kész. Szétszórt alkat, de ő maga átlát a saját maga által teremtett káoszon. Hiszen nem az a zseni aki átlát a renden, hanem az aki a káoszon is. Ehhez mérten néha a viselkedése is következetlen. Akit egyszer megkedvel, azt szívébe zárja, és örök barátnak tekinti. Nincsenek előítéletei, mindenkiben megpróbálja megtalálni a jót. Még ha nincs is.

Pálca
10,5 hüvelyk, mahagóni, griffkarom maggal

Tárgy: Re: Előtörténetek Csüt. Jún. 17, 2010 8:36 pm

Karakternév : Hannah McDowal
Kor : 16 ( 1993.08.15)
Származás : aranyvérű fekete mágus család
Ház : Famine
Születési hely : Oroszország, Moszkva
Lakhely : Iskola
Történet:

A hűvös Moszkvában, 1993. augusztus 15-én a McDowal kúrián megszületett a család első lány tagja. Nem sírt , csak nézelődött és figyelte a világot körülötte. Halálfaló szülők, tünde nagynéni, halálfaló nagyszülők. A család igazi feketemágusokból áll. Két bátyjának köszönhetően kiskorában nagyon is fiús lány. Nagyszájú , minden rosszban benne van , viszont nagyon nagy érdeklődéssel van az elme mágiája , a mentálmágia iránt. Ezt bizonyosan az édesanyjának köszönheti, aki mesterien bánik az elmével és élvezettel kínozza az arra jutottakat. Az apja tökéletes ellentéte az anyjának : kegyetlen és szereti gyorsan véghez vinni a munkáját. Rengeteget kviddicsezik, Daviddel és Nathaniellel a két bátyjával. A rendszeres vacsorák és báloknak köszönhetően megtanulja a jó modort is, azonban nagyszájúságának semmi nem szab határt. Kimondja amit gondol. Emiatt sokszor bajba is kerül. Egy alkalommal amikor a család Tibet hegyein kirándul megtámadja őket egy vámpír. Hannah-t sikeresen meg is marja. Azóta a lány érzi a vámpír közelségét és néha hallja a gondolatait.
Tizenegy éves korában felveszik a Roxfortba. A házak választásánál, még hozzá sem ér a fejéhez a süveg, már is kimondja a döntést : Mardekár. Vigyorogva ugrál a háza asztalához, ahol két bátyja is nevetve tapsolja. Minden csínyben benne van. Majd egy csúnya incidens után, amikor délibábként megjelenítette az egyik halott Griffendéles lány alakját, akit bezártak a klubhelyiségbe, kicsapták az iskolából. Így kerül a Wilianbe, ahol a Famine ház tanulóihoz csatlakozik.

Jellem :
Első benyomásra életvidám, barátkozó típus. Akik azonban jobban ismerik tudják, hogy a látszat ellenére nagyon is agyalós, kegyetlen lány. Társaságban általában a középpontba kerül , köszönhetően annak, hogy képtelen befogni a száját.

Kinézet:
Körülbelül 170 cm magas, vékony, sportos hosszú fekete hajú lány. A szemei kékesszürkék és hidegek. A vámpír marás nyoma meglátszódik az oldalán.

Pálca :

12 hüvelyk, akácpálca , kígyóméreggel . Tökéletes az átkok szórására. Használója már nem is egyszer élt ezekkel a lehetőségekkel

Állat : nincs

Mágia : Árnymágia

Tárgy: Re: Előtörténetek Vas. Jún. 20, 2010 1:03 am

Karakternév: Freddy V. Falcon
Kor: 34
Származás: félvér
Rang: Auror
Születési hely: Birmingham
Lakhely: Meghatározhatatlan, folyton utazik

Történet:
Nos, ez vagyok én... Itt magasodok a tömeg fölé, egy színpadon feszítve. Előttem a Mágiaügyi Miniszter áll a pódiumnál, és szónokol... Hallgassák csak!
- Falcon auror tevékenysége, bár megkérdőjelezhető, és tény, hogy kissé... Szélszőséges, jelenléte elengedhetetlen!
Igen, rólam beszél a fickó.
- Ahogy azt önök is tudják, bizonyos körülmények között a különböző országok feketemágus vadászai összedolgoznak. Ennek köszönhetően Falcon auror nemrégiben Párizsba utazott, hogy segédkezzen francia barátainknak egy kifejezetten veszedelmes sötét varázsló, John Lauren elfogatásában. Az akció sikerrel járt, bár történtek kisebb kellemetlenségek.
No fene... Stride képes, és a Louvre részleges elpusztítását kisebb kellemetlenségnek állítja be.
- Falcon auror, mint azt önök is tudják, igencsak nagy odaadással végzi a tevékenységét, és mestere a különböző harcászati varázslatoknak. Egy ilyen mágiaágat alkalmazva véletlenül...
Nem volt az véletlen, Lauren pont beállt elé.
- ...kirobbantott egy teljes falat húsz méter hosszúságban, ezzel több műtárgyat, köztük a Mona Lisát is megrongálva.
A megrongálva kicsit enyhe szó, technikailag atomjaira robbantottam. De a folytatás már nem érdekel. Az egész nem az én hibám volt... a lényeg, hogy Lauren bunkó módon bemenekült egy múzeumba, és utána bunkó módon elugrált a támadásaim elől. Megesik az ilyen a legjobb helyeken is. Néhányan nem tudják, hogy illik nem elmenekülni, ha belekötünk valakibe, aki száznyolcvan magas, és kopasz.
Az egész nem itt kezdődőtt, és nem most... Harmincöt éve születtem, még a sötét időkben... Az első halálfaló mozgalom idején. Kissé kínos volt, mivel születésem után anyám és apám már holtan feküdt a padlón, kitekeredett nyakkal. Rosszkor voltak rossz helyen. A halálfalók ölték meg őket. Majd ezek után árvaházba kerültem. No, kik rombolták le az árvaházat nyolc éves koromban? Igen, a halálfalók. Szóval alapvetően volt már velük múltam. Tizenhat éves koromban a halálfalók voltak azok, akik megölték az első csajomat, és nekik köszönhetem, hogy elvesztettem a látásom. De persze látok, csak egy speciális segédeszközzel. Mindkét szemüregemben egy-egy hófehér kvarckristály pihen, melyeknek segítségével tökéletesen látok a sötétben... Mint a mesebeli szörnyetegek. Nappal azonban kénytelen vagyok egy különleges szemvédőt használni. Meg bármilyen fényben...
Nos, a Roxfortban tanultam amúgy. Griffendéles voltam. Majd auror lettem. Sokaknak nem tetszett, hogy a halálfalók, akiket elkapok, előbb végzik névtelen sírokban, minthogy egyáltalán a bíróság elé, nemhogy az Azkabanba jutnának.
Nos, végül eltávolítottak a testületből, így gyorsan csatlakoztam a Nemzetközi Árnyvadász Szervezethez, kik hobbiból öltek halálfalókat és feketemágusokat. Egész jó eredményeket mutattam fel ott is, ám a válság véget ért. Valami sebhelyes nyomoronc véletlenül megölte a Sötét Nagyurat, és mindennek vége szakadt. Pfff... Nevetséges, mondanom sem kell. A lényeg, hogy elfogyott a meló, így visszatértem angliába, és újra auror lettem. Visszavettek a szervezethez. Végül rájöttek, hogy mire lehet hasznosítani engem igazán. Én kaptam a problémás eseteket. Ahogy most is... Valami Wilard nevű penésztanyára küldenek, hogy nézzek a körmére valami új halálfalóknak, meg hajtsam meg kicsit az ott állomásozó aurorokat... Hát ez vicces...

//A karakter animágus, képes átváltozni egy bengáli tigrissé. Ezen alakban testhossza 310 cm, marmagassága 150 cm, testsúlya 330 kg.//

Jellem: Freddy V. Falcon egy kezelhetetlen, öntörvényű, agresszív, bunkó figura. Előszeretettel bánt másokat, és a stílusa a legrosszabb kocsmákban is kitűnne trágárságával és faragatlanságával. Freddy V. Falcon az az ember, akit nem szívesen tart barátjának senki, egy igazi vadállat. Ám mindenki, akinek egy kis köze is van a Minisztériumhoz, ismeri a nevét. Falcon auror hírhedtsége szinte világméretű...

Kinézet: 180 cm magas, kopasz, csupa izom. Lábméret 47. Általában katonai bakancsot, fekete kommandós nadrágot és ujjatlan pólót hord, hidegebb időben erre vesz egy bokáig érő fekete bőrkabátot és egy kapucnis pulóvert. szemeit majdnem mindig a fekete szemüveg takarja, csak akkor veszi le, ha sötét van, és vadászik...

Pálca: 15 hüvelykes sötétszürke akác pálca főnixtoll maggal.

Képesség: Pusztító Düh mágiaforma (Csatamágia)

Tárgy: Re: Előtörténetek Kedd Jún. 22, 2010 12:18 am

Karakternév: Brooklyn Moore
Kor: 16
Származás: tiszta vérű boszorkány
Ház: Hiroshi
Rang: diák
Születési hely: North Berwick, Skócia
Lakhely: North Berwick, Skócia

Történet:
Azt mondják, az álmok olykor rémálmokká formálódnak. Van, mikor elhitetjük magunkkal azt a tévhitet, miszerint a valóság jobb, sőt, meggyőzzük magunkat arról is, miszerint jobb, ha egyáltalán nem álmodunk. De a legerősebbek közülünk azok, kik kitartanak ábrándjaik mellett. Vagy egy új álom előtt találjuk magunkat, amire nem is számítottunk, és felébredve minden ellenére reményt érzünk. És ha szerencsések vagyunk, meglátjuk, hogy a legnagyobb kincs az, ha képesek vagyunk fantáziákat szövögetni magunk köré.
Úgy vélem, ugyanebbe csöppenhetett bele édesanyám, Layla, 17 évvel ezelőtt. Ő az egyik rangosabb családból származott az egyik skóciai faluból, North Berwick- ből. Mindig is imádta a boszorkányságot és a kalandokkal teli életet, melyet tán kis részben tőle is örökölhettem. Olykor bekapcsolódott a falusi életbe, s így próbált segíteni a helybélieknek, kik épp a boszorkányperek fáradalmait heverték ki. Nos, köztudott volt ugyanis, hogy a nem messzi Dunbar lakosaival szoros küzdelmet folytattak – természetesen csak családi okokból kifolyólag, melynek elég kacifántos múltja van… Tudniillik körülbelül 50 évvel ezelőtt történt a dolog, mikor Layla ősei valamelyik csodaszerüket próbálgatták. Pontosan ekkor jártak először a községben a Brook família növendékei, kik meglehetősen gőgös fogadtatásban részesültek. Bár ez sem volt megfelelő a számukra, mégis lekicsinylően bántak az itteniekkel. Körülbelül e tájt találkozhatott a két különböző dinasztia. Déd anyámék kifejezetten barátságosan bántak szeretett vendégeikkel, de ők még ennél is többet akartak: megszerezni a varázslöttyöt, mellyel egyúttal világhírűek lehettek volna. Viszont az élet sem habos torta, így akár nekik sem sikerülhetett minden oly könnyen. Ebből kifolyólag pedig egy hatalmas robaj alakult ki, amely végén az üvegfiola összetört… Búcsút inthettek a történelemnek, a népszerűségnek, s a békének.
Visszatérvén a történetemhez… Layla édesapját ekkor keresete fel az egyik tanácsos a Brook-házból, hogy fegyverszünetet kíván kötni egyetlenegy feltétellel: ha a két fiatalabbik örökös egybekel. Anyámban e hír hallatára minden összetört, a vágyaktól kezdve egészen azokig az álmokig, hogy nem kell átlagos életet élni – már amennyire a maga módján lehetett. Ezernyi tervet szövött ki magában, melyek a szökési kísérletét foglalták össze. De mikor arra következett a nap, hogy először találkozzon a leendő pár valami mégis megtört mindkettejük lelkében, s egy halovány szikra kezdett kitörni köztük, mely a porba tiporta minden eddigi gondolatmeneteiket a halálról, avagy valami más tébolyult rögeszméről. Szerelem volt első látásra, és mostanra már aligha volt megkérdőjelezendő a két fél közti házasságkötés.
Szenvedélyük kilenc hónap elteltével egy bizonyos május 13.-ai napon tetőzött be, mikor megszülettem én, az ők kis szemük-fényük, Brooklyn. Akkor még egy csöppnyi teremtés voltam, és semelyikük sem gondolta volna, hogy később egy eleven nyuszivá érek. Viszont imádtam őket, pont úgy, ahogy ők is engem. Testvérem ugyan sosem volt, hisz megelégedtek velem is, mint egy egyedüli gyermekkel, kiből még véletlenül sincs kettő.
Ifjúkorom is hasonló jegyben telt egy valamitől eltekintve: sosem kényeztettek el. Mindig felépítettek egy bizonyos határt, melyet egyikőnk sem lépett át. Azt hiszem, ez még a régmúlt időkből ragadhatott rájuk, mikor még hasonló korúak voltak hozzám képest. Számtalanszor hálát adtam az égnek, hogy nem részesültem pökhendi nevelésben.
Az iskolába járás közepette hatalmas változáson estem át… egyre inkább kezdtem ragaszkodni a vízhez. Olyan volt számomra, mintha édesded hangon hívogatni kezdett volna, avagy csupán becézgetett. Először kétségbeestem, és azt hittem megőrültem, de később kiderült, hogy bennem is boszorkány vér csörgedezik. Ez ugyan természetes is lett volna, ha már gyermekkoromban is megmutatkozott volna ennek akár egynegyede is. De semmi! Mintha képszakadás történt volna, hisz sem a mágia, sem pedig az ehhez köthető dolgok nem vonzottak engem. Viszont a lelkem mélyén mindig is éreztem, hogy én más vagyok, mint a többiek. Olyasvalaki, ki számtalan csodát von maga után minden egyes léptével. Hát, erre alig 11 év elteltével figyeltek fel a családtagjaim is, mikor kibontakozóban volt az én egyedi képességem, a vízmágia. Nos, azért is nevezem egyedinek, mert a rokonságomon belül senkinél sem tűnt fel ilyesmi. Majdnem mindannyian a tűz-, a démon-, vagy az erőbűbáját sajátították el. Ezzel ellenben én nagyon is boldog voltam, hisz ilyenek terén nem kellett hozzájuk hasonlítanom. Így többnyire az összes szabadidőmet kint a tengerben töltöttem…
Mihelyst betöltöttem a 16. életévemet, s az alap tanulmányaimat is befejeztem, az őseim ajánlásával sikeresen pályázhattam a Wilian boszorkány és mágusképző szakiskolába, hol ezúttal e művészet minden egyes csínját-bínját elsajátíthatom. Mindezen felül szerencsésen bekerültem az akadémiára, hova többek között magammal vihettem az állataimat is. Álmodni se mertem volna efféléről, hogy azok, kik számomra a legkedvesebbek velem tarthatnak életem legmeghatározóbb részébe. Tán ez fogott meg legigazán az egészben, na meg persze az egyéb igézetek, s főzetek elsajátítása. Így éltem a lehetőséggel és magammal vittem a nagy útra Snowie-t, a vadászgörényt, és Missie-t, a mosómedvét. Őket a 14. születésnapomra kaptam mindkét nagyszülőmtől, mondván emlékezzek rájuk, ha majd nem lesznek mellettem. Utam során elfogott az a bizonyos honvágyérzés, melyet a többiek oly gyakran használtak… A búcsúzást viszont nagy ívben próbáltam elkerülni, hisz féltem a kudarcoktól, melyek e következtében szerezhettem volna.
Ezen felül viszont nagy örömömet leltem az egész ittlétben. Mindenütt hozzám hasonló növendékek, kik között sikeresen elvegyülhettem.

Jellem:
„Amilyen a kutya, olyan a gazdája.” – hangzott el valamelyik okos szájából ez a néhány pár szó, mely a változatosság kedvéért igaz. Bár, nekem nem ebeim vannak, hanem egyéb ragadozó pajtásaim, de eme bölcselet akkor is érvényes rájuk/rám. Sokszor kérdőre is vontam ennek valódiságát, viszont később valami úton-módon mindig a helyes, avagy ahogy a nagyok mondanák odafentről, a sárga köves útra terelődtem vissza. Valószínűleg ez az oka annak, hogy olyanok az állatkáim amilyenek, azonban nyíltan kijelenthetem azt az egypár sort, miszerint cseppet sem én rontottam el szegény bestiáimat. Szóval, összefoglalván a dolgot… kelekótya, szétszórt, kalandorlelkű és többek között vidám személy hírében állok a köznép között. Sosem vágytam az egyszerű életre, hisz ez már születésem pillanatában is lehetetlennek bizonyult. Csekélységem élt ezzel a tudattal, s minden fortélyát el is sajátította. Persze csupán annyit sikerült magamba gyűrni, amit nagymamám megtanított. Ő volt a mindenem, és tán még jobban szerettem, mint szüleimet, kiknek oly sok mindent köszönhetek. Továbbá szeretem a napsütést; mikor bőröm először érintkezik e bámulatos fényforrással, s átitatja a meleggel, mely energiával tölt el; a víz minden egyes formáját, illetve a zenét. Ezek nélkül aligha tudnék létezni, hisz nélkülük olyan vagyok, akárcsak a sellők, mihelyst valamiféle bájital segítségével elvesztik az uszonyukat. Visszatérvén az előzőekre: általában zene közben teszem-veszem dolgaimat, mikor épp nem valamelyik tébolyult muglit hajkurászom.

Kinézet:
Hajam csokoládébarna, de itt-ott fellelhető benne a fekete bizonyos árnyalata is. Többnyire kivasalom, bár hivatalosabb alkalmakkor csempészek bele egy kis hullámot is, mely dúsabbá, s teltebbé teszi fejkoronám formáját. Ami pedig a szemet illeti… nos, külsőleg meglehetősen érdekes, hisz nappal zöldek, éjjel pedig kéken tündökölnek. Magam sem értem, hogy hogyan lehet ez, de a nagymamám szentül meg van győződve arról, miszerint e mögött is boszorkányság lapul. Bár személy szerint azt az elméletet vallom, hogy csupán a génállományaimban van valami makrancos dolog, melytől a lehetetlen lehetségessé válik… Orcám szív alakú; bőröm kissé fehér, melyet a szemem, illetve a keskeny ajkam kiemel. Termetem mondhatni kicsi, hisz a magasságom alig éri el a 166cm-et. Olykor átkokként fogom fel, mivel szeretem felülről szemlélni a világot, noha ezzel a nagysággal aligha valósul meg a leghőbb vágyam. Viszont ennek ellenére egészen meg vagyok elégedve a külsőmmel, mely kissé már-már atlétikusnak is nevezhető. Ennek ellenére gyakran sminkelem magam. Igaz, csupán a szemem húzom ki kissé erősebbre, valamint az ajkaimra viszek fel némi szájfényt. Többek között rendelkezek még egy piercing el is, amely az orromba lett beillesztve. Gondolkodtam én több dolgon is, de az megkérdőjelezné családom mivoltát, avagy rangját... Az öltözködésben is szeretek a természetességre, az egyszerűségre hivatkozni.

Pálca:
10,5 hüvelyk;; fenyő;; oroszlánfog

Állatok:
Eddigi életem során sikerült beszereznem egy fehér vadászgörényt, ki a Snowie névre hallgat. Éjfekete szemei az egyik percben ártalmatlanságot sugallnak, viszont a következő pillanatban gyakran azon kapom magam, hogy valamiféle eszement gondolatból kifolyólag a bajba keveredtünk. Az én kis tejszínű szőrmókom megtestesült játszópajtása Missie, a bolondos mosómedve, ki ugyancsak eleven és virgonc. Igaz, többször keveredtem miattuk bajba, s vontak kérdőre a tettükből kifólagoly, de engem ezek az aprócska tényezők cseppet sem irritálnak. Hisz azok az emberek, akik teljes mértékben kitartanak szeretteik mellett – legyenek azok akár állatok – sosem fordítanak nekik hátat, avagy hagyják őket a bajban… egyedül s legfőképp védtelenül.

Tárgy: Re: Előtörténetek Szer. Jún. 23, 2010 3:02 am

Karakternév: Herczeg Alex
Kor: 17 éves
Származás: Mugli családból származik
Ház: Amira
Születési hely: Magyarország, Sopron
Lakhely: Wilian

Történet: Sopronban látta meg a napvilágot 1993-ban. 4 éves volt, mikor anyja elhagyta a családot, így most apjával él egy párszobás lakásban. Sosem panaszkodhatott, rá soha nem parancsoltak rá, hogy rakjon rendet, vagy ne szóljon vissza. Mégis egészen jól nevelt fiú lett belőle, bár a rendrakást és a takarítást nem tanácsos rábízni. Apjával szinte a legjobb barátok voltak, tökéletes összhangban éltek.
De minden megváltozott, amikor 12 éves lett. Semmi jele nem volt annak, hogy varázsló lenne, mégis megérkezett a Martion levele. Őt érdekelte a dolog, de mivel látta apján, hogy nem esne neki jól, ha elmenne, itthon maradt. Tovább járta eddigi iskoláját, de nem hagyta nyugodni varázsló éne sem. Apja segítségével nagy nehezen találtak egy magántanárt, akivel talan iskolája után beletekinthetett a varázslók világába. 4 év után Alex végleg belefáradt a két iskolába. Apja végül úgy döntött, útjára engedi fiát, hogy azt tanulhasson amit igazán szeretne.
Alexből egész ügyes varázsló vált a 4 év alatt, de kíváncsian várta milyen új dolgok várnak rá a nagy Varázslóiskolában.
Egy évet töltött el a Martionban, amikor levele érkezett apjától. A levélben az állt, hogy a híres rocksztárnak, vagyis apjának koncertjei lesznek Londonban és környékén, így több hónapra, vagy akár egy évre is ki kell költöznie Angliába. Alex semmiképp nem akart egyedül maradni Magyarországon, így hát eldöntötte, hogy apjával tart. Csomagolt, de minden utolsó percet kiélvezett a Martionban... közben pedig híresztelte, hogy Londonba utazik. Így került szóba végül a Wilian, amire Alex azonnal felfigyelt és elhatározta, hogy utána jár annak az iskolának, hogy ne kelljen befejeznie a varázslástan tanulását...
Kis kutakodás és néhány levél váltása Alex Wilfreddel eredményezte, hogy végül beiratkozott a Wilianbe...

Apja és anyja is talan, de egyáltalán nem bánja, hogy nem vághat fel az iskolában arany vérével és hatalmas családi legendáival. Neki nem hiányzik ez a nagy felhajtás...

Jellem: "Csak pozitívan!" Alex aztán tényleg nagyon pozitívan gondolkodik. Állandó jókedve mindenkiből kihozza a nevetést, vagy legalább egy nagyobb mosolyt. Minden hülyeségben benne van, nem hatják meg a szabályok sem. De ha esetleg valami rosszul sül el, hangulatát az sem hasítja keresztbe.
Persze minden embernél, nála is előfordul, hogy rossz napja van. Ilyenkor szeret egyedül lenni és sétálni, kiszellőztetni a fejét, vagy leülni egy tópartra és szájharmonikázni elfeledve minden gondját.
Stílusa egy kicsikét laza, így senki ne lepődjön meg az apróbb "beszólásokon" vagy érdekes köszönéseken.
A kisebbekkel szemben eléggé védelmező. Nem szereti, ha valaki kihasználja, hogy idősebb...ha ez az illető egy felnőtt, akkor őt is ugyanúgy helyrerakja.
Ritkán keveredik vitákba, veszekedésekbe, de ha esetleg mégis, akkor általában megtartja nyugodtságát és gúnyokkal vág vissza. A későbbiekben pedig úgy tesz mintha mi sem történt volna. Persze ez attól is függ, hogy mi volt a vita tárgya.
Általában elég türelmetlen, munkáit mégsem csapja össze, vagy ha várni kell valakire/valamire, nem tör-zúz.
Nagyon jól dolgozik csapatban, elviseli a főnökösködni vágyókat. De ez nem azt jelenti, hogy mindent megtesz amit mondanak neki.
Alex sosem unatkozik. Imádja az akrobatikus dolgokat, ő is tud jó pár trükköt.
...Sportok...Csakis egy jöhet szóba és az a gördeszka. Már óvodában is a gördeszka szerelmese volt. Csak ráült és gurult-gurult le a lejtőn. Ma már persze egészen komolyan űzi. Az ugratókat, korlátokat, pörgéseket, forgásokat sem veti meg.

...Zene... Másik szerelme a szájharmonika. Ha esetleg egyedül van, vagy nem jut más az eszébe (bár ez ritka), csak előhúzza a zsebéből és játszogat. Nem szokott ismert számokat játszani (de tud, ha kérik tőle), mindig új dallamokat talál ki.
Énekelni tud, jó hangja van, de nem egy sztárpalánta.

Kinézet: Nagyjából 175 cm magas, erős csontozatú, izmos, sportos alkatú, laza tartású srác. Szeme zöld, tekintete mindig barátságos, nyílt és vidám. Arcáról akarata ellenére is lerí minden érzelme. Haja sötétbarna, már szinte fekete, amit majdnem minden reggel felzseléz. Kinézetére nagyon odafigyel, szereti, ha utánafordulnak a lányok. Szereti megválogatni ruháit, mindig kitalál valami új design-t. Általában farmert hord, valami jó pólóval, vagy egy laza inggel. Nem szeret egyhangúan öltözködni, mer kipróbálni új színeket, de ez nem azt jelenti, hogy papagájként öltözködik. Nagyon élénk színű cuccokat nem is vesz fel.

Pálca: Bükk, főnixtoll, 11,5 hüvelyk

Állata: Alex rendelkezik egy 3 éves patkánnyal, Arthurral. A kisállat fejétől fél testéig szürke, többi része, lábaival együtt fehér. Arthur utál egyedül lenni, gazdájától még deszkázás közben sem szokott megválni... És igazából... Arthur is his boyfriend X)

Elemi mágia: Víz irányítása mágiaforma (Vízmágia)
A karakter képes irányítani, vagy akár megidézni is a vizet, és nem fullad meg a víz alatt.

Tárgy: Re: Előtörténetek Vas. Jún. 27, 2010 12:59 am

Előtörténetek - Page 2 QEMQUUtvAwJQAA8fQgVQ

Karakternév: Lana Rosemary Lent
Kor: 16
Származás: aranyvérű boszorkány
Ház: Famine
Születési hely: London, Anglia
Lakhely: London külvárosa, Lent Kúria

Történet: 1993 augusztus 7-e. Anglia felett hatalmas zivatarfelhők gyülekeznek, és a nagy dörgések elnyomják egy új élet hangját. Billius Lent ezzel nem foglalkozva hordozza körbe gyönyörű lányát az ispotályban, megmutatva mindenkinek, aki csak él és mozogni képes. Jó nevű, gazdag aranyvérű családba született, így hamar megismerkedett a varázslás minden csínjával-bínjával. Öt éves volt, mikor elkezdték tanítani az alapvető elméleti dolgokra, mint az írás, olvasás, matematika. Aztán mikor tizenegy éves lett, felvételt nyert a Roxfort Boszorkány-és Varázslóképző Szakiskolába, ahol rengeteg barátra, és még több szövetségesre lelt. Népszerű volt, szerették, és ez lassan kezdett rajta eluralkodni. Tisztában volt az értékeivel, és ki is használta azokat céljai eléréséhez. Így ment ez három évig, mikor apja megelégelte, és ultimátum elé állította, miszerint vagy megváltozik, lemond a piszkos kis játékairól, és jókislány lesz, vagy pedig elviszi onnan. Sajnos Lana mindig is egy makacs ember volt, ráadásul nem hitte, hogy apja, aki mindennél jobban szerette egyetlen kis hercegnőjét, tényleg elszakítaná a barátaitól. Így mikor egy nagyon veszélyes és kockázatos ügy a fülébe jutott, nem habozott, és megcsinálta. Csakhogy arra nem számított, hogy az apja is megtudja, mit művelt. Két hetet kapott, hogy mindent lezárjon a Roxfortban, és elbúcsúzzon. Így 2010 május elsején már a Willian Mágusképző Szakskola kapujában állt, egy új élet felé nézve.

Jellem: Elsőre talán tökéletesnek tűnhet, de csak messziről. Koránt sem tökéletes, csak tud úgy viselkedni, mozogni és beszélni, hogy az ember elhiszi róla, hogy nem is evilági. Nem sokszor használja ezt a képességét, csak ha el akar érni valamit, a hétköznapokon egyébként egy átlagos lány. Nem túl kedves, inkább közömbösen viselkedik az új emberekkel, de ha megszeret valakit, azt mindenáron megvédi. Nagyon hűséges, és odaadó.

Kinézet: Magas, 175 cm, csinos, hosszú szőke hajjal, és tengerkék szemekkel. jobb csuklóján egy tetoválás van, bal csuklóján egy csúnya átok nyoma látszódik, melyet egy iskolai veszekedésből átfajult párbajban szerzett. Többnyire nőies ruhákat hord, csak nagy ritkán vesz fel kényelmes darabokat.

Pálca: Fenyőfa pálca unikornisszőr maggal, 11 és fél hüvelyk hosszú, és egy rózsa van végigfuttatva rajta anyagából.

Állatok: egy Lucky nevű németjuhász, akit a barátaitól kapott búcsúzáskor

Mágia: Tűzmágia

Tárgy: Re: Előtörténetek Vas. Jún. 27, 2010 1:41 am

Előtörténetek - Page 2 QEMQUUtvAwJQAA5IGQVQ

Karakternév: Cheryl J. Payton
Kor: 26
Származás: aranyvérű
Születési hely: Seattle, USA
Lakhely: London

Történet: 1984 november 15-én a St. Mark ispotályban felsírt egy csecsemő. Öt percre rá megszületett Cheryl. Ám ő nem sírt fel. Szülei megijedve szorongatták egymás kezét, mikor a kicsi Cheryl kinyitotta a szemét, és rájuk mosolygott. Onnantól kezdve a Payton család élete fenekestül felfordult. Az ikrek aktívak voltak, mindenre élénken figyeltek, és felváltva sírtak. Cheryl inkább apja, míg testvére Cole anyja felé húzott. Két éves korukban életükben először ementek a varázsvidámparkba, és ez meghatározó élmény volt a számukra. Onnantól kezdve minden évben háromszor elmentek egészen 10 éves korukig. A régi hagyományok szerint Cherylnek és Colenak a varázslás alapjait kellett elsajátítania, hogy mire iskolába mennek, addigra felkészüljenek. Mindketten 12 évesen kezdték tanulmányaikat a Willian Mágusképző Szakiskolában, ahol regngeteg barátra leltek. Míg Cole a Hiroshi házat gazdagította addig Cheryl az Amira ház lelkes tagja volt. Az iskola után azonban elváltak útjaik, de továbbra is napi szinten találkoztak, illetve beszéltek. Cheryl a Lelendia Tanárképzőbe járt, számmisztika és bájitaltan szakra, emellett lelkesen tanulta a nyelveket. Folyékonyan beszél olaszul és franciául, és megérti a németet. A diploma után az amerikai Dexternonba ment bájitaltanérnak, de hamar rájött, hogy inkább a számmisztikával szeretne foglalkozni, ezért beadta pályázatát egykori iskolájába, a Willianba.

Jellem: Első ránézésre kedves, boldog, kiegyensúlyozott embernek tűnik. És az is. Mindenkivel kedvesen beszél, és viselkedik, sosem udvariatlan, ugyanakakkor elvárja, hogy vele szemben is ilyen viselkedést produkáljon az illető. Csak nagyon ritkán kiabál, viszont állandóan mosolyog. Óráin megköveteli a fegyelmet és a figyelmet, és nagyon szigorúan veszi a tanulást.

Kinézet: Magas, csinos, nőies nő, hosszú barna hajjal, és gyönyörű őzikebarna szemekkel. Még akkor is kiöltözik, a csak sétálni indul, soha nem látni bemelegítőben, vagy edzőcipőben. Jobb bokáján egy pillangó tetoválás látható, melyet 17. születésnapján csináltatott. Bal csuklóján pedig egy apró csillag, mely mindig testvérére emlékezteti. Arcán állandóan mosoly ül, ám van amikor csak kényszerből mosolyog. Soha nem látni smink nélkül, noha sosem festi ki magát feltűnően.

Pálca: Mahagóni fa unikonisszőrrel, 11 hüvelyk hosszú

Állatok: Állata nincs, allergiás a szőrre.

Mágia:A Jóság Ereje mágiaforma (Angyalmágia)

Tárgy: Re: Előtörténetek Hétf. Jún. 28, 2010 6:19 am

Karakternév: Benjamin Doredumble

Kor: 13 éves

Származás: Anyja boszorkány, apja varázsló. Aranyvérű.

Ház: Famine

Születési hely: Anglia, London.

Lakhely: London.

Történet: Mielőtt Benjamin megszületett, már tudták, hogy varázsló lesz, mivel a család összes tagja mágus. Anyja gyógyító, apja sárkányvadász, bátyja továbbtanul pálcakészítőnek. Első bűbája 7 évesen történt, mikor ellopta bátyja pálcáját, és szikrákat hullatott vele. Sokszor megy el kempingezni családjával más varázsló lakta helyekre. Bátyja már megtanította egykét rontásra és bűbájra, de csak elméletben. Gyakran kviddicsezik a bátyjával és apjával a ház felett teniszlabdával. Apja régen benne volt az angliai kviddicsválogatottban fogóként, de felmondott a családja érdekében. Bátyja a Roxfortba járt Griffendélesként, Benjamin is oda akart, de meggondolta magát. A mugli iskolában sok furcsaság történt vele. Egyszer mikor ment hazafelé látta, hogy a mugli barátját éppen verik nála jóval nagyobb fiúk. Odament, hogy megvédje, de az ellenséges fiúk így is erősebbek és nagyobbat voltak kettejük ellen. Először vitatkozott velük, aztán rátámadtak. Kapott pár ütést és elesett. Már jöttek volna megrugdosni Bent és a barátját, mikor felgyulladtak a banda cipői. A tűzre kapott cipőjűek látták, hogy egyikőjük tette ezt a földön heverőknek, sőt talán megsejtették hogy Ben volt az, de nem volt idejük gondolkodni, hogy hogyan csinálta, így elkezdtek futni és közben rúgták le magukról az égő cipőjüket. Ben barátja is kérdőre vonta a dolgot, de mivel Benjamin meg úgy csinált, mintha azt hinné, hogy a barátja volt, így már csak találgatni tudtak, hogy mi lehetett ez a ''varázslatos" dolog. Abban az időben Ben és bátyja sokat jártak együtt mindenfele. Gyakran a barátaikat is hozták magukkal. Ben bátyjának a barátai varázslók voltak. Jártak mugli szórakozóhelyekre, játéktermekbe és kondizni. Ha voltak 14-en, akkor kibérelték egy-egy napra a Londoni kviddicspályát, és elmentek kviddicsezni. Benjamin nagyon örült, mikor kiderült, hogy felvették a Wilian-be. Az iskoláról akkor még nem tudott semmit, de biztos volt benne, hogy nagyon szeretni fogja.

Jellem: Hobbija az új varázslatok tanulása, a kviddics és a tudásszerzés. Vágya az hogy nagy kviddicsező, lehetőleg fogó, és kiváló auror legyen. Általában szeret barátkozni, nincs sok ellensége, és bármikor kiáll a barátai mellett ha kell. Bátor, és érdekli minden új dolog amit tudnak mutatni neki. A megtanult varázslatait, mágiáját és képességét kitűnően használja.

Kinézet: Fekete hajú, zöldszemű, és magas. Sovány és izmos. Általában sötétkék farmerjában van. A pólói mágikus dolgokat ábrázolnak: sárkány, főnix, pálca, seprű sőt, a Famine jelképével ábrázolt pólója is van. Hidegben fel szokta venni még ezek mellé a sötétvörös bőrdzsekijét. Ezeket szokta és szereti hordani.

Pálca: Mag: Főnixtoll
Fa: Tölgy
Mérete: 12 hüvelyk

Állatok: Holy, a nőstény hóbagoly.

Képesség: Felsőbbrendű Fizikum mágiaforma (Testmágia)
A karakter képes emberfeletti erőt, gyorsaságot és állóképességet kihozni magából. Erejétől sziklák repednek, hatalmasakat ugrik, gyorsasága akár a párducé, és akár két-három késszúrás után is megáll... Már amíg el nem hagyja a helyszínt, ahol használta a mágiát. A képességét kitűnően használja.

Tárgy: Re: Előtörténetek Hétf. Jún. 28, 2010 7:51 am

Karakternév: Rickardo Portman
Kor: 37
Származás: Félvér
Rang: Hell City önjelölt kiskirálya
Születési hely: Madrid
Lakhely: Hell City

Történet:
Rickardo Portman, eredeti nevén Rickárdo Mundello (Rikárdó Mundéló) egy ködös, augusztusi reggelen látta meg a napvilágot, Madrid egy rosszabb kerületében. Születése nehéz volt, s el is veszítette benne édesanyját, a boszorkányt, Barbola Batistuta (Bárbóla Batisztútá)-t. Mugli apja, Federico Mundello (Féderíko Mundéló) hiába tudott egész sokat a varázslók világáról, nem tudta rendesen felvilágosítani gyermekét a mágia csodás világáról. Próbálta mugliként nevelni, sajnos kevés sikerrel. Rickardo anyja hiányában vad, fékezhetetlen, önfejű kölyökké vált, s tizenhárom évesen megszökött otthonról. Először egy egyszerű utcai bandához csapódott, ám itt ő volt a leggyengébb: Mindig megalázták, átverték, néha csak poénból megverték. Nemsokkal később egy másik banda, mely varázslókból állt, meglátták benne a lehetőséget. Rickardo nem sokat várt, hogy oldalt váltson, és a mágusok közt éljen.
Bár itt is megalázták, megverték, ugráltatták, itt legalább tanulhatott mágiát. Mikor 19 éves lett, meglépett innen is, és Brazíliába költözött. Próbált bűnözőként érvényesülni, kevés sikerrel. Ekkor ismerkedett össze Jesus Huárez Manuello -val (Hészusz Huáréz Mánuéló), egy muglival, aki véletlenül felfedezte Rickardo képességeit, és segítőjéül szegült. Jesus lett az izom, Rickardo pedig az elme. Ekkor vette fel a fiatal varázsló a Portman vezetéknevet, hogy jobban érezhető legyen, hogy külföldi. Megtanult amerikai akcentussal beszélni, tökéletesítette az angoltudását, hogy minél hitelesebb legyen az új személyisége. Egy kis bandát kezdett el felépíteni, ifjonc mágusokból, akikkel fosztogatott, rabolt. Ám végül balul ütött ki minden, mikor egy nagyobb bűnszövetkezettel akasztotta össze a bajszát, akik végül kegyetlenül lemészárolták embereit, köztük Jesust is.
25 évesen az Egyesült Államokba szökött, New York Citybe, ahol megismerkedett az akkor még 10 éves Petra Ravennel. A lányban valami megfogta... Különlegesnek találta, és érezte rajta, hogy még igen sok közük lesz egymáshoz, így meghunyászkodott. Egy kínai étterem mosogatójában kezdett dolgozni, és közel költözött Petra családjához, a szegény mágusokhoz, és összebarátkozott a lánnyal. Petra igen hamar megmutatta, hogy vére igencsak potens: Elemi mágiája a jóstehetség lett. Mikor a lány 14 lett, Rickardo pedig 29, barátokból szerelmespárrá váltak. A férfit eleinte zavarta a lány kora, ám Petra a jövendölő látomásoknak köszönhetően megbolondult, a férfi pedig különös módon még vonzóbbnak találta ettől. Vigyázott a tehetséges leányzóra, segített neki. A szülők nem bírták elviselni a háborodott lány jelenlétét, így végül kitagadták: Ekkor költözött a lány Rickardóhoz, aki minden téren kihasználta a lányt. Legyen szó a lány ködös jóslatairól, a háztartásról, vagy épp Petra testéről, Rickardo elvett mindent, amit akart. Nem zavarta, hogy Petra csak még tébolyultabb lett ettől... A lány egyik jóslatának köszönhetően Rickardo elkezdett edzeni... Hamarosan már egy kigyúrt, izmos férfi lett belőle. Spanyolos külseje, izmos teste, éjfekete szemei különös kiállást kölcsönöztek neki: Uralkodói külseje lett.
Petra, mikor a lány 17, Rickardo pedig 32 éves lett, mesélt egy Hell City nevű helyről, mely a bűn és a kaotikum otthona. A férfi fogta minden összegyűjtött pénzét és a fiatalkorú lányt, és az Egyesült Királyságba utazott, Hell Citybe. Itt igen hamar kiépítette saját kis birodalmát, a Penge klánt, melynek vezére lett, s Petra pedig a jobb keze. Alig két évvel később már rettegték a nevét, de nem mindenki ismerte el őt Hell City teljhatalmú urának. Ezen Petra jóslatai változtattak, aki mindig megérezte az ellenséges erők gyülekezését és terveit, és hasznos tanácsokat adott Rickardonak, hogy letörhesse azokat... Most, hogy Petra 22 éves, Rickardo pedig 37 (bár elég jól tartja magát, alig tűnik többnek 30-nál), már mindenki ismeri és rettegi Rickardo Portman és Petra Raven nevét a pokoli városkában...

Jellem:
Öncélú, büszke és egoista jellem. Előszeretettel gúnyol ki másokat, de mindig betartja a tisztelet piramisát. Ennek csúcsán ő áll, alatta Petra, majd lentebb a mágusai, a testőrei, a novíciusok, és Hell City népe. Mindig van egy B és egy C terve, bár ezeket nagyon gyakran Petra gyártja le számára. Minden téren kihasználja saját és Petra képességeit, tudását, és természetesen mindenkit, akivel találkozik... Általában nyájas, kedves álarcot húz, de mindig figyel, hogy milyen apróságokat használhat ki magának.

Kinézet:
185 cm magas, csupa izom, napbarnított bőrű, spanyolos bajszú, rövid hajú férfi. Szemei feketék. Előszeretettel hord csizmát, farmert és hosszú ujjú inget, de gyakran látják fekete pólókban is.

Pálca:
12 hüvelykes akác pálca kígyóméreg maggal

Felsőbbrendű Fizikum mágiaforma (Testmágia)
A karakter képes emberfeletti erőt, gyorsaságot és állóképességet kihozni magából. Erejétől sziklák repednek, hatalmasakat ugrik, gyorsasága akár a párducé, és akár két-három késszúrás után is megáll... Már amíg el nem hagyja a helyszínt, ahol használta a mágiát.

Kedvenc mondás:
"Mindenkinek megvan az ára. Ha nem pénzben, akkor félelemben, vagy dühben. Mindenki irányítható. Csak meg kell találni a káoszban a megfelelő zsinórokat, hogy úgy rángass másokat, ahogy akarsz."

A Penge Klán
A Penge klánt Rickardo Portman és Petra Raven hozta létre Hell Cityben. Nagyjából négy éve jött létre, azóta közel 250 tagja van.

[A képeken a KÖTELEZŐ egyenruhák láthatóak. Diák karakter maximum a novíciusok közé állhat be.]

A tápláléklánc legalja nem más, mint az utcai hírszerzés. Koldusként járják a várost, figyelnek, hallgatóznak, szimatolnak, és jelentenek minden nap a novíciusoknak és a diplomatáknak, akik viszik tovább a híreket Rickardo felé.

A következő kategóriába a novíciusok tartoznak. Fiatal
fiúk és lányok (14-20 éves korig), kik otthagyták szüleiket, iskolájukat, és Portmannak dolgoznak. Tolvajok, kéregetők, betörők, kémek feladatait végzik el.

Fölöttük találhatóak a testőrök. Ők elsősorban karddal, tőrrel és puszta kézzel harcolnak, mágiát ritkán használnak. A pálcájukat a kardjuk markolatába rejtik. A testőrség egyenruhája, fegyverzete és stílusa Petra Raven mániája.

Ő fölöttük állnak a diplomaták. Ők tárgyalnak a bűnbandákkal, ők viszik ki Rickardo parancsait, szervezik meg a Penge Tagok ellátását, rendezik a fizetéseket és sorozzák be az ifjakat a novíciusok közé.

A ranglétra legfelső fokán (de még Rickardo és Petra alatt) találhatóak a Mágusok. Fizikailag nem túl erősek, de mágiájuk elég erős, hogy a profibb varázslókat is feltartsák.

A Penge Klán három ingatlant tart fent Hell Cityben.
Az egyik a "főhadiszállás", egy nagyobb ház, ahol Rickardo és Petra él együtt a testőrség összesen négy tagjával, ám közvetlen zsupszkulcs-útvonal vezet a Tolvajtemplomban található Penge Klán barlangba, ahol a klán azon tagjai élnek együtt, akik nem rendelkeznek saját házzal, lakással Hell Cityben. A harmadik ingatlan maga a Patkányméreg kocsma.

Tárgy: Re: Előtörténetek Vas. Júl. 04, 2010 6:14 am

Karakternév: Nicole Hart
Kor: 13
Származás: Mugli család gyermeke
Ház: Amira
Születési hely: Anglia, Liverpool
Lakhely: Wilian Mágusképző Szakiskola / Liverpool

Történet:

Visszatekintés a múltba:
1997-ben született, Szent János éjjelén. Mugli származású család második varázsló gyermekeként született. Apja részéről, Nicole nagymamája (Abigel Hart) volt a varázsló, és még visszamenőleg pár nemzedéket az ősök. Furcsa véletlen, hogy Nicole apjának (Sebastian Hart) két varázsló gyermeke is született. Nicle, három évvel fiatalabb bátyától (Ifjabb Sebastian Hart) mégis… sosem voltak túl jó viszonyban egymással.
Nicole gyorsan cseperedett ugyan, de szüleinek nem volt vele mindig könnyű dolga. Sosem vitték orvoshoz, de mint kiderült –nagyanyja ért a betegségekhez mivel orvosnak tanult de sosem lett az- a kislánynak tömegfóbiája van.

//Tömegfóbia = Mint a neve is mondja, nem nagyon bírja a tömeget. Három (max négy) embertől többet nem igen képes elviselni maga körül; ha muszáj neki, akkor pedig kellemetlenül -szinte bezártnak és kitaszítottnak – érzi magát.//

Mindez miatt, magániskolát kezdett el 7 éves korában, ami miatt testvére kicsit féltékeny is volt rá. Nicole varázstudása először 8 éves korában lépett fel. Nem mindig tudta kezelni, sem korlátozni így anyjáék fél évig nagyanyjára bízták úgy ahogy régebben testvérével is tették. A kislány, persze szívesen ment Abigel-hez, és örült neki, hogy ő is ilyen –különös- képességekkel rendelkezik. Igaz, hogy nem sokat tudott/tud a varázsvilágról… nagyanyja nem sokkal a 9. születésnapja után meghalt, így nem volt kinek tanítania. Sebastian már varázslóiskolába járt akkor, viszont messze volt a két testvér egymástól és… még mindig nem voltak jó viszonyban. Sebastian, Nicole-t furcsának tartotta. A lány különös képességgel rendelkezik, ami akkor derült ki, amikor 12 éves lett –legalábbis akkor vallotta be anyjáéknak-. Már kisebb korában is látomásai voltak neki és mindig tudta, ha valami rossz fog bekövetkezni. Sosem mert róla szólni, mivel mindig azt hitte hogy ez valami rossz… hogy esetleg kigúnyolják emiatt.

És a jelen:
13 éves lett, amikor a szülei elhatározták hogy egy közelebbi iskolába küldik lányukat. Nicole-t mindig is jobban féltették, nem szerették volna, ha baja esik. De rájöttek, hogy így lányuk nem lesz boldog… A legjobb helye lesz egy varázslóiskolában, ami közel is van hozzájuk és még szimpatikus is nekik. Így –igaz hogy év végén, de nyomós oka volt neki- beíratták Nicole-t a Wilian Mágusképző Szakiskolába, és a lány szeptembertől itt fogja kezdeni az első évfolyamot…

Jellem:
Első látásra egy teljesen kiszámíthatatlan embernek tűnik. Talán mert az is.
Hogy mit veszel észre rajta először? Kellemetlenül érzi magát a tömegben.
És még? Utálja, ha sablonkérdéseket teszel fel neki: „Sziaaa, hogy vagy? Még nem is láttalak itt. Most jöttél?”
Könnyen ki lehet ismerni? Dehogy! Közeledhetsz felé, de lehet hogy már első ránézésre elítél. Vagy talán, mert jós… Nem volt neki soha sok barátja ez miatt.
Ha sikerült közelebb kerülni hozzá, mire kell összpontosítani? Ha lesz olyan szerencséd, hogy megismerd, felkészülhetsz, arra hogy ő nem kérdez. Maximum, ha nagyon meg akar tudni valamit és ha… már az a nagyon kínos csend van.
Mire kell vigyázni? Hogy mit teszel, és hogy hová lépsz. Mindig, szinte mindenhová követi fekete macskája, aki sokat hasonlít gazdájára.
Ha felbőszíti valaki, mit csinál? Különös képessége van arra, hogyha valaki túlzottan felbőszíti akkor -erre még ő sem jött rá, mitől van- de szinte "elveszti" erejét és az magától cselekszik. (Persze itt gondolni lehet egy akaratlan lökésre az "ellenfélnek")

Kinézet:
Fekete hosszú-váll alá érő haj, acélszürke szem. Elég aprócska, mindössze 155 centiméter magas és csak 48 kilogramm körül van. A családban náluk sosem volt senki túl magas.
Általában az aktuális divatot követi, de imádja a fekete színt, amiből szinte mindig látni rajta. Nem szereti a szoknyát, soha nem is hordaná. Leginkább anyja vonásait örökölte, rá hasonlít csak a szeme az apjáé.

Pálca:
11,81 hüvelyk, Fenyő, Unikornisszőr

Állatok:
Egy fekete macska, aki az Azra névre hallgat. Néha nagyon furcsa is lehet, hiszen már túlságosan is védelmezi gazdáját. Igaz, hogy a macska sem túl idős… mindössze csak egy éves. Nicole szinte részének érzi a macskát, nem szeretné soha elveszíteni. Azra, ezt érzi is talán és egyfolytában Nicole után koslat. Nem tudnak megszabadulni egymástól…

Képesség:
Titkos Tudás mágiaforma (Jósmágia)
A karakter képes ködös jóslatokat készíteni, veszélyben könnyebben védi meg magát, mivel minimális szinten látja, hogy mi fog történni (kivéve ha ő maga támad), és képes búvóhelyeket meglelni.

Tárgy: Re: Előtörténetek Vas. Júl. 11, 2010 1:01 am

Karakternév: Raidon Raphaello
Kor: 13
Származás: Aranyvérű mágus
Ház: Plama
Születési hely: Spanyolország, Madrid
Lakhely: Anglia, Cambridge

Történet:
Ralph, 1997 november 18-án született Madridban. Szülei mágusok, így aranyvérű gyermek. Átlagos nevelést kapott a szülőktől, semmiben sem kivételeztek vele. A családban nem ő volt az egyetlen gyerek. Egy fiú testvérre van, akivel folyton rivalizált. Ebből adódóan kellett elköltözniük otthonukból. Ugyanis tudni illik, hogy a két fiú, annyira szerette a versengéseket, hogy egy véletlen baleset folytan felrobbantották a házukat. A szülök mérgesek voltak, de ugyanakkor örültek neki, mivel így is, úgy is elakartak költözni. Így legalább nem kell eladni a házat. Sok gondolkodás után megszületett a döntés, hogy hova is költöznek. Mivel Angliában van a legtöbb Mágusképző, ezért oda költöztek. A város pedig nem más volt, mint Cambridge. A fiúk hosszú évek után felcseperedtek és nyaggatták a szülőket, hogy írassák be őket is egy Mágusképzőbe. Az anya azt mondta, hogy egy iskolába fognak járni, de az apa ellenkezett. Felvilágosította a nőt, a madridi balesetre. Így adódott, hogy a két fiút külön iskolába íratták. Ralph-ot a Wilian-ba, George-t a Roxfort-ba. A két fiú ritkán találkozott egymással. Szünetekben átadták egymásnak a tudásukat, így adódott, hogy mindketten kitűnően kviddicseznek és rendkívül jól tudják használni a Ötödik elem mágiaformát (Erőmágia).[...] //a többi meg, majd alakul... Very Happy

//

Jellem:
Barátságos, ugyanakkor bizonytalan is. Szereti a kihívásokat. Önvédelemben legyőzhetetlen, akinek sikerül megütnie, az keservesen megbánja. Szeret a lányok után császkálni, igaz mindig kikosarazzák szegénykét. Imád kviddicsezni. Főleg terelő és őrző pozícióban jeleskedik, a többit valahogy utálja. Ki nem állhatja azokat a személyeket, akik valamilyen módon lenézik a másikat.

Kinézet:
Barna haj; zöld szem; sportos testalkat; 165cm magas; kedvenc ruháiban szokott mutatkozni, ami általában piros felsőt, fekete nadrágot, sportcipőt takar; néha lehet rajta látni baseballsapkát is; a varázspálcáját a jobb combján hordja, ha valami baj van gyorsan előtudja venni.

Pálca:
15 hüvelyk hosszú; tölgy készült; unikornisszőr található benne

Elemi mágia:
Ötödik Elem mágiaforma (Erőmágia)
A karakter képes megidézni egy különös, természetfeletti erőt, melyet fizikai pajzsként maga köré vonhat, azt támadásként egy kézmozdulattal használhatja, hogy fellökjön egy ellenfelet, vagy akár magát is megtarthatja a levegőben egy rövid ideig.

Tárgy: Re: Előtörténetek Vas. Júl. 11, 2010 5:48 am

[b]Karakternév: Ivan Vladislav Dargo
Kor: 16
Származás: Aranyvérű
Ház: Famine
Születési hely: Moszkva
Lakhely: Wilian Mágusképző

Történet:
Nyílt titok, hogy Oroszországot fekete mágusok irányítják. Ivan Vladislav Dargo tizenhat éve született Moszkvában, egy olyan családba, akik ez ellen a rezsim ellen küzdenek. A család leghíresebb tagja Ivan apai nagyapja, ki egykor nemzetközileg elismert feketemágus-vadász volt. Ám később, a sötét oldal hatalomátvételekor megölték. Családjára csak egy dögcédula maradt, amit Ivan a mai napig is a nyakában hord. A fiú 12 évesen került be a Bulgakov Akadémiára, oroszország leghíresebb mágusképzőjébe. Itt eltöltött három évet, ám ekkor hirtelen élete káoszba fordult... Szülei soha nem válogattak a sötétség elleni harc eszközeiben, ám egy alkalommal túl messzire mentek. Több feketemágust is kivégeztek egy akcióban. Innentől kezdve a Dargo család minden tagjára, így az akkor 15 éves Ivanra és a 13 éves Tatjana -ra is vérdíjjat tűztek ki. A család egy éven át motelről motelre járt, napról-napra élt, többször is halálos veszélybe kerültek. Ivan jelleme megszilárdult, lelke mintha tíz évet öregedett volna. Gyakorta talán túlontúl felnőttesen viselkedik. Egy éven át menekültek a feketemágusok hadai, a bérgyilkosok és a besúgók elől. Ivan apja, Gortsev ekkor küldött segélykérő levelet a Wilian igazgatójának, s pár nappal később vonatra tették fiukat, aki sikeresen eljutott a Wilian mágusképzőbe... Családjáról nem hallott, és leginkább hugát félti, akiről úgy tudja, valamikor majd érkezik utána...

Jellem: Ivan alapvetően kifejezetten költői lélek, gyengéd, kissé talán túlontúl szenvedélyes, de nem szeret másokat bántani, és koraérett jellem... Amíg valaki bajba nem kerül. Olyankor Ivan lelkében felcsapnak az éjfekete lángok, és beindul a harci gépezet, amivé a Bulgakovban nevelték. Üt, vág, rúg, átkoz, varázsol, pusztít, amíg csak ellenfeleit a sárba nem tiporja. Ám igencsak nehéz őt kibillenteni lelki egyensúlyából. Nem keresi a bajt, most elsősorban nyugalomra és csendre vágyik.

Kinézet: 178 cm magas, rövid, szőke hajú, kék szemű, vékony testalkatú fiatalember. Bár testén látszik, hogy a mozgás gyakran megjelenik életében, inkább szálkás, mint izmos. Nyakában állandóan egy dögcédula lóg, rajta nagyapja, Iosif Mikhailovich Dargo nevével.

Pálca: 13 hüvelykes bükkfa pálca, főnixtoll maggal.

Állatok: Hádész, egy kölyök szibériai husky.

Képesség:

Felsőbbrendű Fizikum mágiaforma (Testmágia)
A karakter képes emberfeletti erőt, gyorsaságot és állóképességet kihozni magából. Erejétől sziklák repednek, hatalmasakat ugrik, gyorsasága akár a párducé, és akár két-három késszúrás után is megáll... Már amíg el nem hagyja a helyszínt, ahol használta a mágiát.

Tárgy: Re: Előtörténetek Kedd Júl. 13, 2010 6:10 pm

Karakternév: Cintia Thomson
Kor: 15 (1995. 04. 01)
Származás: Aranyvérű varázsló
Ház: Famine
Születési hely: Anglia- Newcastle
Lakhely: Anglia – Wilian Mágusképző Szakiskola

Történet:
Április elsején született, mondhatni, hogy egy szép tavaszi éjjelen. Pontosan éjfél volt, amikor világra jött…
Aranyvérű családban született, így a szülei nem is gondolták, hogy esetleg egy mugli gyermekük lesz. Az elkövetkező évei, semmit nem sugalltak képességeiről vagy a jövőbeli életétől. Jó gyermekkora volt neki, szülei igyekeztek megadni neki mindent. Anyagi hátterük igen jó volt mindig is, hiszen a család örökölt a nagyszülőktől „kisebb” vagyont.
Kis korában sok mindent érdekelte, lehetőleg az őt is, ami bátyát. Testvérével mindig is jó viszonya volt, sokat voltak együtt és ez talán a kisebb korkülönbség miatt van. Szülei, többször rábízták Cintiát bátyjára, amit örömmel elvállalt, hiszen a fiú a haverjaival szívesen vigyáztak a mindig fecsegő kislányra. A fiúk hatása talán befolyásolja is a mostani szokásait, stílusát és viselkedését is.
A mágia jele először 4 éves korában jelentkezett nála. Pontosabban, kicsapta a hisztit, mert valamit nem kapott meg és „berobbant” az ablaküveg (Azért az ablak üvege, mert az ablak mellett állt).
Hat éves korában, kiderült hogy van neki egy unokatestvére, akivel már az első percektől fogja szoros kapcsolatot, ápol. Larina Marley-el szinte együtt nőttek fel, és most még egy évfolyamba és házba is járnak.
12 éves korában levél érkezett a Londonhoz közeli varázslóképző iskolából, hogy Cintia felvételt nyert. A Famine házba osztották be, így kis sárkányként kezdte el élni az iskolában az életét.
Az évek során sokat változott.

Testvére és annak haverjai hatására, rocker és szinte áldja a stílust. \m/
14 –majdnem 15- éves korában unokatestvérével egy buliban kicsit többet ittak és cselekedtek a kelleténél, és Larinával együtt őt is bevitték a rendőrségre. Szerencsére róla semmi nem derült ki, tehát őt elengedték.
Két arca van. Sokan mondják róla, hogy jó kislány (Ezt leginkább a rokonok és a szülei) viszont a legtöbben –akár az iskolában is lehet mondani- rossznak, tartják. Sokan azt vallják, hogy mindez Larina miatt van.
Fóbiája van a pókokra. Elég erős fóbia, ha meglátja a pókot, rögtön menekül –legalábbis próbál-
Még elsős korában: „Cintó nézd! Egy kis póók… Cintia? Hol… hol vagy?”

Szülei:

Apja- Thomas Thomson, angliai származású, aranyvérű varázsló. Tanár- Legendás Lények Ismerete.
Anyja- Emily Pessoa, francia származású, szintén aranyvérű boszorkány. Thomas segédje, viszont ő inkább analizálja a lényeket.
Testvére- Christian Thomson. 16 éves varázsló, a Roxfort tanulója – Mardekáros.

Jellem:
Elsőre furcsa… elítélheted, viszont nem jól teszed. Ha a jó oldalát nézzük, akkor mondhatni rá, hogy ütődött és bolond –nem csoda, hogy április elsején született-. Ha kiismered, és ő azt mondja, hogy a barátjává fogad akkor ezt az oldalát is meg tudod találni. Amikor nagyon jó kedvvel kel fel, tud mosolygós és imádni való is lenni.
A rossz oldalát nézve, szinte mindig komor, gúnyos mosollyal néz rád és talán, ha egy rossz szót is szólsz… elítél életed végéig. Hacsak nem gondolja úgy, hogy „héé, ez bevállalós”. Minden badarságban benne van, leginkább a kamaszkor teszi ezt vele. Lázad, mindent meg szeretne kapni és szeretné, ha csak körülötte forogna a világ.
Néha elmereng, elszáll a gondolkodásban és e miatt, beszélgetés közben nem mindig figyel oda.
Larina miatt, sokan elítélik. Összebeszélnek a háta mögött, néha olyanokat is terjesztenek róla, ami nem igaz.

Kinézet:
Kékes-fekete festett haj (váll alá érő), sötétbarna (néha feketének tűnő) szem. Alakjára mindig is vigyázott, sosem evett túl sokat és most sem eszik. Körülbelül 165-68 cm között van és 60 kilogramm. Legtöbbet feketében látni és szereti a sok karperecet/csuklóvédőt és a többi kiegészítőt, amivel kihangsúlyozza rocker létét. Bal fülében három fülbevaló van, alsó ajkában pedig egy piercing amit egy éve, nyáron csináltatott.
Könnyen felismerhető, általában sokan beszélnek róla –leginkább a háta mögött- az iskolában.
Általában kellemes jázmin illat kavarog körülötte.
A férfiak általában figyelmesen megnézik, hiszen valljuk be, igen jól néz ki. Viszont a lány, nem él evvel olyan túl gyakran. Leginkább, olyan fiúkkal áll csak szóba, aki neki is tetszik, vagy esetleg nagyon jól kijönnek.

Pálca:
11,5 hüvelyk, mahagóni pálca, griffkarom maggal.

Állatok:
Egy édes kis szelídített
mosómedve aki szinte úgy koslat gazdája után, mint egy kiskutya. A Sátán nevet viselő kis állatkát szüleitől kapta egy állatkerti látogatás után, azóta is Cintia szívéhez nőtt.

Képesség:
Az Árnyak Ereje mágiaforma (Árnymágia)
A karakter képes az árnyakat menedékként használni, képes az árnyakat csápokként használni, vagy akár képes a sötétben látni a hőt (infralátás).

Tárgy: Re: Előtörténetek Kedd Júl. 13, 2010 6:15 pm

Karakternév: Larina Marley

Kor: 16 éves

Származás: Aranyvérű

Születési hely: Anglia- Newcastle

Lakhely: London – Wilian Mágusképző Szakiskola

Történet:
1994. március 31.-én látta meg a napvilágot Anglia egyik városában, Newcasleban. Szülei nagyon is elkényeztették, mivel egyke volt mindent megkapott. Apja rendőrfőnök volt, anyja pedig újságíró nő. Ezért keveset voltak vele, szinte egész gyermekkorát nevelőnőkkel töltötte. Addig még meg nem elégelte ezt az állapotot és kitalált egy módszer, hogy a szőlei felfigyeljenek rá, mindegyik nevelőnőjét idegileg kikészítette. De még ez is hidegen hagyta a szüleit. Inkább csak leszidták és kapott egy másik nevelőnőt. Ekkor értette meg a kicsi Larina, hogy szüleinek fontosabb a munka, mint a saját lányuk. De bekövetkezett az a dolog, ami már egy ideje húzódott. Larina szülei elváltak, így a lány remélte, hogy a szülei harcolnak érte, de nem csak ide-oda adogatták egymásnak. 6 éves korában megismerkedett unokatestvérével Cintia Thomsonnal. Szoros barátság alakult ki kettőjűk között. A figyelem hiányban és szeretett hiányban szenvedett lány már 13 évesen meg tanult gondoskodni magáról. Fiatal kora ellenére elég sokáig el volt engedve mindenhova, a szülei nem törődtek vele. 14 éves korában a nikotin vágy úrrá lett rajta és rászokott a cigarettára. Majd később jött az alkohol és aztán a könnyebb drogok. És szép lassan a káros szenvedélyek függőjévé vált. Már vagy egy éve napi szinten űzte a dolgokat, mikor találkozott egy jóképű férfival, aki ugyanúgy az illegális szerek rabjává vált és még jobban rászoktatta Larinát. Majd rá egy évre a lány nagy házibuliban vett részt. Unokatestvérével egy kicsit nagyobb bajba keveredtek és közben a szomszédok, kihívták a rendőröket a csendháborítás miatt. Nem volt nagy szerencséjük a lányoknak, mert pont a rendőrfőnök, Larina apja volt; Cintiát elengedték de, Larinát elküldték elvonóra. Saját lányát börtönbe zárt pár napra, és ott kiderült, hogy drog és alkohol függő lett a kicsi lánya a rendőrfőnöknek. Ezért Larinát elküldték elvonóra, ahol fél évig volt. Ez a fél év alatt nem jutott semmi féle élvezethez. Jó magaviselete miatt hamar kiengedték, színészi képessége nagyon is bele segített a kiszabadulásába. De első dolga mikor kijött az elvonóról az volt, hogy megigyon egy pohár vodkát egy füves cigi kíséretében. Az elvonó nem játszott túl nagy szerepet Larina életében, majd felvételit nyert Wilárdba. Gondolta, nem árthat ez a suli, legalább színt visz az unalmas hétköznapokba. Örömmel hagyta ott Franciaországot és begyepesedett szüleit.

Jellem:
Elég agresszív természet, gyors és kíméletlen, egyben lusta és önző is. De nem szereti, ha alábecsülik. Általában mindenkit lenéz, és nem az a sarokban ülő hallgatag típus. Szeret a társaság középpontjában lenni egyben önimádó is. Életében fontos szerepet játszik, hogy mindig neki van igaza, még akkor is mikor nem. Egoizmusa szinte a csillagos ég határát és túllépte már.

Kinézet:
Szőke haj és sötétzöld szem itt-ott felbukkanó fekete árnyalatokkal. Kegyes alkata van. 170 cm magas. Legtöbbször feketében lehet látni, mert a kedvenc színe. Imádja a fekete érszorító karkötőket és a nyakláncokat. Első pillantásra meglehet róla állapítani, hogy ő bizony nem jó kislány.

Állatok:
Életemben nem volt még állatom, mert a szüleim nem engedték meg. De mivel már nem ők parancsolnak, így hát beszereztem egy édes kicsi lemminget. Drágaságom fehér színben pompázik és az Elza névre, hallgat. Igazi éjjeli állat, alig lehet tőle aludni.

Képesség: Ezernyi Arc mágiaforma (Metamorfmágia)

» Ellenőrzésre váró előtörténetek