Vízesés

*A lány hagyja hogy kezet csókoljon aztán lesüti a szemét. A fiú mentegetőzésére csak elvigyorodik és a szeméből ki lehet olvasni hogy semmi baj. Scott kérdésére felnéz.*
-Szeretek egyedül lenni. Amúgy sem ismerek itt még senkit és így társaságom sem akad.
*Mondja elmerengve. Sajnos ez mind igaz. Itt egy barátja sincs még.*
-És szeretek gondolkozni mindenen.
*Teszi hozzá halkan majd belenéz Scott szemébe.*
-Te miért kóborolsz egyedül errefelé?
*Kérdezi. ~Nem úgy néz ki mint akinek nincs társasága.~ Gondolja és megint elnéz a fiúról.*

-Ó, értem. *Mosolyodik el, és ugye sikerül is neki kivenni, hogy a lány még csak elsős és nemrég érkezett. Egy aprócska bólintást megejt, aztán jön a kérdés hozzá is. Válaszol rá egy kisebb gondolkodási idő után.*
-Nos... unatkoztam és gondoltam lejövök. A szobatársak felszívódtak, gondolom ilyenkor mindenki otthon van. Haverok is, én meg nem akarok egyenlőre hazamenni. *Von vállat végül, egy kicsit elhallgat. Aztán ő szakítsa meg a csendet, hiszen... nem bírja sokáig.*
-Honnan jöttél ide? Tetszik a hely?


//Fagy//

* Benjamin sétál ki a parkba. Egy átlagos fekete póló, sötétkék farmer van rajta. Nem volt sok dolga, levelet vár. Elindul a köves úton, majd a szökőkútnál lefordul jobbra. Reméli Danielnek sikerült engedélyt szereznie a könyvtár zárolt részébe. Miközben azon gondolkodik, hogy hogyan lehetne kicsikarni egy tanárból egy engedélyt, elér a vízeséshez. Szép látvány, főleg ahogy a nap rásüt. Odasétál, majd egy árnyék alatti padra leül. Vannak a parkba emberek, Benjamin nem is csodálkozik, hiszen elég szép idő van. Egy fán észrevesz mozgolódást, majd rájön hogy csak egy mókus. Elkezdi azt követni a szemével, de nemsokára eltűnik a levelek mögött. Majd elnéz a tópart fele, nem lát senkit arra se, pedig már csak társaság kedvéért is maradt a kastély környékén, és nem ment el szórakozni valakivel. *

* Dorothy a fuben fekszik, haja szetterul es a felhoket nezegeti. Oldalan cicaja, Malna dorombol.A tavolbol a vizeses lagy csobogasa hallatszik. Hirtelen lepteket hall. Felul es egy fiut lat fele kozeledni, de ugy tunt meg nem vette eszre ot.*

(Egy felorara fagyjunk bocsiiii, de el kell mennem ebedelni)

* Mikor Ben elveszi a szemét a napfénytől csillogó tóról, rájön, hogy nem messze fekszik tőle egy csinos lány. Hogy is nem vehette észre! Megszólítja: *
- Szia. A nevem Benjamin Doredumble. * Mutatkozik be, miután közelebb ment hozzá. Majd kíváncsian várja a lány nevét. Majd rákérdez:
- Mit csinálsz errefelé? * Kérdezi a lányra nézve. Benjamin csak simán levegőzni, és ha már teheti, ismerkedni jött ki a kastélyból. Nem ismer még sok embert, így jó ötletnek tűnt megszólítani a lányt. Majd a lány válaszát követően hozzáteszi: *
- Én Faminés vagyok. És te? * Kérdezi. Nagyon nem is ismer más házba járó diákot. Érdeklődve várja a választ, és a lány reakcióját.

(olvadas)

*A fiu kedvesen megszolitja, igy Dorothy mosolyogva viszonozza a fiu kedvesseget es valaszol.*
-Szia! En Dorothy Brown vagyok. Csak lejottunk Malnaval a szabadba, hogy talaljunk egy nyugodt, bekes helyet a pihenesre. *Mondja, mikozben a mellette alvo sziami macskara mutat. Majd tovabb folytatja.*
-En Plamas vagyok..Ismerek mar egy Faminest. Nem tul kedves fiu, remelem nem minden Famines ilyen.. * valaszol a fiu kerdesere.*
-Te mi jaratban errefele? *Kerdezi a fiutol, mikozben kihuz egy fuszalat a hajabol.*

* Ben az alvó macskára néz, majd Dorothyra. *
- Szép macska. Úgy mint te. * Bókol a lánynak. Ez nem az erőssége, de egy ilyen lánynak nem lehet nem bókolni. És végre megismerhet egy Plamast! Majd válaszol a kérdésre. *
- Levegőzni jöttem ki. Amúgy ki az a nem túl kedves fiú? Lehet ismerem.... * Mondom, és abban a pillanatban megjelenik Daniel. Nem hittem volna hogy eljön ez a pillanat, de most nem örülök neki. Kezet fogok vele, majd visszaköszönök neki erőltetett mosollyal. *
- Szia. * Közben magamban imádkozom, hogy ne ő legyen az a nem túl kedves Famines fiú. Mert már ismerem elég jól Danielt, csaknem a szemem láttára fojtotta bele a vízbe egy Famines. Válaszolok neki is. *
- Én is éppen erre jártam levegőzni. * Most már letörlöm az arcomról az erőltetett mosolyt. *

* Milyen kedves ez a fiu...ezek szerint nem minden Famines olyan, mint Dan, gondolja magaban Dorothy es egy mosollyal koszoni meg Bennek a bokot. Ekozben felbukkan Dan szinte a semmibol es Dorothy ugy latja, hogy a ket fiu joban van.*
-Szia Dan. *Koszon a fiunak oda sem nezve, inkabb Malnat kezdi el simogatni, amire a macska felebred es dorombolva odadorgolozik Dan labahoz. Arulo...gondolja Dorothy magaban.Kozben hallgatja, hogy Dan mit mond Bennek. Hat igen, jobb lenne ha nem lennel itt....teszi hozza magaban.*

* Szóval a nem túl kedves fiú Dan lenne. Óriási! Benjamin nem örül, hogy Daniel most bukkant fel. Most Dorothy azt hiheti, Benjamin is olyan egoista, mint Daniel. Pedig nem. Benjamin szerint Dan végül is jó fej, csak egoista. Bár ez őt nem zavarja, ezért is a haverja. De mivel most se Dorothy, se Benjamin nem örül a jelenlétének, így enyhén megpróbálja elküldeni: *
- Ha nem zavarnál, akkor is el kéne menned még egy engedélyért. * Próbálok célozgatni rá, hogy tűnjön el innen. Miközben Danielre nézek, látom Málna megkedvelte Dant.

* Dan tavolodo alakja utan nezett...csak hogy elment...gondolta. Majd mielott Ben szobahozta volna, igy szolt.*
-Igen, o az a fiu akit nem nagyon kedvelek a Faminebol...Kb egy hete beultunk teazni a Zold Teazoba, mert veletlenul egymasba botlottunk a Magic Streeten, akkor ismerkedtunk meg. Hat mit mondjak, nem volt eletem teazasa..* Majd, hogy uj temat dobjon fel, elmosolyodott es igy szolt.*
-Es te hanyadikos vagy?

* Benjamin azért reménykedik Danielben, hogy megszerzi az engedélyt. Majd Dorothyra néz. Benjamin tudta, hogy Dan is Dorothy volt a kávézóban, mivel Daniel elmesélte, de ezt inkább magában tartotta. Majd új téma merül fel.
- Elsős vagyok. Eredetileg a Roxfortba akartak küldeni, de mivel az közelebb volt, meg itt nincs annyi szabály, így ide jöttem. Habár azt nem mondom, hogy itt sincsenek szabályok, csak nem annyi. * Mosolyog a lányra, és visszakérdez. *
- És te? * Néz a lány szemébe. Megállapítja, hogy gyönyörű kékes-zöld szeme van. *

-En is elsos vagyok. Engem meg eredetileg a Beauxbatonsba akartak kuldeni, mert ott tanult a csaladom nagy resze, anyam reven ugyanis felig francia vagyok. Azonban rajottek, hogy nagyon hianyoznek nekik meg eleg messze laknek toluk es igy maradtak inkabb a Wilian mellett. Kicsit azert sajnaltam, mert a barataim mind a Beauxbatonsba mentek...Igy viszont legalabb vehettem egy macskat magamnak. *Mondta es Malnat az olebe ultette kozben azert vegigmerte a fiut. Nagyon helyes....kar, hogy joban vannak Dannel, lehet hogy most nem is onmagat adja, gondolkozik, de inkabb elhessegeti a gondolatot.*

// Fagy //

// Olvadás //

* Dorothy mesél magáról. Hát igen, Benjamin tudja, milyen érzés ez, hiszen a varázsló barátai a Roxfortba járnak. Persze nem bánta meg, hogy ide jött. Ez a hely, az ő véleménye alapján jobb mint a Roxfort. *
- Az én barátaim is a Roxfortban vannak, én is egyedül érkeztem. Azért is ilyen korán, hogy legyen időm ismerkedni, felmérni a terepet. Nem is lenne jó, ha az első tanítási nap, meg se találnám a tantermeket... * Mosolygok a lányra, és közben megkérdezem:
- És te, hogyhogy ilyen korán ide jöttél? * Persze örülök neki hogy már itt van. *

-Pontosan ezert, amiert te is: ismerkedni az emberekkel es a kastellyal. En sem szeretnek majd az elso nap csak pislogni, meg utbaigazitast kerni a felsobb evesektol... *Mosolyog ra a lany.*
-Este nincs kedved elmenni valamerre? Mondjuk Wilardban korulnezni? Meg nem jartam ott... *Kekeszold szemeit a fiura mereszti.*
-Egyebkent, ne haragudj az indiszkret kerdesert, de neked van baratnod? Csak mert ha van, akkor nem hivlak el varost nezni. Nehogy rosszul vegye ki magat... *Meg mindig a fiut nezi, kozben Malna elcsatangolt valamerre egereszni.*

* Mosolyogva bólogatok. *
- Hát igen, az nem lenne jó érzés. * Gondolok bele. *
- De persze, szívesen. * Mondom a lány szemébe nézve. Ennyit Benjamin bátorságáról...már a lánynak kellett megkérnie, hogy menjenek el Wilardba. Közben jön még egy kérdés. *
- Nincs. * Közben reménykedem, hogy a lánynak sincs barátja, amire kevés az esély, mivel ő hívott el Wilardba. Nem tudom, mivel érdemeltem ezt ki, de nagyon örülök neki. Majd felnézek az égre, és megállapítom, hogy nemsokára eső lesz. Ezt szóvá is teszem. *
- Majd lassan be kéne mennünk a kastélyba, ha nem szeretnénk elázni. * Mondom, majd Dorothy rábólint, elindulunk a kastélyba. *

// Köszi a játékot! //

// Kosziiiiiiii //