Gyakorlóterem

Tárgy: Re: Gyakorlóterem Szer. Jún. 16, 2010 11:26 pm

-Most már tudod. *Jegyeztem meg, aztán bólintottam. Nincs más, szóval akkor feloldom a varázslatot. Remélem, tényleg minden rendben lesz. Lú... nem tudom milyen lenne halálfalónak. De azt hiszem ez nemsokára ki fog derülni. Anor biztosan beveszi.*
-Ahha, de azt hiszem ezt halasztom holnapra. *Vontam vállat, majd még egyet biccentettem.* Rendben. Vigyázz magadra... *Miután a lány kilépett, én összeszedtem a cuccom és felmentem a szobámba. Lepakoltam, írtam egy levelet Anornak és elküldtem. Remélem megkapja. Azt is, hogy végre lesz egy kis ideje rám...*

Tárgy: Re: Gyakorlóterem Csüt. Jún. 17, 2010 4:59 am

*Luthia érkezik egyedül. Ma már egyszer járt itt, de akkor nem egyedül. Jamesszel elég fontos dolgokat beszéltek meg. Lú új életének első lépéseit...
Amikor belép alaposan körülnéz, de nem lát senkit. Becsukja az ajtót maga mögött és sétál egy kört. Fekete sokzsebes gatyája, fekete pulóver van rajta és papucs. A változatosság kedvéért feketére festve. Leül az egyik asztalra és elmereng egy percig. Leveszi nyakából a láncát, markába helyezi a rajta lévő medált és azt nézi elidőzve. A Willtől kapott medálon mereng ennyire. Arcán egy könnycsepp gördül, majd összeszorítja markát és visszaveszi a láncot. Fogait összeszorítja, visszatartja a sírás kitörését. Egyik zsebéből elővesz egy kést. Általában órákig keresgél a sok zseb között, most elsőre megtalálta, amit akart, pedig mindegyik zsebében valami. Előveszi a fényes, csillogóan élesre hegyezett, fekete nyelű kést és a kezébe veszi. Will kése. Lú gyakorolni akar. Szerelme is jól bánt a késsel és biztosan nem hiába. Luthia ráadásul még nincs toppon a varázslatokban, csak pár olyan varázslat van, ami veszélyes is lehet és jól megy neki. Így hát úgy dönt, megtanul a késekkel bánni...
Marokra fogja és feláll az asztalról, majd sétál még egy kört és megáll a falnak támaszkodva. Feldobja, másik kezével elkapja. Óvatosan. Megint feldobja, elkapja. Párszor elismétli kezeit cserélgetve, majd ugyanezt folytatja, de elindul. Lassan, óvatosan a késsel. Nem áll meg, sétálgat, odafigyel, de közben egyre magasabbra dobja a kést. Egyszer-egyszer, ahogy már magasról zuhan a kés és idejében felfogja, hogy nem lesz, visszakapja kezeit és hagyja lezuhanni a fegyvert. Na meg a lábaira is vigyáz. Folytatja addig, amíg minimum ötször egymás után nem sikerül magasról elkapni. Előfordul, hogy épphogy nem az éleit markolja meg, sőt volt olyan, hogy tenyere rálógott az élekre és fel is kapta a bőrét. tudja, hogy nem első alkalommal fog minden menni, de amikor sikerült valamennyire az ötször egymás után, belekezd valami újba. Ujjai között forgatja először lassan. Sétálgat, de csak alig-alig pillant fel a késről, nehogy egy asztalnál megakadjon és az okozza ujjai vesztét. Már néhány apróbb, figyelemre sem méltatott vágás megtalálható ujjain, de nem is veszi észre. Nem is véreznek... Nem is vágások ezek, horzsolások...
Kicsit próbál gyorsítani az ujjai között való pörgetésen, majd hirtelen ötlettől vezérelve feldobja a kést a levegőbe, de nem akárhogy...pörgetve. A kés már zuhan, pörögve, és Lú gondolatai hipergyorsan pörögnek, tekintete folyamatosan követi a zuhanó tárgyat. ~Elkapjam? Nem fog menni... Muszáj megpróbálni~ Aztán végül utána nyúl és az utolsó pillanatban mégis elhúzná a kezét, de késő. A kés a földön nagyot koppan és Luthia azt veheti észre, hogy jobb kézfejéből ömlik a vér. Sikerült hatalmas vágást ejtenie a lányon.*
-Mi a francért kell nekem éles késsel kezdeni? *üvölt fel mérgesen, aztán csak lekapja pulcsiját és rátekeri sebesült kezére. Felveszi a kést, letörli, majd zsebre vágja. Kinyitja az ajtót, körülnéz, nincs senki, sehol. Úgy indul el, mintha csak fogná a kezében a pulcsit... melege volt...levette. Próbál természetes lenni, de nagyon égeti a vágás, ezért sietősre veszi lépteit, fel...fel a szobájába. ~Majd később folytatom...~ Azzal felbaktat a lépcsőkön, egészen az Imádkozó sáskáig...*

Tárgy: Re: Gyakorlóterem Csüt. Jún. 17, 2010 9:45 pm

//Mai napi gyakorlás...//

*Iszonyat lusta ma. Legszívesebben egész nap az ágyban feküdne. Le sem akart idáig jönni, de végül úgy döntött ez a hely biztonságosabb, mint az emeleteken lévő gyakorló termek. Ide kevesebben járnak. Gyakorolni jött, megint, ahogy minden nap fog. Mi mást csinálhatna egy gyakorló teremben?
Ma egy farmert húzott fel, persze feketét, csak egy két fakó folt van rajta és szakadás, fekete póló, derekára fekete pulcsi kötve, sportcipő (úgy gondolta biztonságosabb, mint a papucs), kezén a könyékig érő fekete kesztyű, alatta kötéssel a tegnapi baleset miatt, nyakában már csak a Willtől kapott nyaklánc. Övébe pálcája tűzve, vállán egy edzőtáska lóg... fekete.
Belép a gyakorló terembe, felméri a terepet és bevágja maga mögött az ajtót. Nem direkt volt, csak meglökte maga mögött és nagyobbat csattant, mint ahogy azt ő akarta. Kinéz a folyosóra, de nem lát senkit, majd szépen becsukja az ajtót. Korog a gyomra, de nem foglalkozik vele. Szemei pirosak, este többször sírva ébredt, reggel kisírta magát és még nem nyugodott meg teljesen. Ledobja a táskát az asztalra, majd kotorászni kezd benne. Tartalma egy fásli, valami kötözőanyag, ha megint elbaltázná, egy csomag zsebkendő, egy nagyobb palack víz, több összehajtott, kissé megviselt kézzel tele írt papíros és Will pálcája, ami mindig nála van. ~Hova tettem?~ Kérdi magát gondolatban, majd újra áttúrja a zsákot, aztán zsebeit nézi meg, de üresek. Elkerekednek a szemei, eléggé megijed, hogy elhagyta William kését, de eszébe jut, hogy mikor elindult még rajta volt a most derekán lógó pulcsi és annak cipzáros zsebébe helyezte a fegyvert. Leveszi a pulcsit és előkotorja a kést, majd leveszi fekete kesztyűit így láthatóvá válik kezén a fehér kötözés. Dobálni kezdi, ahogy tegnap is, csak simán egyik kezéből a másikba, egyre magasabbra és magasabbra. Tegnap nagyon hirtelen vágott bele a forgatásba, ma lightosabbra veszi.
Eltolja magát az asztaltól aminek eddig nekitámaszkodott, majd úgy dobja az éles eszközt, hogy éppen csak egyet forduljon a levegőben. Lú a következő pillanatban nagyon meglepődik, elkapta mindenféle sérülés nélkül. Megszorítja a nyelét és aljas mosolyra húzza ajkait. ~Senki nem fog többet a földre taszítani...~ Vad, elszánt gondolatok cikáznak a fejében, de folytatja a kés dobálását. Mindig csak egyet-egyet forog a levegőben, lassan. Még így is van, hogy néha inkább hagyja leesni. Néha, amikor úgy érzi, hogy jobban megy, akkor próbálja gyorsabbra produkálni azt az egy fordulást. Nem akarja leesni hagyni, mindig inkább megpróbálja elkapni, minthogy elkapja kezét és a kés minden akadály nélkül lezuhanjon. Az ilyen próbálkozások sokszor végződnek újabb vágásokkal, de nem olyan vészesek így csak egy percre rászorít egy zsebkendőt, majd gyakorol tovább. Nagyjából egy órán keresztül dobálta a kést, most viszont megtörli azt, majd lerakja az asztalra.
Nagyon ritkán hall odakintről lépteket, olyankor csendben várja, amíg újra csend lesz. Most leül az asztalra és meghúzza a vizes palackot. Kezeire is önt, megmosás céljával, majd visszatekeri annak kupakját. Egy percet még pihen, aztán úgy dönt mással folytatja a gyakorlást.
Ha ezek után sem jön senki, még legalább két órát itt akar lenni...
Előkeresi a papírokat, majd olvasgatni kezdi őket* -Kötöző át... Kínzó..Tüzes...Felejtés...*hadarja az orra alatt olvasva..* -Legközelebb kell valami bábu...vagy egy szerencsétlen...*Lerakja a papírokat, majd miután sikerült kiválasztania egy célponttól független varázslatot, előveszi a pálcáját. A fal mellé áll és a pálcáját a terem üres részére szegezi, kissé lefele...* -Serpensortia! *mondja ki a varázsigét. Semmi. ~Mi a fene?~ Újra próbálkozik, de ezúttal ránt egy aprót a pálcán. Bár nem valószínű, hogy ennek köszönheti az eredményt, de a pálcából előtör egy többméteres kobra, majd a földön kezd el tekeregni. Ahogy észreveszi Luthiát, fújva elindul felé.* -Héjhéj...nyugi... Én vagyok a teremtő vagy mi a fene... *Rátartja a kígyóra a pálcát és irányítani próbálja. Kisebb-nagyobb gondokkal sikerül is. Persze nem úgy kell elképzelni, mint kislány és a pórázos kutyája... De ha lenne célpont, egyszerűbb lenne... csak adná a parancsot..* -Vipera Ivanesca! *mondja ki a sikeres eltüntető bűbájt gondolatai között. ~Ez talán menni fog akkor is, ha álmomból ébresztenek...~ Erre a gondolatra kicsit megremeg. Mostanában túl sokat kelt fel álmából... pontosabban riadt...
Újra nézegetni kezdi a papírokat és kiválaszt még egy varázslatot, mielőtt újra a késezésbe kezdene.* -Evapores! *kiáltja és az egyik asztalra irányítja pálcáját.* -Evapores! Mondom EVAPORES!!! ~Jó, akkor szépen és nyugodtan...~ -E-va-po-res. Tehát... Evapores! *belekerült egy kis időbe, de a teremben most már egy asztallal kevesebb van. Övébe tűzi a pálcáját, majd kezébe veszi újra a kést. Ujjai között kezdi forgatni, egyik kezéből a másikba dobja, kicsit gyorsabban, mint eddig. Semmi gond nincs még. Aztán feldobja, a kés kettőt forog, és bár kissé bajosan és nem pont a markolatnál, de elkapja. ~Holnap majd azt is el kell kezdeni, hogy a pengénél is meg tudjam fogni...gyors pörgetés közben...~ Tudja, hogy nagy munka lesz, sok árral, de nem adja fel. Belekezdett és be is fejezi.... Feldobja az eszközt, az kettőt forog újra, Lú pedig utánanyúl, de rosszkor. A lány felüvölt és térde esik, mellette már ott hever a kés is. Jobb kezét vágta el újra, de nem akárhol. A kötés nem volt nagy akadály a fegyver számára. Lú lehúzza a fehér fáslizást és megpillantja újabb szerzeményét. Jobb tenyerén egy majdnem keresztnek mondható mintából ömlik a vér... régi sebből, újból egyaránt.* -A fenébe mááár! Minden nap így fogom befejezni????? *kiáltja és nem érdekli, hogy hallják-e vagy nem. Egy kis idő után feláll, majd leönti sebesült kezét vízzel és előveszi a kötöző anyagot, amit pont emiatt hozott és elkezdni betekerni óvatosan a kézfejét. Tartja a könnyeit, fogait összeszorítja és minden fájdalmasabb pillanatban megszívja. Végül, amikor befejezte a kötözést, óvatosan ráhúzza a kesztyűt és elpakolja az előszedett cuccokat. ~Holnap is lejövök... minden nap lejövök... Nem adom fel... ~ száguldanak el fejében a gondolatok, majd bal kezébe veszi a táskáját és kilép az ajtón. Felbaktat a szobájába és ma már nem biztos, hogy kimozdul onnét... ~Bár Jamesszet meg kellene keresni...~

» Gyakorlóterem