Kereszt folyosó

Félhomályos folyosók kereszteződése, a karácsonyi díszítés elmaradhatatlanul ott díszeleg az ajtókon, a mennyezeten, a falakon, és minden más lehetséges helyen. A párok, ha félrehúzódnak, néhol még fagyöngyöt is felfedezhetnek....

Ellie

*Kim nem vitte túlzásba a dolgot, egyszerű fekete öltönybe bújt, fekete cipővel kiegészítve. Nyakkendőt is tervezett de nem bírta rendesen megkötni, így azt hanyagolta inkább, és megelégedett azzal hogy mélyvörös inge nyakát szépen lehajtogatta. Haja, most is felfogva, azonban kicsit feltüskézve égnek állította. Amikor odaér, látja a lányt, és már hozzá is lép ha már egyszer a partnere. *
- Szia, bocsánat hogy elkéstem *morogja zavartan, és udvariasan a karját kínálja Ellinek.*

Ellie

Megnyugodva biccent, már azt hitte, ő lesz késésben. Rámosolyog a lányra.*
- Már azt hittem én kések el *jegyzi meg, és ahogy Ellie belé karolt, el is indult a bálterem felé, és benyitott, persze, mosollyal vagy intéssel köszöntve az ismerősöket, akikből kevés van, de ma meglepően sokan fordultak felé.*
- Én sem a hagyományos táncokban. Az a lényeg hogy a keringő menjen, utána úgyis CoD koncert lesz és ott már lehet modern táncokat is táncolni *mondja, mivel olvasta a programban, hogy lesz koncert. Szereti a CoD zenéjét, mégha nem is teljesen az ő műfaja.*

*Tudom, hogy késésben vagyok. Idegesen az órára pillantok, annyira még nem vészes. Nem szokásom késni sokat, remélem most sem lesz másképp. A gond a cipő eltűnésével van. Egyszerűen nem találom sehol sem. Biztos valamelyik szobatársam a nagy készülődés közepette arrébb pakolta. A legtávolabbi ágy alja jön, és tessék ott van. Egy nagy sóhaj szakad fel belőlem. Gyorsan felkapom, majd egy utolsó pillantást vetek a tükörképemre.
A ruhám szerintem megfelel az alkalomra, nem kihívó még is tökéletes. Nem akartam miniben pompázni egy karácsonyi bálon, hiszen elvileg hideg van , még ha bűbájokkal meg is lehet ezt hamisítani. A hajam lány hullámokban omlik a vállamra és szépen keretezi kék-fekete és szürke átmenetben pompázó szememet. Nem nagyon erős, de tökéletesen kiemeli a kék szememet. Egy ezüst nyakláncot vettem fel kiegészítőként.
Útközben azon gondolkozom, hogy miért nem lehet hoppanálni a kastélyon belül. Mennyivel könnyebb lenne a dolog. Így azonban kell egy jó pár perc míg a kereszt folyosóra érek. Azonnal megpillantom Jamest, és a kezdetleges ideges arcomon azonnal kiül egy ragyogó mosoly. *
- Helóka ! * Adok neki egy gyors csókot * - Bocsi a késésért. Régóta vársz?
* A szememben egy kis aggodalom ül, mert tényleg nem akartam nagyon megvárakoztatni. *

Hatalmas kő esik le a szívemről amikor mondja, hogy nem régóta vár. Sőt még valami kis ajándékot is kapok ! Amit természetesen azonnal ki is bontok.
- Köszönöm.
Mondom ragyogó szemekkel. A csókját viszonozom, közben a kezemet a nyaka köré kulcsolom. Milyen jó is , hogy végre találkozunk. Tetszik az ötlete, hiszen annyira nekem sincs még kedvem bemenni a bálterembe. Természetesen majd egy boldog karácsonyt kívánok a tanároknak.
- Nincs semmi ellenvetésem. A korcsolyázás jól hangzik.
Így hát elindulhatunk a Tó felé. Még szerencse, hogy a havas és hideg Moszkvában ahol születtem szinte nincs olyan gyerek aki ne tudna korcsolyázni. Igaz én speciel nagyon régen csúszkáltam a jégen, de remélem, hogy nem felejtettem el.
- Tervek a szünetre ?
Kérdezem útközben.

Tedet várom. Nagyon remélem, hogy tetszeni fogok így neki. Nem hagyhattam ki a dolgot. De igazából semmi sincs rendben. Túl nagy is a gond, de hát nem tehetek róla... vagy de, de ez másodlagos eset. A napi rosszullétek egyre jobban jönnek sőt... mindig úgy érzem mintha lázas lennék meg egyre többet eszem. Hurrá. Ez már eléggé egyértelmű dolog, sőt a tesztek is azt mondták.
Kíváncsi pillantásomat vetem egyszer erre egyszer arra miközben várok. Remélem nem késik túl sokat, bár lehet, hogy csak én jöttem előbb. Nekidőlök a falnak. Ez a régies téma nekem bejött, körülbelül meg is próbáltam úgy öltözni. Most éppen jól vagyok, remélem így is maradok.

--------------------------
Ruha: Ez

Még egy kicsit álldogál, de már szerencsére nem kell sokat. Ted nem sokkal később meg is érkezik. Még mielőtt bármit is mondana a fiúnak, rögtön felé nyújtja a szíves dobozkát, amiben két félszív medál található. Még azelőtt megvette, lehet hogy nem a legalkalmasabb most, de azért... odaadja.
-Köszönöm. Te is nagyon csini vagy.
Hangján hallható, hogy nem túl őszinte vagy legalábbis nagyon meglepett... ha Ted rákérdez akkor most fogja elmondani a dolgot, bár nem tudja, hogy hogyan fogalmazza meg. A kijelentésre felemeli a fejét, de persze visszaölel és vissza is csókol.
-Miért nyírna ki?
Oké, hogy nincsenek jó viszonyban, de akkor is. Ez karácsony, ez bál. Nem nagyon engedi el a fiút, igazából csak próbálja nem elsírni magát most. Rossz neki még ez a dolog, hiszen csak 17 éves, nincs felkészülve rá teljesen.

--------------------------
Ruha: Ez

Kíváncsi pillantását le nem veszi Tedről. Annak igazán örül, hogy a fiúnak tetszik az ajándék. Ő is felteszi a másik nyakláncára a félszívet, majd kibontja a dobozka tartalmát. Nagyra nyílnak szemei.
-Ez gyönyörű. Segítesz?
Adja át Tednek és egy aprócska kis mosollyal jelzi, hogy tegye fel neki. Tényleg igazán szép ajándékot kapott és nagyon örül neki. De a legfőképpen a fiúnak. A kérdésre még jobban elsápad. Végigsimít az új nyakláncon, majd egy lépéssel közelebb lép a fiúhoz, apró csókot nyom annak ajkára és lefelé hajtja fejét.
-Ted én... én...
Először ki sem tudja mondani.. De magában sem tudta tartani, hiszen ki tudja, mikor lesz alkalma legközelebb elmondani. Inkább most, mint akkor amikor már késő lesz. Ő sem túl rég óta tudja.
-... terhes vagyok.
Hajtja fejét a fiú vállára miközben hangja is elcsuklik. Nagyon fél attól, ami lesz ezután.

--------------------------
Ruha: Ez