Tópart

Tárgy: Re: Tópart Szer. Jún. 09, 2010 11:58 am

*Nagy táskával érkezik, amit néha visz, néha vonszol, néha taszigál, de csak halad előrébb. Kis morgólósás után, melyben magát szidta, hogy minek cipelt ide annyi fölösleges nehéz dolgot, körbepillant. Tetszik neki a táj, és rögtön kiszúrja a lányt. A pakkokkal mit sem törödve, megigazítja hosszú vörös haját, amit egy fekete hajgumival fogott össze, és a lányhoz lép. Megszólítja, miközben ártatlanul mosolyog, és ragyogtatja zöld szemét.*
- Szia, zavarlak? Vagyis, ne haragudj, csak azt szeretném kérdezni, hogy merre kell a kastélyban mennem hogy eljussak aaaa *itt kis szünet, mert zsebéből egy cetlit halászik elő.*
- A déli toronyba. *böki ki végül, és kíváncsian, kicsit izgatottan várja a lány válaszát.*

Tárgy: Re: Tópart Szer. Jún. 09, 2010 12:06 pm

*Nagyban mereng, amikor egy hang kihúzza a mélységből. Az ijedtségtől felpattan és gyorsan végigméri "támadóját". Közelebb lép, mert nem akarja elhinni, hogy kit is lát maga előtt...hát még amit mondott?!?! De aztán vagányul elmosolyodik.*
-Na mi az, hiányoztam? *búgja a másiknak rejtélyesen.* Mit szeretnél a Déli toronyban csinálni, Manó? *kérdi rejtélyes mosollyal az arcán, hangja ugyanezt tükrözi, majd odalép a fiúhoz, átöleli és megcsókolja, ha az hagyja... és a szemébe néz...*
-Amúgy tudtad, hogy újra zöld a szemed? Vagy mi történt? Még sem Te leszel a halálfalók nagymestere? *kérdi kíváncsian. Vad csókokat, szoros ölelést, cirógatást, és harapdálást vár...*

Tárgy: Re: Tópart Szer. Jún. 09, 2010 12:15 pm

*A kedves üdvözlésre összezavarodik. Lehet hogy ismernie kellene a lányt? Régi játszópajtás? Szomszédlány? Nem, az kizárt, hogy ismeri, mégis odalépnek hozzá, és kérdeznek is, amire a csók előtt éppen hogy van ideje válaszolni.*
- Biztosan hiányoztál, amennyiben ismerlek. És azért keresem a Déli tornyot, mert elvileg ott kell lennie a szobámnak.
*Itt azonban belefojtják a szót, egy csókkal, és hirtelen azt sem tudja, mit csináljon hova kapjon. A lányokkal szemben mindig, udvarias és tartózkodó volt, amolyan hőslovag kategória, és kicsit furán érintette a lány csókja. Megszakítva azt kicsit hátrébb lép, és enyhe pírral az arcán kezd beszélni.*
- Szerintem én nem az vagyok akinek hiszel. Az én szemem mindig is zöld volt, mióta csak az eszemet tudom, és nem tudok semmiféle halálfalókról, nagymesterről meg végképp.
*Vallja be a fiú, miközben zavartan a zsebébe teszi a kezét.*
- És azaz igazság, hogy elképzelésem sincs ki lehetsz, azt leszámítva hogy egy földre szállt angyal.

Tárgy: Re: Tópart Szer. Jún. 09, 2010 12:22 pm

*Fura tekintetet vet a fiúra, miközben hátrébb tolják. Kíváncsian félredönti a fejét. Azt újra közelebb lépne, de mégsem... még nem.*
-Liam! Mi bajod? *kérdi már kissé aggódva. Aztán fejébe pattan ... a felismerés!*
-Az átkozott halálfalók csináltak veled valamit? *kérdi már nagyon aggódó hanggal, a fiú megdöbbenésével, pirulásával, szavaival már nem törődik. Sietve odalép, felemeli a fiú kezét és szigorú pillantását a zöld szemekre veti. Meggyőződése, hogy a halálfalók művelték ezt szeretett párducával...*
-Üss meg! *parancsolja és nem csak hangja, tekintete sem tár meg ellenvetést.*

Tárgy: Re: Tópart Szer. Jún. 09, 2010 12:29 pm

*Értetlenkedéssel pillant a lányra.*
- Liam? Az ki? Én Wallace vagyok, Wallace Xavier Walters.
*Mutatkozik be rendesen, ahogyan azt illik, és picit még biccent is a fejével, mert az azért így jobban fest. Az aggódó tekintetre most már lassan ő is elkezd aggódni.*
~Mibe keveredtem? Ki az Liam? És egyeltalán MIVAN??~
*A kérdésre visszakérdez, nem érti a helyzetet.*
- Milyen halálfalók? Miről beszélsz? Figyelj, én mondtam, szerintem valakivel nagyon összetévessztessz engem. Én most jövök a vasútállomásról, ahol senki, de még csak egy éjjeli lepke sem volt.
*Mondja a Lace, széttárva kissé a karjait, tanácstalanul.*
- Eszem ágában sincs megütni, ezt nem kérheted tőlem. Nem is ismerlek, miért bántanálak hát?
* Akad fenn a gondolaton, hogy neki meg kellene ütnie, ezt a tüneményt. Hamarabb végezne saját magán harakirit, minthogy egy nőt megüssön. Őt nem így nevelték.*

Tárgy: Re: Tópart Szer. Jún. 09, 2010 12:36 pm

-Úúúúúristeeeeeen! *kiállt fel, de azért az egész iskolát nem veri fel.*
-Hagy gondolkozzam... Szóval exmemoriam, új név, minden tudását kiszedték belőle...biztos ezért lett zöld a szeme és... a legrosszabb...a vadsága is kiveszett! *kétségbeesetten gondolkodik hangosan, néha a fiúra tekint, néha földre, néha az égre. Nem érti a helyzetet... nem tudja mit tehetne.*
-Solaria Luthia... nem mond neked ez a név semmit? És feltételezem a japán parkban sem jártál ma... és nem tudod hogyan kell használni a 3 főbenjáró átkot... *kétségbeesett pillantását a fiúra elemi, majd felsóhajt.*
-Most mihez kezdjek veled? *kérdi szomorúan.* Ne aggódj, összeszedlek valahogy... azért nem baj, ha Willnek, vagy Liamnek szólítalak majd néha? *kérdi. Legalább ez maradjon meg neki..*

Tárgy: Re: Tópart Szer. Jún. 09, 2010 12:47 pm

*Kicsit sem érti a helyzetet, és szent meggyőződése, hogy a lánynak nincs ki mind a négy kereke. hiszen bemutatkozott, elmondta, hogy fogalma sincsen kicsoda a lány, és az mégis egy másik személynek hiszi.*
- Luthia? Nem, nem mond semmit. Nekem új ez az egész hely, mi azt illeti. Azt sem tudom mi hol van, ki kicsoda. És kérlek, én nem vagyok Liam vagy kicsoda, és fogalmam sincs hogy kinek, és miért kellett volna exmemoriam-oznia engem.
*Magyarázza a lánynak, a számára teljesen nyilvánvalót, de az úgy tűnik, mégsem érti meg hogy mit akar mondani.*
- Wallace a nevem, Lace-nek rövidítve. És nem tudom a főbenjáró átkokat, és azt sem hogy mi történt ma a parkban vagy hol. Kérlek értsd meg, én most érkeztem, otthonról, a családomtól, és egész biztos, nem lehettem veled ma. * kezd kicsit kétségbeesni hogy nem fejezi ki magát elég érthetően.*

Tárgy: Re: Tópart Szer. Jún. 09, 2010 12:54 pm

*Will mér egy ideje valamiért furán érzi magát. Ideges, kicsit feszült, és izgatottsággal teli, maga sem érti, hogy miért. Már vagy egy napja ez a furcsa állapot áll fenn nála, és úgy dönt, eljön a tópartra, itt mindig tud kicsit gondolkodni. A fák közt bújik meg, és látja, Lút, aki... Megcsókol valakit. Liam teste megfeszül, állati düh ébred benne, és futásnak ered. Az első két másodpercben fel sem fogja, mi történt, csak mikor már késő...
Megbotlik, és szó szerint rázuhan a "másik Williamre", és ahogy feltápászkodik, belemered annak arcába. A saját arcába. Értetlenül nézi a másik fiút, majd Lúra néz. Feláll, és mint aki épp most járt Őrültefalván, és egyenesen Pánikvárosba tart, kapkodja a fejét Lú és Lace között, majd végül megállapodik a másik vörös hajún, és megszólal.*
- TE MEG KI A TÖKÖM VAGY, BAKKER?
*Üvölti el magát.*

//FAGY! XD//

Tárgy: Re: Tópart Pént. Jún. 11, 2010 12:04 am

*Hatalmas, borjú szemeit a fiúra függeszti és lassan már a könnyeivel küzd. Most mit csináljon? *
-Figyelj... Én... vagyis Te.... *dadog már kétségbeesetten, nem tudja mit mondhatna.*
-És a parkban sem jártál.... *suttogja maga elé. Már nem szól többet, csak lebiggyesztett ajkakkal és a visszatartott könnyektől csillogó szemekkel figyeli a fiú minden mozdulatát. Ezután viszont már nincs ideje földre rogyni, hátralépni, vagy bármiféle tevékenységre, mert szeme sarkából megpillantja a feléjük száguldó alakot. Aztán a rémesen ismerős mozgású és alakú idegen a földre teperi Lace-t, majd ahogy feláll a másikkal szemben....
Lú nem hisz a szemeinek, végül meghallja az oly ismerős, eltéveszthetetlen hangsúlyozást és szóhasználatot... Nem mondhatni, hogy megkönnyebbül, de örül, hogy visszakaphatja szerelmét... már ha az nem látta a nem oly rég elejtett csókot...
Lemerevedve áll és a két fiút lesi. Ha ő Will... akkor ki ez a másik??? És miért néz ki úgy, mint Will? Vagy Will miért néz ki úgy, mint az a másik?? .. Nem érti, de nagyon reméli, hogy perceken belül mindenre választ kap. Bár látszólag Will sem tud többet...
Aztán egy másodperc múlva összeszedi magát és megpróbál hinni a szemének, végül Liamhez lép és óvatosan megfogja a kezét.*
-Will... *nem tud többet mondani, tehetetlen. Nem néz a hasonmásra, őt most figyelmen kívül hagyja, csak meg akar bizonyosodni róla, hogy párja biztosan nem lett a halálfalók áldozata.*

//Fagy...muszáj volt ^^//

Tárgy: Re: Tópart Pént. Jún. 11, 2010 3:10 am

*A lány dadogására, és lassan kicsorduló könnyire kezd kicsit nagyon rosszul lenni. Mármint kellemetlenül érzi magát, amiatt hogy a lány miatta sírhat. Ezt nem akarja. Már éppen kezdene újra beszélni, mikor állatias üvöltést hall, és pár pillanattal később, valaki nem túl barátian rázuhan. Felnyög a fiú súlya alatt, és felbámul a narancs sárga szemekbe. Arcán a mélységes döbbenet ül, miközben tágra nyílt zöld szemeivel figyeli a másikat aki teljesen ugyanolyan mint ő, leszámítva pár apróságot.*
- Én Wallace Xavier Walters vagyok, új diák itt.
*Mutatkozik be, és egy apró nyögéssel felül, leporolja magát, majd lábra áll. Így most már szemtől szembe áll a tükrével.*
- Nah és te ki vagy? Miért nézünk ki ugyanúgy? Mi folyik itt?
*Kérdezi enyhén szólva is tanácstalanul. Nem érti mi van itt, és hanghordozása sem haragod, vagy indulatos. Inkább türelmes, és lágy.*

//Olvad//

Tárgy: Re: Tópart Pént. Jún. 11, 2010 3:14 am

- Cicamica, te csókolóztál ezzel a...
*Végigméri Wallacet.*
- Ezzel a nyámnyila, szörnyű, ronda, pipogya, senkiházi kis majommal?
*Kérdi dühösen, majd előkapja a pálcáját, ráfogja a másikra, és már szólalna meg...*
- Cruci...
*De nem mondja végig a varázslatot. Valamiért megakad. Nézi a fiút, és csak egy dolog jár a fejében: Nem helyes. Ezt nem szabad megtenni.
Idegesen bámulja a fiút, majd elrakja a pálcáját, és ránéz kedvesére. Lassan megfogja a lány arcát.*
- Te is látod, vagy csak én hallucinálok?

Tárgy: Re: Tópart Pént. Jún. 11, 2010 3:19 am

-Mert azt hittem Te vagy! *vágja vissza rögtön és most indulnak meg könnyei, amiket eddig sikerült visszatartani. Nem néz rá a másikra, szeretné, ha Will felfogná, hogy ő nem hibázott...
Aztán szerelme már emeli a pálcát, ő pedig nyúlna a keze felé, hogy megakadályozza, de az magától engedi le támadó eszközét. A hozzá intézett kérdésre Willre emeli tekintetét, majd a másik fiúra és újra Liamre.*
-Én is látom... sajnos.... *mert lehet, hogy jobban örülne, ha most kedvese hallucinálna...*

Tárgy: Re: Tópart Pént. Jún. 11, 2010 3:27 am

*Megbizonyosodik afelől, hogy feltevése helyes volt. A lány a másik fiúnak hitte. Nem haragszik, csak furcsa a helyzet, főleg hogy itt áll vele szemtől szembe.*
- Én igazán ne haragudj Luthia, és te sem.
*Fordul a vörös hajú felé*
- Próbáltam neki megmondani hogy én nem te vagyok, de nem hitte el.
*Mondja a másiknak, és a felemelt pálcára néz. Majdnem felejthetetlen Cruciozásban lett része. ÉS örül annak hogy végül mégsem kapta meg az átkot.*
- Hát azt hiszem az lenne a legjobb ha mindannyian csak hallucinálnánk.
*Jegyzi meg ő is a maga részéről, majd kissé távolabb lép, és elfordul a pártól.*

Tárgy: Re: Tópart Pént. Jún. 11, 2010 3:28 am

*Nem figyel a másik szavaira...*
- Oké... Vegyük át... Nem a te hibád... De ki ez a kis görcs?
*Kérdi egyre idegesebben, és már éppen azon filozofálgat, hogy a másik srác vajon túlélne egy három órás alapos verést, de igyekszik elhessegetni a gondolatait. Elég sok minden eszébe jut magyarázatként, köztük Alex aljas terve, kormányösszeesküvések sorai, és még az idegen lényeket is számba veszi, de valahogy nem fér a képbe, hogy miért pont őt és miért pont most másolná le valaki.
Végül odébb sétál, és leül a fűbe, úgy nézi a hasonmást.*
- Ha valaki ad erre egy magyarázatot, nem vágom le a fejét... Idő indul...
*Morogja...*

Tárgy: Re: Tópart Pént. Jún. 11, 2010 3:31 am

*Ő sem igazán figyelne a másikra, de az folyamatosan beszél és meglepődöttsége, hogy párjából kettő van, még nem múlt el...*
-Egy szót se szólj! *torkolja le a másikat. *ideges, hogy megcsókolt egy idegent...*
-Nem tudom! Egyszer csak megjelent itt. Azt hittem átmosták az agyad! *válaszol szerelmének. Kezd megnyugodni, hogy Will nem hibáztatja. A két fiú között áll, de úgy, hogy azok egymásra láthassanak. Egyszer ez egyikre néz, aztán a másikra, bár kedvesén többet pihenteti tekintetét.
Aztán végül Liamhez közelebb lép és letérdel mellé.*
-Csak ne előttem kínozd meg... *kéri a fiút. Elég morbid lenne végignézni, ahogy kedvesét... pontosabban azt a valakit kínoznák, aki pont úgy néz ki, mint párja.*

Tárgy: Re: Tópart Pént. Jún. 11, 2010 3:37 am

*A lányra pillant, de nem folytatja. Nem akarja, még kellemetlenebb helyzetbe hozni, mint amibe most is van.*
- A nevemet már elmondtam, meg hogy új vagyok, ennél többet sajnos ha akarnék sem tudnék mondani. Nincs valami sok emlékem a múltamról, mondhatni jóformán semennyi.
*Feleli a kérdésre, hogy ő kicsoda. Nem tudja pontosabban megfogalmazni, hisz neki öt évvel ezelőttről semmiféle emléke sincs. Se jók se rosszak. Mintha csak nem is létezett volna addig. Ami teljességgel képtelenség.... vagyis, lehet hogy nem, de ez túl bizarr ahhoz hogy igaz legyen.*
- Nem tudom megmagyarázni, hogy miért nézek ki úgy mint te. Én eddig azt sem tudtam hogy élsz és létezel. De fél évvel ezelőttig, még csak erről a helyről sem tudtam.
*Tárja szét kicsit a kezét, tanácstalanul, és kissé távolabb ő is lehuppan a fűbe, törökülésben maga alá hajtogatva bakancsos lábát. *

Tárgy: Re: Tópart Pént. Jún. 11, 2010 3:45 am

- Nos, akkor játszuk azt, hogy ti most elsétáltok innen, én pedig elgondolkodom... Rendben?
*Kérdi, feláll, leporolja magát, majd hatalmasat fúj.*
- Lehetőleg külön-külön menjetek. Senkire nem haragszom, de ezt még fel kell dolgoznom... Te...
*Mutat Lúra.*
- Holnap elbeszélgetek itt piroskával, és utána megkereslek, hogy megbeszéljük a dolgokat... Te pedig...
*Emeli ujját Lacere.*
- Holnap este gyere az erdőbe, és megbeszélünk mindent. Rendben? És most hagyjatok meditálni...
*Mondja, ezzel felfekszik egy kőre, és lehunyja szemét...*
//Kicsit ki kell szállnom, köszi a játékot!//

Tárgy: Re: Tópart Pént. Jún. 11, 2010 3:52 am

*Hatalmasra tágulnak a szemei.*
-De Drága... *bújna oda hozzá, de a fiú tekintete egyértelműen parancsoló. Így feláll és elindul a kastély felé. Előtte még visszanéz a fűben ülőre.*
-Várlak holnap... *szól oda, majd elindul. A hasonmással nem foglalkozik, de nagyon jól tudja, hogy az most nem fog tudni sehova sem menni, talán a kastélyt sem veszi észre a falaktól... de a szobáját biztos nem fogja megtalálni. De Lút ez érdekli a legkevésbé... Csak a füvet bámulva távolodik el Willtől.*

Tárgy: Re: Tópart Pént. Jún. 11, 2010 4:01 am

*A pár beszélgetésébe nem szól bele, ezt tiszteletben tartja,, bár ha Luthia az ö barátnője lenne, biztos hogy nem bánna vele így. De ez egyéni magánvélemény csak.*
- Rendben van.
*Biccent, arra hogy most jobb ha elmegy. Ezt ő is így látja. Feláll, kinyújtózik, amitől kissé felcsusszan a pólója. Leeresztve a kezét, helyére igazítja a ruhadarabot, és visszatrappol a nem messze letett cuccaihoz. Felkapja őket, majd jobb híján Luthiát követve a kastély felé veszi az útját. Mikor utoléri a lányt, szívesen megszólalna, de úgy érzi, azzal csak ártana.*
- Ne aggódj, nem tartalak fel, csupán a kastélyig szeretnék menni veled. Onnantól majd... megoldom.
*Mondja a lánynak csendesen, és kissé szomorkás, de mégis vidám tekintetét a lányra veti.*

//Átmehetnénk az udvarra vagy zárjunk le?//

Tárgy: Re: Tópart Pént. Jún. 11, 2010 4:59 am

*Will fekszik a kövön, és nem ért semmit. Legszívesebben most, hogy a srác elment, utána rohanna, és elkenné az arcát. Nem akarja ezt az egészet. Már megint egy istenverte probléma egy megátalkodott idióta miatt, aki szokás szerint nem ért semmit. Ez a gyerek most olyan, mintha Kim lelke költözött volna egy Will testbe. A srác egy pillanatra elgondolkozik, hogy mi van, ha ez történt, de végül elveti ezt az ötletet is. Ufók kihúzva, kormány kihúzva, Alex nem tudja, hogy hogy néz ki, úgyhogy kihúzva... Nem tudja, kinek állhat még útjában. Lehet, hogy a Rituálé mellékhatása? De nem, ezt is el kell vetnie...
Végül feltápászkodik a kőről, leveti pólóját, bakancsát, zokniját, mellé fekteti pálcáját, feláll egy magasabb kőhalomra, és beleveti magát a vízbe. Ahogy a felszínre ér, nagy levegőt vesz, és újra lebukik. Ameddig csak bír, lent marad, ám végül kiúszik a partra, és úgy fekszik bele a Tó hűvös vizébe, hogy az ne érhessen fel arcához. Kezeit széttárja, mintha baleset érte volna, és gondolkodik tovább.*

Tárgy: Re: Tópart Pént. Jún. 11, 2010 5:06 am

*Visszafele sétálgat, hogy meglesse Will itt van-e még. Szeretné tisztázni, hogy tényleg semmi nincs a mögött a csók mögött. SEMMI!
Majd ahogy nézelődik, egy alakot pillant meg a vízparton kiterítve. Első pillanatban fehérré válik az a arca, a másodikban pedig már rohan felé.* ~Ha valami hülyeséget csinált és még él, Én ölöm meg...~
*Ahogy odaér azonnal letérdel mellé.*
-Will! Will! Ugye minden rendben? *kérdezi, miközben arcát végigsimítja egyik kezével, másikat pedig a fiú mellkasára helyezi.*

Tárgy: Re: Tópart Pént. Jún. 11, 2010 5:10 am

- Élek, Luthia, semmi baj, ne aggódj értem...
*Morogja a fiú.*
- Nem megmondtam, hogy menj vissza a kastélyba? Ilyen kései órán már fenevadak százai ólálkodhatnak errefelé, hogy elkapjanak...
*Mondja, miközben feltápászkodik a vízből, és mint valami csapzott, vizes kutya, megrázza magát, beterítve a környéket, és ezzel Lút is vízcseppekkel.*
- Tudod jól, hogy értem nem kell aggódni. Nálam veszélyesebb száz kilométeres körzetben nem található...
*Ezzel felül egy sziklára száradni, közben pedig elkezdi kicsavarni a vizet hajából.*
- Lenne egy kérdésem, ami fontos. Jobban csókol nálam?
*Kérdi, ám látszik, hogy szemei villámokat szórnak, és a választól függ, hogy mindenki életben marad-e, vagy sem...*

Tárgy: Re: Tópart Pént. Jún. 11, 2010 5:18 am

*Megnyugszik, mikor a fiú megszólal, majd átölelné, de az már áll is fel a vízből. Szégyenkezve emeli tekintetét a fiúra a kérdésre, majd végül vagányan elmosolyodik és ő is feláll.*
-Persze, olyan elképesztő fenevadak, mint Te... *még mindig nem tud közeledni, mert párja tesz-vesz. Pedig egy forró és védő ölelés már nagyon jól esne neki.*
-Héééj! Óvatosan! *szól rá. Nem feltétlen akart vizes lenni. Aztán Will felül egy sziklára, ahova Lú azonnal követné is, de nekiszegeznek egy kérdést. Hát... Nem azzal kezdi, hogy "Nem tudom, ő nem csókolt, csak én...". Inkább mégis felmászik a fiú mellé és a lehető legközelebb hajol hajol hozzá, hogy épp hogy nem ér össze ajkuk.*
-A Te lángoló vad csókjaidat senki nem múlhatja felül! *válaszolja, de nem csókol, várja, hogy a fiú kezdje.*

Tárgy: Re: Tópart Pént. Jún. 11, 2010 5:24 am

*Liam eddig bírta. Elkapja Lút, és szenvedélyesen, vadul, állatias tűzzel megcsókolja, miközben kezeit a lány fenekére csúsztatja, majd végül elengedi, és hátradől a sziklán. A csillagokat nézi, és magához öleli kedvesét, mintha féltené valamitől... Mintha az egész világtól próbálná megóvni.*
- Most mi legyen ezzel a Wallace kölyökkel? Olyan fura... Mintha a részem lenne. Mintha testvér lenne, vagy ilyesmi. Mégis most láttam először életemben, és a nemzőim biztos mondták volna, hogyha van egy ikertestvérem, vagy ilyesmi... Legszívesebben megölném, valami mégis visszatart, mintha... Az életem függene tőle.
*Mondja, majd megdidereg. Ekkor hasít belé a felismerés: Wallace biztos, hogy úgy didereg, mint ő. Nem tudja, mi történik vele, mi ez az egész, de mióta kiszabadult először Randall karmai közül, fél... Liam fél, bár nem magát félti. Lút félti, és... És a hasonmását. Nem tudja mi ez a különös érzés, de holnap... Holnap kideríti...*

Tárgy: Re: Tópart Pént. Jún. 11, 2010 5:44 am

*Végre! Végre! Erre várt, mióta megjelent a tóparton a fiú! Enélkül már nem tudott volna elaludni. A vad, tüzes érintéstől nem csak a száján, hanem egész testén. Szorosan magához húzza a fiút és akkor sem engedi, amikor az hátradől, hogy belássa a csillagokat.*
-Én nem tudom... Nem tudom, hogy te mit érzel... hmm.. iránta... *enged meg egy apróbb mosolyt* ... De nekem nem az esetem... nyámnyila puding! *jelenti ki a véleményét és reméli nem teperik le, hogy hogyan képes ilyet mondani róla...*
-Hát... Remélem ilyesfajta természetfeletti összeköttetés nincs köztetek! Mert ha miatta keveredsz bajba... *nem folytatja. Nem tudott rá jó szót találni. Aztán egy perc csönd múlva a fiú fölé hajol, és szenvedélyesen megcsókolja.*
-Féltelek... *súgja párjának.*