Ashleigh Griffen

Karakternév: Ashleigh Griffen
Kor: 14
Születési idő, hely: 1997. Július 1-je. Kentucky
Származás: Aranyvér
Ház: Famine
Évfolyam: Első
Lakhely: Kentucky-tól északra a Tonwsend birtok

Történet: Édesanyám Caroline és édesapám Bill egy kis farmon éltek amit Edgardale néven kereszteltek el. Van egy nővérem és egy bátyám, én vagyok a legfiatalabb, és minden rám hárult, nevetséges. Életem tizenkét évét Edgardale-ben éltem le, lovakat tenyésztettünk. Megfogadtam, hogy soha többé nem fogok másik lovat szeretni azok után, hogy szüleim tenyészfarmján az összes lovat elpusztította egy szörnyű betegség- köztük a legkedvesebb lovamat, Csillagport is. Anyuék ezután a Tonwsend-birtokon kaptak állást, a családomnak költözni kellett, én már előre utáltam az új helyet. De ekkor egy kicsi és beteges csikó született a birtokon, egy gyönyörű, sárga kis kanca, aki nagyon hasonlít Csillagporra. Senki nem hitte el, hogy életben marad, vagy hogy megérné a fáradozást, hogy megmentsék. Senki kivéve engem. Mindenki azt kérdezgette képes-e csodákat tenni egy kislány szeretete? És igen képes voltam, igaz még csak tizenkét éves voltam de sikerült. Nagyon sok időt vett igénybe, azon a télen ráadásul meg is betegedtem, így Csoda, mert így nevezték el végül a csikót, nem értette miért nem megyek hozzá és ismét leeresztett. Megpróbáltam minél gyorsabban össze szedni magam. Sikerült így megmenekült a csikó. A birtok tulajdonosa Clay Tonwsend nagyon örült neki hiszen jó volt a vérvonala. Én pedig csodálattal figyeltem ahogy egyre erősebb lesz. Én lettem a lovásza, mikor elkezdték betanítani én lovagoltam, hihetetlen jó érzés volt. Csoda napról napra erősebb és szebb lett. Brad Mr. Tonwsend fia ezt nem nézte jó szemmel, de engem nem érdekelt. Miután megnyerte az első versenyeit elindították a Kentucky Derbin ott én lovagoltam mivel a zsokéja Jilly lesérült. Megnyertük ez után Mr. Tonwsend társtulajdonossá nyilvánított. Csoda szépen fejlődött mellettem minden versenyt megnyert, mindig szívből futott. Ám egy napon különös dolog történt, anyuék már mondták régebben, hogy különleges vagyok, ezt mondták a testvéreim is, de nem voltam hajlandó rájuk figyelni, minden kötelességem Csodához volt kötve. Így egy nap, mikor bátyámmal Neroval sétáltattuk a kancát, és éppen megitattam volna a vizes vödör magától mozdult meg. Be kell valljam nagyon is megijedtem, Persze Nero már tudta miről van szó, eddig is tudta, csak mivel nem figyeltem a felnőttekre, és a tesóimra, így pont én nem tudtam. A lényeg, hogy Csoda is megijedt, és mivel eddig is bennem bízott, így minden szó nélkül meg tudtam nyugtatni. Késő este anyuék behívtak a dolgozószobába, Nero és Lara is ott voltak. Én pedig nem nagyon értettem, hogy mi ez a családi kupaktanács. A bátyám a hátam mögé lépett, és átkarolta a vállam, elmesélt mindent, hogy mi volt délután, apáék csendben figyelték, én meg igazából nem értettem semmit, hogy nekem ezt miért kell végig hallgatnom, Csoda megbízik bennem, és ennyi. Csak hogy a végén már mindent tisztán láttam, egyszerűen képtelen voltam mondani is valamit. Erőtlenül kapaszkodtam Nero karjaiba, aztán sírva fakadtam. Napokig nem akartam látni senkit, két nap múlva Nero jött be a szobámba, nagyon sokat beszélgettünk, és elmondta, hogy nála is ez volt. Órákkal később boldog mosollyal szaladtam le a szobámból, anyuéknak puszit osztva, majd ki a karámba Csodához. Estig be se mentem a házba, persze történtek aznap furcsa dolgok, minden ló szeretet teljesen viselkedett, és végig játszottam velük a délutánt. Az ott dolgozók ezt nem is értették, ők csak azt tudták, hogy nekem Csoda a kedvenc, sőt még Brad piszkálódása sem fogott ki rajtam. Másnap megjött a levél, miszerint felvettek a Wilian Mágusképző Szakiskolába, a Famine házba. Így el is mentünk, hogy megvegyük a dolgokat, az utolsó otthon töltött nap után együtt indultunk ki az állomásra, és rajtam kívül mindenki haza ment.

Jellem: Először visszahúzódó, míg meg nem ismerkedek jobban, addig piszkálódó stílusomat is előveszem, ám később rájöhet bárki, hogy nem vagyok én annyira rossz lány. Bátyám iránti szeretetem óriási, és mellette sok mindent megtanultam, ha ő nincs, akkor igazán nem lennék annak a helyében aki velem barátkozni akarna.

Kinézet: 160 centimmel jóval kimagaslok a korombeliek közül, de épp ez teszi lehetővé, hogy Csodán zsoké jelöltként lovagolhassak. Tejfehér bőrömmel éles kontrasztban áll azurkék hajam, öltözködés szerint nem vagyok túl válogatós, viszont csak azt veszem fel, amiben kényelmesen érzem magam. Bal alkaromon egy régi nyílt törésre utaló heg van, ami egy lovas balesetkor történt még pár évvel ezelőtt. Szeretem a sötétebb színeket, egyetlen egy ékszert tartok magamnál, az is a bátyám gyűrűje, amit az elbúcsúzáskor adott nekem. Kék szemeim is csak azt jelzik, hogy szeretek figyelni, de általában csak azok látnak mélyebben bele, akik már ismernek, és a barátommá fogadtam őket.

Pálca: 13 hüvelyk, Mahagóni fa, Unikornisszőr maggal

Állatok: -

Képesség: Állatok Uralma mágiaforma (Állatmágia)
A karakter képes megfékezni megvadult állatokat, ideiglenesen barátjává tenni hozzá semlegesen viszonyulókat, és megnyugtatni az idegesebbeket.