Szürke Grizzly (Magánlak)

Magánlak, egyszemélyes szoba (Tanársegédi privilégium)


Quintin Lancelot Reyes

Tapasztalat, hipotézis, ellenőrzés.
Tapasztalat, hipotézis, ellenőrzés.
A varázstalan fizikusok, akik meg akarták ismerni a természet törvényeit ezeket a módszereket alkalmazták évszázadok óta sikeresen. Varázslók között kevesebb ilyen ember volt, ők általában megelégedtek azzal, hogy a dolgok működnek, nem érdekelte őket, hogy miért. Én viszont ki akarom deríteni, hogy miért működik ami működik. És miért nem működik nálam.
Nem voltak olcsók az alapanyagok, de az iskola támogatott. Ezért szerettem itt lenni, ha az ember valami hasznosat akart csinálni mindig segítették. Óvatosan felemeltem a gyémántdarabot az asztalról és a kondérba dobtam. Kockázatot vállaltam, de valahogy bíztam benne, hogy sikerülni fog. A kondérban a legritkább főzet rotyogott, a felix felicis, ráadásul most volt a leginstabilabb állapotában. Egy múlt századi varázsló naplójában olvastam, hogy a gyémántja képes volt elnyelni bizonyos varázslatokat, de arra nem jött rá, hogy mi lett velük. Én nem nagyon tudtam varázslatokat létrehozni és úgy gondoltam így biztosabb. Valami történni fog. Nagy levegőt vettem és az üst fölé tartottam a drágakövet… majd elengedtem. Semmi. Eltűnt a lében. Ennyi lenne? Dühösen kaptam fel a jegyzeteimet, hogy újra elolvassam. Legalább azt elvágtam volna, hogy az arcomba robbanjon az egész hóbelevanc. Felálltam az asztaltól és az ablakhoz léptem a papírral. Kell, hogy legyen még valami utalás a pontos körülményekre. Vagy csak bájitalokkal nem működik? A felix a mágia legtisztább folyékony formája, de talán nem elég közvetlen. De ha már elkezdtem befejezem, aztán átadom a tanároknak megőrzésre, használják belátásuk szerint. Egy kosár pénzt megér a szer.
Végigolvastam a lapokat, de semmi. Halkan zörögnek a papírok, ahogy csalódottan az asztalra dobom őket. Nem tudom mi a baj. Levetem magam az ágyra és a plafont bámulva kezdek el gondolkozni. Vajon csak a gyémánt képes erre? És mi történik ha elpusztítom, miután elnyelt valamit? Megmarad az energia, vagy eltünteti? Az első tűnt logikusabbnak, de persze mágiánál sose tudhatja az ember. Kellene valami olyan varázslat, ami hosszan hat és elég koncentrált. Priori incantatem. De ahhoz kell két testvér pálca. Elhúzom a számat. Ezt se kellene tudnom, szintén valahol vagy száz oldal sületlenség között találtam rá, de amikor rákérdeztem egy pálcakészítőnél igazolta. Hát akkor adott a következő feladat: szerezni két pálcát, amik testvérek. Újra megvan a cél. Felültem az ágyon és a térdemre támaszkodtam a könyökömmel. Be kéne néznem az üvegházakba is, hogy kifejlődtek-e már a mandragógák.

- Lesz ez még így se.
Válaszolom a „szép szoba” kezdetű gyanúsítgatásra.
- Még csak néhány hete lakok itt, szerintem egy fél év alatt sikerül úgy lelakni, mintha egy troll költözött volna ide.
Semmi bajom a szobával, de ha az ember olyan elmebeteg dolgokat csinál mint a sarokban fortyogó felix feliticsbe dobott gyémántdarab, akkor nem számíthat arra, hogy a szobája sokáig megússza maradandó nyom nélkül. A szekrény felé fordulva sorra az edénybe parancsolom a forralt bor hozzávalóit a pálcámmal, majd amikor minden belekerült visszafordulok a lány felé. Ekkor veszem csak észre, hogy még mindig kabátban álldogálunk mindketten a fűtött szobában.
- Ohh. Bocsi. Hadd segítsek levenni a kabátot.
Mondom kicsit szégyenkezve, hogy nem ez volt az első dolgom és nyújtom a kezem, hogy lesegítsem a vastag ruhadarabot.
- Igen, de még nem tudtam eldönteni pontosan hogyan is tovább. Több tanár is felajánlotta, hogy menjek hozzá állandó segédnek, viszont nem tudok közöttük dönteni. Gondolkoztam azon is, hogy megpróbáljak magamtól, valami olyat tanítani, ami eddig nem volt, de ahhoz úgy érzem még nekem is tanulnom kell. Neked nincs valami ötleted, hogy hogyan tudnék a legjobban segíteni nektek? Mi az ami hiányzik szerintetek a tanításból?

Köszönhetően az elvarázsolt tűzhelynek a forró ital alig fél perc alatt elkészül. Két bögrét veszek elő és kimerem a gőzölgő forralt bort. Ilyen hidegben ez az, ami igazán át tudja melegíteni az embert. Az egyiket átadom Miriamnak, aki az ágy szélén üldögél, majd a lábammal az egyik széket odahúzom és leülök vele szemben.
- Vigyázz forró.
Néhány pillanatra a tenyerembe fogom a bögrémet, majd újra a fülénél, amikor már nem bírja a kezem a forróságot. Próbálom kicsit hűteni, hogy iható legyen.
- Nem is kell, hogy járatos legyél. Épp olyan emberek véleményére vagyok kíváncsi, akik nem tanultak mindenféle módszertanokat és egyéb bolondságokat, akik még képesek kreatívan gondolkozni.
Az izgalom hiányára mosolyogva bólintok. Igen, én is azt hittem, hogy sokkal izgalmasabb lesz varázslónak tanulni. De nem lehet mindenkit éles helyzetbe vinni, túl sokan sérülnének meg, talán valaki meg is halna. Viszont valami eszembe jut.
- Te minek készülsz? Mi akarsz lenni, ha elvégzed az iskolát?

~ Nem is sikerült rosszul. ~
Állapítom meg a forralt borról. Nem vagyok egy nagy szakács, de egy éve eldöntöttem, hogy ezt megtanulom és meg vagyok elégedve az eredménnyel. Miközben iszogatom és élvezem, hogy átmelegít figyelek arra, amit Miriam mond. Arra, hogy mozduljak ki elmosolyodok. Hat éve annak élek, hogy végre megtaláljam a módot, hogy igazi varázsló legyek, ne szenvedjek a leghétköznapibb bűbájokkal is. Mindig azzal a céllal maradtam bent a könyvtárban hétvégén tanulni, hogy ha megtalálom a kulcsot és végre minden egyenesbe jön, majd akkor ráérek lazítani. De elteltek a tanulóévek és kénytelen vagyok belátni, hogy talán sose lesz meg. Itt lenne az ideje, hogy tényleg kicsit kimozduljak. Majd kitalálok valamit.
- Én jobban szeretem a nyarat. Utálom, ha negyven réteg ruhát kel felvenne, hogy ne fagyjak halálra.
Persze tudom, hogy valaki ebből presztízskérdést csinál, hogy ki tud „divatosabban” na meg persze drágábban felöltözni, de ez engem sose vonzott. Jobban szeretem, ha a ruha nem akadályozza a mozgásom és szellőzik.
- De igazad van. Ilyenkor olya nyugodt minden.
Belekortyolok a borba, majd folytatom. Nem túl erős, a forralás elvette az erejét, de nem is azért isszuk, hogy berúgjunk tőle.
- A szüleim varázstalanok…
Szándékosan kerülöm a mugli szót, nem szeretem, ahogy néhány varázsló használja.
- … szóval választhatok, hogy hazamegyek és néhány hétig semmi ebből a világból vagy itt maradok. Általában itt karácsonyozok és valamelyik nap hazautazok, őket is felköszönteni, elvégre a karácsony a családról is szól. Te hogyan tervezed?