Wilian Mágusképző Szakiskola

Angol mágusképző szakiskola, közel Londonhoz egy rejtett kis helyen
 
HomeCalendarGy.I.K.KeresésTaglistaCsoportokRegisztrációBelépés
Belépés
Felhasználónév:
Jelszó:
Automatikus bejelentkezés: 
:: Elfelejtettem a jelszavam!

Nézz körül nálunk és, ha tetszik itt, akkor regisztrálj!

:: Csatlakozz hozzánk és belépve a mi világunkba, bújj bele a mágusok bőrébe. Ezernyi kaland és misztikum vár rád, amelyben persze Te írod meg a saját történeted. Légy auror vagy akár gyógyító, győzd le a gonosz erőket. Minden csak rajtad áll! ::

; Mindenkit szeretettel várunk! ;

Hasznos linkek
Az első lépések után
A Wilian története
Előtörténetek
Avatar-foglaló

Órarend
Vezetőség
Latest topics
» Roxfort RPG
Pént. Okt. 12, 2012 9:44 pm by Vendég

» Torn varázslóképző.2
Vas. Ápr. 08, 2012 10:09 pm by Vendég

» Torn varázslóképző
Vas. Ápr. 08, 2012 10:07 pm by Vendég

» Vampires' Night 1.2
Kedd Márc. 27, 2012 9:10 pm by Vendég

» somewhere over the rainbow
Hétf. Márc. 26, 2012 12:05 am by Vendég

» Caldwell the secret city
Szer. Márc. 21, 2012 5:07 am by Vendég

» new bloody begins
Kedd Márc. 20, 2012 10:23 am by Vendég

» Tópart
Kedd Márc. 20, 2012 3:14 am by Sindy Logan

» Bájitalbolt
Kedd Márc. 20, 2012 3:09 am by Dorina M. Hattaway

Top posters
Alex Wilfred
 
Kim Kaguya
 
Ted Forrester
 
James Miller
 
William Quentin Watson
 
Sindy Logan
 
Hannah McDowal
 
Chris Martines
 
Solaria Luthia
 
Daniel Reed
 
Top posting users this week

Share | 
 

 Mintajátékok

Go down 
SzerzőÜzenet
Cassidy Heyes
Felnőtt
Felnőtt
avatar

Male Kor : 38
Hozzászólások száma : 211
Tallérok : 1
Pontok : 0

TémanyitásTárgy: Mintajátékok   Kedd Okt. 12, 2010 6:52 am

Nos, kedves mindenki, úgy gondoltam, nem fog ártana ha néhány játék, szigorúan tanulási célzattal külön topicba kerül, hogy a mennyiségnek ne zuhanjon alá a minőség. Elsősorban a kezdőknek ajánlom, komoly segítségként, mert néha nem árt, ha olvasgatják mások játékait, és abból is tanulnak, fogalmazást és helyesírást. Nem állítom, hogy ezek a játékok, hibátlanok, de úgy vélem komoly mintának tekinthetők.

Olvasgassátok őket, és tanuljatok, mert gyakorlás a tudás atyja.

_________________
"Az ártatlanok bűnösnek látszanak védekezés közben is."
Vissza az elejére Go down
Felhasználó profiljának megtekintése
Sandra Berger
Házvezető
Házvezető
avatar

Female Kor : 32
Lakhely : London
Hozzászólások száma : 436
Tallérok : 1
Pontok : 0

TémanyitásTárgy: Re: Mintajátékok   Kedd Okt. 12, 2010 7:32 am

Shinshei Katsushika pagoda

Peter Dornfold

*Peter kószál erre a patikából jövet, ahol beszerezett pár fontosabb hozzávalót az egyik legújabb főzetéhez. Céltalanul járkál, és végül a pagodába tér be, ahol rendel egy üveg mézsört, és azzal helyet foglal az egyik pici asztalnál. Kék farmert visel, egy fekete-piros kockás inggel, amire és krémszínű pulóvert húzott, a lehűlt levegő ellen. Haja, ami hosszú és barna, szabadon terül el a hátán a lapockája magasságában. Szürkés szemeivel körbepillant, és belekortyol az italába. Közben alaposan szemügyre veszi a vendégeket.*


Sarsa Frensis

*Sarsa, aki az egyik asztalnál ül, kávét iszogatva, szokásos, kényelmes fekete farmerjában, és szövetkabátjában. Felpillant a belépő férfira, majd gyorsan vissza a kezében tartott papírra. *
~Hasonló, de...~
*Kételkedve szemléli a férfit, akire pontosan ráillik a személyleírás amit aznap reggel kapott. El kell kapnia egy bizonyos Peter Dornfold nevű férfit, a Leader utasítására. *
~Legjobb lesz kideríteni...~
*Határozza el magát, majd aprót dob az asztalra, itala árát, majd odalép a kiszemelt férfihoz. Hosszú barna haját, közben hátrafogta, és mindenfajta meghívás nélkül, leült a férfival szembe. *
- Hello. Tudod, nagyon emlékeztetsz valakire - *mosolyodott el kedvesen. *
- Megtudhatom a nevedet? - *próbálkozott a legegyszerűbb megoldással és reménykedett a pozitív válaszban.*


Peter Dornfold

*Lefoglalja a szemlélődés, és a kávézó nőre csak akkor figyel fel, amikor az feláll, és felé indul. Szemei kíváncsian szegeződnek a barna szépségre, nem végigmérve, inkább meglepődve, hogy mit akarhat tőle. Abban biztos hogy nem ismeri, így hát elképzelése sincs. Ahogy letelepedik rámosolyog, nem veszi rossz néven, nem sejt semmit.*
- Szép estét. *viszonozza a köszöntést, és kedvesen mosolyog, mert ő jószándékú ember, nem feltételez rosszat senkiről, főleg nem egy ilyen szépségről, aki kiszemelte magának.*
- Peter Dornfold, szolgálatára, hölgyem *mutatkozik be, ha már ilyen kedvesen kérték, és viszonzásképp ő is a nő neve felől érdeklődik.*
- Nah és önnek mi a becses neve? *ő szinte sose tegez senkit, csak ha erre külön megkérik, mert szerinte ez így helyes társadalmilag.*


Sarsa Frensis

*Egy pillanatra megilletődik, hogy az áldozat egyenesen belesétált a karjaiba, de hamar feltalálja magát. *
- Sarsa vagyok -*mutatkozik be, és elegánsan elfelejti a vezetéknevét. Nem sok ember rohangál Angliában ilyen névvel, nem érezte szükségét, hogy elijessze a férfit vezetéknevével, amivel mintha csak bevallaná, hogy igen, ő az, aki a családjával is képes volt végezni. *
- Mi dolga van errefelé? Munka, szórakozás? -*érdeklődik. Fenn szeretné tartani a beszélgetést, hogy később elcsalhassa a férfit, oda ahol kevesebb szemtanú van. *


Peter Dornfold

*A névre kissé felvonja a szemöldökét, olyan egzotikusnak hangzik, de aztán nem is gondol többet arra, hogy esetleg honnan lehet neki ismerős.*
- Sarsa, nagyon szép neve van.. *bókol illedelmesen, majd megkérdezi egy kis idő múlva.*
- Meghívhatom valamire, ha már megtisztelt a társaságával? *ha kér valamit, akkor megrendeli neki, ha nem akkor csak iszogatja tovább a saját mézsörét.*
- Alapjába véve munka, tanárként dolgozom a közeli iskolában, de most csak éppen lazítok. Sok volt mára az órarendem *mosolyodik el, mert szereti ő a gyerekeket, meg minden, de ma egy kicsit sok volt belőlük. Végig órái voltak, majdnem minden évfolyamnak, ami nem lelkesítette hogy felváltva jöttek, a negyedikesek után, a másodikosok....*
- És ön? Szórakozás? *kérdez vissza mit sem sejtve, italos poharát forgatva ujjai között.*


Sarsa Frensis

*Kedvesen visszautasítja az italra tett ajánlatot. Peter minden mondatát gondosan megjegyzi,hátha hasznos lehet még alapon.*
- Szóval akkor tanár.
~ Így már értem, miért pont őt kell elkapni. Pedig úgy néz ki, hogy a légynek sem tudna ártani...~
- Fogalmam sincs hogy lehet kibírni annyi zsibongó gyerek között. Én már egytől képes vagyok kirohanni a világból - *fesztelenül csacsog mindenféléről, és közben mellékesen megjegyzi, hogy munka miatt van itt.*


Peter Dornfold

*Nem veszi szeméyles sérelemnek, inkább a nő arcát fürkészi, és még véletlen sem félreérthető módon. Nem szokott flörtölni, és az udvarlás is messze áll tőle, maximum akkor nyomulna rá egy nőre, ha az a gatyájába mászna. De erre szinte semmi esély.*
- Igen, tanár vagyok *ismétli meg mosolyogva, mert szeret tanítani, főleg a saját tantárgyát, de néha be esik más helyett is ha épp helyettesítés kell. Persze mint minden férfi, ő sem ért a jósláshoz, és csillagokhoz, meg azoknak bonyolult rendszeréhez. Ő megmarad a bájitalainál.*
- Hát nem olyan rosszak, csak az elején kell letisztázni az erőviszonyokat, és utána már egész jól el lehet velük lenni. De mint mindenütt, természetesen itt is akadnak kivételek *céloz arra, hogy hallott némi sötét pletykát pár halálfaló diákról, akik közül a nő biztosan ismer is legalább kettőt.*
- Mit dolgozik ha megkérdezhetem?


Sarsa Frensis

*Egy pillanatra ledermed a foglalkozását firtató kérdés hallatán, azonban gyorsan kivágja magát. *
- Egy bájital miatt jöttem ide. Főállásban méregkeverő vagyok -*ami végül is igaz, hisz remekül ért a különböző kellemetlen, és akár gyilkos erejű bájitalokhoz. Bár főállásban a Leader feladatait teljesíti, megszerez, néhány apró-cseprő dolgot, általában olyasmit amihez mások kevésnek bizonyulnak. Mivel évekig ebből élt, igen ügyesen csinálja. Bár az emberek "leszállításán" még van mit gyakorolnia, hisz a férfit kezdte igazán szimpatikusnak találni. *


Peter Dornfold

*A ledermedést először annak tudja be, hogy biztosan olyan munkája van, ami nem túl kellemes, vagy csak nem szereti csinálni, de amikor a bájitalok jönnek szóba, felcsillannak a szemei. Neki is ez a szakmája, és egyetlen, de örök életű szerelme is.*
- Nahát, micsoda meglepetés *lepődik meg, és finoman összecsapja a kezeit, kifejezve érzéseit, majd folytatja tovább.*
- Ha segítségre lenne szüksége, kérem, forduljon hozzám, nekem ez a szakmám, és segítek ha tudok. Persze csak ha nem veszi tolakodásnak *pirul el egy egészen hangyányit a végére, mert rájött, hogy lehet hogy tolakodónak tűnt, és illetlennek.*
- Bocsásson meg, nem akartam tolakodó lenni, csak tudja, nagyon szeretem a bájitalokat és amit csinálok. *magyarázza, és nem veszi észre, hogy a nő szemében kb most írta alá a halálos ítéletét. Nem gyanít semmit, továbbra sem, csak a lelkesedés tükröződik az arcán, de az sem kimondottan Sarsának szól, sokkal inkább a bájitaloknak.*


Sarsa Frensis

*Egy pillanatra furcsállva néz a férfira, majd megnyugtatja.*
- Ne aggódjon, ismertem már olyan embereket akiknek szó szerint a munkájuk volt az életük. Igazán nem veszem tolakodásnak -*egy kicsit habozott, de fejében már kész volt a terv. Annyira egyszerű...*
~Szegény férfi...~
- Tudja - * leszegte a fejét, hogy úgy tűnjön, mintha zavarban lenne.* - Lenne is valami. Egy új bájitalon kísérletezem, és tudja, - *idegességet tettetve felnevetett* - azt hiszem elakadtam. Talán ha vetne rá egy pillantást.
*Reménykedőn figyelte a férfit.*


Peter Dornfold

*Meg is nyugszik, mert tényleg nem akart tolakodó lenni.*
- Oh, értem, mondjuk nem teljesen az életem, de nagyon szeretem csinálni. Mértékkel mint mindent, mert kell egy kis kikapcsolódás is, mint most is. *mondja, mert azért nem teljesen munkamániás, attól kissé még messze van.*
- Új bájitalon? Megkérdezhetem hogy mi lenne a hatása ha kész lenne? *kérdezi, mert ugye ahhoz, hogy segíteni tudjon, tudnia kell, hogy minek kellene lennie a végeredménynek. A kérésre, habozás nélkül felel, nem is gondolva arra hogy Sarsa esetleg valami rosszban töri a fejét.*
- Szívesen, bármikor amikor önnek jó az időpont *mosolyodik el, mert neki a most azonnal is megfelelne. De mindez persze a nőtől függ, hogy mennyire sürgős neki az a bájital, ami nincs is.*


Sarsa Frensis

- A hatása? - *kérdez vissza, és egy pillanatra automatikusan a halál szó, jönne a szájára, de gyorsan meggondolja magát. Végül is nem biztos, hogy ez a férfi segítene egy méreg kikeverésében.
- Nagy erősségű sebzáró főzet. Csak egy kicsit újítottam - *vágja ki végül magát, maradva egy olyan bájitalnál, amit elő tud állítani.*
- Nagyon jó lenne, ha tudja akár most, vetni rá egy pillantást. Tudja elég kényes - *majd kedvesen elmosolyodik Petert bűvölve közben.* - De ezt önnek biztosan nem kell magyaráznom.
*Bókol neki, el szeretné altatni gyanakvását, majd fel is pattan és reménykedik a pozitív válaszban.*


Peter Dornfold

*Amilyen munka bolond, még segítene is, kérdés nélkül, pusztán szakmai okok miatt, ő ritkán gyárt halálos kimenetelű dolgokat, de természetesen képes ilyesmire, csak nem csinálja, ha nem szükséges. Tart pár mérget a laborjában és otthon is, nem érzi szükségét többnek.*
- Sebzárő főzet? Ejha, az nem kis munka, valóban *biccent elismerően, mert ő is kitűnően tudja, de mire megtanulta... háromszor magára robbantotta a helységet, bár ennek már több éve, még élénken emlékszik rá.*
- Igen, ismerem én is hogy milyen szeszélyes egy főzet az *mondja, mert ő általában emberi jelzőkkel is szokta illetni a műveit, és az említett főzettel nagyon csínján kell bánni. Ha valamiből kicsit is több kerül bele, akkor már halálos savvá alakul át-* - Hát, igazság szerint mennem kellene, most már vissza *pillant az órájára, majd vissza a nőre, és elmosolydik.*
- De azt hiszem belefér, hogy megnézzem azt a főzetet... *mondja, és ő is feláll, két apró érmét dobva az asztalra, kifizetve az italát. Kész arra, hogy kövesse a nőt.*


Sarsa Frensis

~Huh, ez eddig nem is volt olyan nehéz. ~
*Magában meglepődve tapasztalta, hogy milyen könnyen sikerült rávennie, hogy menjen vele. Nehezebbre számított, főleg, hogy emberekkel maximum párbajozni szokott, ilyen hosszú beszélgetést is régen folytatott már bárkivel. Mivel szinte sosem élt mellette senki, nem is nagyon volt tisztában tudat alatt mennyire hiányzik neki az emberi társaság, valaki akivel beszélgethetne... Nem is értette, miért zavarja, hogy Peter is csak egy munka a sok közül.
Az ajtó felé indult és remélte, hogy a másik követi.*


Peter Dornfold

*Magában már legalább ötvenféle megoldási módot futtatott le az adott főzettel kapcsolatban, és azon tűnődik, ne szaladjon-e esetlegesen fel az iskolába pár szükséges apróságért, de végül elveti, hiszen ha a nő nekiállt ennek a bonyolult bájitalnak, akkor nyilván megvan hozzá mindene, ami kellhet. Feláll, és megigazítja a haját, ami annyit tesz hogy a füle mögé tűri, és a nő után indul. Semmit nem sejtve az aljas szándékról, vagy esetlegesen ál-bájitalról.*


Sikolyköz

Sarsa Frensis

*A pagodából kilépve egyből erre veszi az utat, remélve senki olyannal nem futnak össze, aki ismerné Petert és esetleg megbonyolíthatja az eddig egyszerűnek ígérkező helyzetet.*
- Sajnálom, hogy erre kell jönni, de nem igen futja máshol szállásra -*magyarázza tetetett zavarral. Bár tényleg van errefelé egy lakása, de azt szereti és semmi baja sincs vele. Neki ez a közösség jelenti az ismerőst, ő ebbe nőtt bele, egyáltalán nem zavarják a sötét helyek, legyen szó akár a napfény hiányáról, akár a mágia feketébbik ágáról. *
~A gond csak az, a parancs nem volt eléggé tiszta... ~


Peter Dornfold

*Követi a nőt, bár kissé furcsállja hogy a Sötét negyedbe jöttek, de aztán arra gondol, hogy erre rövidebb az út, és hogy itt át kell haladni, hogy elérjenek a nőhöz, és a hőn látni vágyott Sebzáró főzethez.*
- Sose sajnálja, én is nem messze lakom innen, a lakónegyed szélén *mondja, mert innen elég hamar hazaérne ő is ami azt illeti, de ő csak hűségesen követi Sarsát, akármerre is megy.*
- Azt megkérdezhetem hogy honnan jött? *érdeklődik, pusztán kíváncsiságból.*


Sarsa Frensis

- Kelet Európában nőttem fel - *feleli kissé fintorogva. Sosem szeretett a gyerekkoráról beszélni, főleg nem annak fényében ami történt... Megölni mindenkit, majd elmenekülni... Lehet, nem ez volt a legjobb módja a dolgok elintézésének.
Kissé elmereng, de mikor már senki sincs körülöttük hirtelen megbicsaklik a bokája. Legalábbis úgy tesz.*
- Jaj! -* kiált fel fájdalmasan, majd leroskad és bal kezét a bokájára fonja. Jobbjában már ott a pálcája. Várja, hogy a férfi segítsen neki. Eddig udvariasnak tűnt a férfi, nyilván nem hagyja a földön.*


Peter Dornfold

*Bólint, hogy érti, neki semmi baja sincs Kelet-Európával, bár ő inkább angol, egy kisvárosban született Londontól nem messze.*
- Én London mellett, egy kis városkában születtem, és nőttem fel *mondja, ő is, ha már Sarsa megosztotta vele, hogy hol nőtt fel, és amikor a nő megtorpan, és leroskad, azonnal odasiet, megszüntetve azt a három lépés távolságot, amit eddig hűségesen betartott. Kezét ajánlja a nőnek, hogy kapaszkodjon csak belé, majd ő lábra állítja. *
- Jöjjön, kapaszkodjon a karomba, segítek *mosolyog kedvesen, és nem veszi észre a pálcát, az övé a zsebéből kandikál elő, így gyorsan elő tudja majd rántani ha kell, de eszébe sem jut, hogy esetleg kellhet.*


Sarsa Frensis

*Egy pillanatra komoly kétség fogja el, talán nem kellene bántani ezt az embert.*
~Olyan kedves volt... Mindegy.... Nem számít.~
*Fejéből kiűzte a zavaró gondolatokat és megfogta a férfi kezét, de ahelyett, hogy őt húzták volna fel, Sarsa rántotta meg Peter karját, remélve, hogy elesik, és így könnyedén elintézheti. Akár a zsebébe rejtett tőrrel is.*


Peter Dornfold

*Ő pedig csak merő jószándékból akar segíteni, de amikor lerántják végre valahára felébred benne a gyanú, és esés közben egyik kezével a pálcája után kap, a másikkal elereszti a nő kezét, és az esést tompítja vele. Kellemetlenül az oldalára esik, és meg merne esküdni hogy a csillagrendszer összes csillagát látta hirtelen, majd kitusztul a kép, és a mellette lévő nőre pillantva, csak egy kérdése marad.*
- Miért? *kérdezi, de elhatározva, hogy nem fogja olyan könnyen adni magát, ha arra kerül a sor, bár már a gondolat is taszította, hogy ártson egy ilyen gyönyörű nőnek mint Sarsa.*


Sarsa Frensis

- Ne vegye magára, nem személyes - * feleli és hátrébb lépve egyenesen pálcát szegez a földön fekvő férfinak. *
- Egész megkedveltem magát, de tudja, mindenkinek meg kell élnie valamiből... És inkább magával párbajozom, mint a Leaderrel.
*Magázta a férfit kis magyarázkodása közben, úgy érezte szüksége van egy kis távolságra.
Pálcáját meglendítette és egy kábító átkot küldött felé, próba képpen.*


Peter Dornfold

*A kijelentéstől nem lesz sokkal nyugodtabb, és ahogy megmozdul kezd biztos lenni benne, hogy lesz egy útja a gyengélkedőbe, pát repedt bordával.*
- Szóval maga is a Leadert szolgálja... *jegyzi meg kissé kesernyésen, hiszen ő is egészen megkedvelte a nőt, és már már azt hitte, rokon lélekre talált, akit hasonlóképpen érdekelnek a bájitalok mint őt. De csalódnia kellett, ismét. Hát ilyen az élet. Látja az átkor, és még az utolsó előtti pillanatban elkiáltja magát.*
- Protego *és megjelenik egy láthatatlan mágiapajzs, és amíg ez feltartja a nő átkát, addig lábra kecmereg, mert párbajozni csak szemtől szembe.*
- Azt hittem maga különb nálunk, de látom csalódnom kell ismét *jegyzi meg csendes szomorúsággal, mintha lett már volna dolga halálfaló nővel.*


Sarsa Frensis

*Számított rá, hogy kivédi az átkát, viszont nem támad rögtön tovább.*
- Tisztázzuk. Szolgálni csak magamat szolgálom, fogalmazzunk úgy, hogy kötöttünk egy meglehetősen előnyös megállapodást. Aminek sajnos az is része, hogy most magán... - *de félbeszakítja mondókáját. Mit is magyarázkodik az áldozatnak? Most komolyan ennyire elpuhult?
Saját butaságán felmérgelve magát, egyszerre két átkot küld a férfira. *
- Revision! Informer! - *az első nyomán színes fénypontoknak kellene körbe táncolni Petert, hogy összezavarják, majd tűzgömbökké alakulni. A második átok is erre segít rá. *


Peter Dornfold

*Leereszti a pajzsot, ha nem támadnak, akkor nem tartja fent, ezt megtanulta, hogy erőt nem szabad pazarolni semmikor sem.*
- Tehát csak egy megállapodás *jegyzi meg, és szemeiben őszinte szomorúsággal pillant a nőre. Nem fűlik a foga hozzá hogy megátkozza, de erre nem is lenne már ideje, hiszen ő támad. Az első átok elől elhajol, így kikerül a fénylő kis gömbök közül, így a második sem éri el szerencsére. Felsóhajt, és kénytelen kelletlen ő is megszólal.*
- Stupor! *küldi az átkot a nő felé, szinte reménykedve hogy nem találja el.*


Sarsa Frensis

*Meglepi a férfin látható szomorúság de nagyon szeretne már túl lenni ezen, így bekeményít. A kábítóátkot hárítja, majd szinte sorolni kezdi a különböző erejű átkokat, mindegyikhez persze a hozzá tartozó pálcamozdulatokkal. Az egészből csupán színes villanásokat látni, hiszen ez az ő erőssége párbajozni mindig is tudott. Elszántan próbálgatja az átkokat, vigyázva, ne tegyen komoly kárt Peterben, de reméli a forgatagban egy majd eltalálja. *
- Stupor! Obstructo! Sectusempra! Globus Igneo!
*Majd gyorsan még egy utolsó átkot kiált.*
- Stromen! - * mire kések, tőrök tucatjai röppennek a férfi felé.*


Peter Dornfold

*Nem kezdi el magyarázni a nőnek a szomorúságot, de elszántan védekezik, a sok átok azonban szinte szökőárként éri be őt, és a legutálatosabb átoknak sikerül átjutnia a pajzson, egy Sectusempra találja el a férfi bal karját, ami azonnal fel is hasad, és pokoli kínokat okoz Peternek, de ő csak összeszorítja a fogát, és a késekre szegezi a pálcáját.*
- Hombre! *mire azok tollakká válnak, és ártalmatlanul hullnak le a földre, majd egy újabb pálcamozdulatot tesz. *
- Fulmen! * mire nagy erejű vízár vágódik a nő felé, azzal a céllal hogy egy nagy aqua labdába zárja őt.*


Sarsa Frensis

*A víztől egy kissé megretten, de a legerősebb pajzsbűbájjal válaszol, amit csak ismer.*
- Prefecto! - *és a víz szétcsap a láthatatlan falon, elárasztva az utcát. *
- Tehetséges! - *mordul fel, de már alattomban küld is egy nonverbális fojtó átkot, majd figyelemelterelésként hangosan egy újabb Sectusemprát.*


Peter Dornfold

*Felfigyel a nő iszonyatára, a víz láttán, és inkább a víz elemű varázslatokat részesíti előnyben. A fojtó átokra, ami eltalálja, kinyög nagy nehezen egy Finite Incantatemet, majd hangosan egy pajzsbűbájt mormol. Aztán rajta a sor a támadással.*
- Klicernis! *kiáltja, mire az utcán heverő vízből apró, éles kis kristályok keletkeznek, amik nyílegyenesen a nő felé suhannak, és ezt még megspékeli egy intéssel, mire a földön maradt víz fallá áll össze, és hátulról borítja be a nőt. De amikor ide ér az átkozásban, kezdi érezni, hogy a sérült karja miatt már nem tud nagy fokon teljesíteni, kezdi elfogni az enyhe szédülés a vérveszteségektől.*


Sarsa Frensis

*Látja, hogy a víz éles kis kristályokká állnak össze, így már kiáltja is az ellen átkot, viszont a rá zúduló víz miatt csak egy elfúló:*
- Resacro!
*Kiáltás hagyja el a száját, ami univerzális ellen átokként, újra vízzé változtatja a kristályokat. Azonban a vízfallal mit sem tud kezdeni, nem elég a koncentrációja, így egyszerűen hopponál és sikerült Peter mögé érkeznie. Zsebéből előkerült a tőr, amit a férfi nyakához szegez, ha az el nem lép...*


Peter Dornfold

*Már már azt hinné, hogy valami gyenge pontot talált ellenfele védelmi vonalán de nem. Az csak kimondta az ellen átkot, és amikor a vízfal lecsapott volna, a nőnek hűlt helye maradt, és már fordulna is meg, mert van egy sejtése, hogy hova tűnt a nő, mikor érti hogy valami hideg, és feltehetőleg éles dolog szegeződik a nyakának. Beledermed a mozdulatba, erre nem számított. De ha így kell hogy vége legyen, hát legyen. Leereszti a pálcát tartó kezét, így akár még hasba is támadhatná a nőt ha úgy adódik hogy átkoznia kell. Bár az az igazság, hogy párbajozni tényleg csak annyit szokott, amit megtanítottak neki, tehát olyan közepes szinten meg tudja magát védeni, de oylanokkal mint a nő, profikkal, már nem veheti fel a versenyt. Főleg nem sebesülten. Így inkább csak nyel egyet óvatosan, és megkérdezi.*
- Most jön az a rész hogy meg kell halnom? *hangja halk, szomorú, és sokkal inkább hitetlenkedő mintsem dühös vagy félelemmel teli.*


Sarsa Frensis

*Zihálva veszi a levegőt, de szorosan feszíti a pengét ellenfele torkának, azonban egy kósza karcolást sem ejt. A pengék már-már a barátai, tökéletesen ismeri mindet, sosem sebez velük, ha nem akar. És most nem akart. Nagyon nem. Egy-két átok még rendben, de elvágni a torkát? Nem akarta. Az indokokkal nem foglalkozott, egyszerűen már tudta mit kell csinálnia. *
- Nem kell meghalnod - * mormolta, és elvette a férfi pálcáját, ha az adta. *


Peter Dornfold

*Hallja a nő szapora légzését, és az ő mellkasa is gyorsabban emelkedik süllyed, az átok miatt is, meg kifáradt. Ő nincs ehhez hozzászokva, és párbajozni sem szokott napi szinten, meg a sérülése is átáztatta az egész pulóver ujját, és csak nem akar szűnni a fájdalom, csak a szédülés erősödik kicsit. Mintha megérezné a hezitálást, de nem szól semmit egyenlőre, túl feszes, és túl éles az a penge a torkán, és arra gondol, hogy ha most meghal, mennyi mindenről lemarad majd. Nem láthatja többé kedvenc kollegáit, nem mehet többé haza, nem zárkózhat be a bájitalai mellé egész napokra, és esélye sem lesz arra, hogy magához való nőt találjon. De valamiért nem jut tovább, mert a várt éles rántás, villanásnyi fájdalom, és keserédes sötétség helyett csak szavak jönnek. Meglepő szavak. Érzi, hogy a nő a kezét érinti meg, a pálcáért nyúlva, és sok mindent nem tehetvén el ereszt a fadarabot. *
- És mit kell? *mert van egy olyan érzése, hogy nem engedi hazamenni őt Sarsa, hanem van valami terve, csak éppen elképzelése sincs, hogy ezúttal milyen galádság jutott az eszébe.*


Sarsa Frensis

* Egy fél percig gondolkodik, majd kissé hátrébb lép, teret adva a másiknak hogy megforduljon, de egyenesen rászegezi a pálcáját. *
- Elfelejtened hogy valaha találkoztunk. A saját érdekedben.
*Azzal, még mielőtt meggondolhatná magát egy stuport küldött ellenfelére és mivel pálcája nála van, védekezésre képtelenül zuhan össze. Csak ezután küld rá néhány egyéb átkot, amikkel csúnya, de nem halálos vágásokat ejt rajta, a már meglévők mellé. Végül lebegtetve a sikátor elejére irányítja az eszméletlen testet, hogy mindenképpen megtalálják, majd beleveszik a sötétségbe. De azt ő maga sem vette észre, hogy ellenfele pálcája a zsebében maradt, ahova hirtelenjében tette. *
~Hosszú, hosszú este volt. Remélem valaki megtalálja...~
*Gondolataiba merülve hagyja ott a helyszínt. Igaz, kicsit átértelmezte a parancsot, de végül is, megtámadta a célszemélyt elég súlyos nyomokat hagyott benne, ez biztosan elég lesz figyelemfelhívásnak. Felhívásnak, hogy a sötét rend is itt van, és számolni kell velük. *


Peter Dornfold

*Meg is fordul, hogy láthassa a nő kemény fénnyel csillogó barna szemeit, és a mondottakra válaszolna is, de nem marad rá ideje. Mert a kábító átok hatására, egy nyögés kíséretében hanyatlik a földre, és szerencséjére, már nem érzi az újjabb vágásokat sem pedig azt hogy lebeg.*

*Órákkal később tér csak félig magához, de ekkor már csak azt érzi hogy mozgásban van, valaki nyilván rátalált, és most viszik temetni. Visszazuhan a sötétségbe, és az ágyat, amibe a gyengélkedőn lefektetik a koporsójának gondolja.*






Cassidy:
Szóval, amiért is ez idekerült. Nem tökéletes, messze nem, de példát ad, hogy egy párbaj hogyan történhet, és nyilvánvalóan nem az a tanár fog nyerni aki képzetlen, hanem az a halálfaló nő, aki egész életében ezt csinálta, aki ebben nőtt fel. Az átkok komolyan, de nem halálosak, így szinte bármi lehet, aminek ismert a hatása. És ez bizony előfordulhat, egy párbaj, a halálfalókkal is számolni kell, nem mindegyik csak egy cuki pofi, és kék szín, hanem komoly fajta fenyegetés. Tehát nem ártanak az iylen jellegű úgy nevezett harcos jelenetek sem.

_________________
"Azt akarom, hogy nézz, de azt is akarom, hogy erről ne tudjak."
/Paulo Coelho/
Vissza az elejére Go down
Felhasználó profiljának megtekintése http://mondschein.freeblog.hu
 
Mintajátékok
Vissza az elejére 
1 / 1 oldal

Permissions in this forum:Nem válaszolhatsz egy témára ebben a fórumban.
Wilian Mágusképző Szakiskola :: Általános :: Információk-
Ugrás: