Vadőrlak

Tárgy: Re: Vadőrlak Szomb. Feb. 19, 2011 4:05 am

*Will rozoga kocsija megérkezik a házhoz. Lassan kiszáll, és beszívja a vadőrlak környékének illatát, majd kinyitja a hátsó ajtót, hogy Hádész, a nagytestű ír farkaskutya kiugorhasson, és körbefuthassa a házat. Mikor visszaér, William leguggol elé, és mosolyogva vakargatni kezdi a fülét.*
- Na, tetszik, öregem? Megfelelő számodra?
*Kérdi, majd felegyenesedik, odalép a kocsi csomagtartójához, és felnyitja. Három méretes táskát vesz ki, becipeli a bejárathoz, majd előveszi az Alextól kapott kulcsokat, és kinyitja az ajtót. Beviszi csomagjait a házba, és körbepillant. Nem nagy, épp tökéletes. Először két szekrénybe kipakolja a ruháit, majd elrakja a táskákat, és kimegy még kettőért. Azokból könyvek, füzetek, mappák bukkannak elő, és felsorakoznak a polcokon. Végül a harmadik körrel behoz két dobozt. Az egyikből a túlélőkéstől kezdve iránytűkön át egy kicsi és egy nagy számszeríjig sok minden előkerül: Will míg utazgatott, szerzett egyet s mást. A másik ládából pedig edények, takarók, párnák kerülnek elő, amiket szépen elrendez. Az egyik szekrényből komplett fegyverraktárt csinál: A tőröket szépen felsorakoztatja, berak egy barna, kopottas hátizsákot, beakasztja a két számszeríjat, mellé rak jó néhány nyílvesszőt, bekerülne az iránytűk is, és végül egy korbács. Minden, amire csak szüksége lehet, legalábbis reméli. Átkutatja a helyet, hátha hagyott valamit rá az előző vadőr, és rá is talál egy térképre, amin a kastély és környéke, sőt még Wilard is rajta van. Ennek megörül, és azonnal ki is szögeli az egyik falra. Utolsó körben behoz a kocsiból egy feltekert vásznat, egy nagy kosarat, és három kopott párnát. A párnákat a kosárba rakja, az egészet pedig leteszi egy sarokban: Itt lesz Hádész helye. Végül még a feltekert vászonról is kiderül, hogy egy függőágy, azt is felrakja, majd nekiáll kisöpörni. Ha ezzel is elkészül, elégedetten kiül a tornácra és rágyújt.*

Tárgy: Re: Vadőrlak Szomb. Feb. 19, 2011 5:21 am

*Will még jó fél órát üldögélt a tornácon, majd belépett a házba, és fogott egy ollót. A fürdőből az olló fémes csattogása hallatszik egy darabig, majd Will kilép, immár rövid hajjal. Hádész felemeli a fejét, és meglepetten bámul rá gazdájára.*
- Most mi van? Kell a változatosság.
*Mondja halkan, majd nekiáll átöltözni. Világosbarna, hosszú ujjú felsőt húz magára, mellé terepszínű nadrágot és bakancsot. Végül felveszi hosszú, barna bőrkabátját, a szekrényből kiveszi a nagyobb számszeríjat, és egy iránytűt is kivesz a polcról. Odalép a kutyához, és megvakargatja a füle tövét.*
- Na, ha már azért vettek fel, hogy járőrözzek, hát megteszem. Maradj a házban. A konyhaablakot kinyitottam, hogy ki tudj ugrani, ha nagyon muszáj. Az ajtót bezárom, hogy ne jöhessenek be idegenek.
*Ezzel felírja egy papírra, hogy "Az erdőbe mentem, később jövök", aláírja a keresztnevét, majd kilép az ajtón. Miután elfordította a kulcsot, a papírt egy kis szöggel felerősíti az ajtóra, a vállára akasztja a számszeríjat, és elindul őrjáratra.*

Tárgy: Re: Vadőrlak Vas. Feb. 20, 2011 9:59 am

*Reményei hiúnak bizonyulnak a puha bundás kutyával kapcsolatban,mivel az meg sem mozdult onnan ahol feküdt. Kis idő elteltével léptek zaját hallja, és odapillant, látja, hogy Will ért vissza, elég hamar, tehát nyilvánvaló hogy nem találta már a közelben Sylent.*
- Tudom... *hajtja vissza a fejét az egyik karjára, amit kispárnának használ, tényleg nem tud mit mondani erre. Levegőzni indult az udvarra, és fogalma sincs hogy kötött ki ez erdőben. Ha agyonverik sem tudná megmondani.*
- Mint akit kimostak. Szédülök, azt hiszem más bajom nincs *mondja, mivel nem érzi hogy lázas lenne, pedig valószínű hogy egy ekkora vérveszteség után felmegy szépen az is. Megrázza a fejét, nem kell gyengélkedő, csak hadd aludjon.*
- Nem, jól vagyok, csak egy kicsit rossz a közérzetem *szólal meg, pedig ő is tudja hogy itt már többről van szó egy kis rosszullétnél. Jó ha nem kap tüdőgyulladást.*
- Nem kell semmi, csak egy kis alvás... *mondja még, és látszik hogy majd leragadnak a szemei.*

Tárgy: Re: Vadőrlak Szer. Feb. 23, 2011 10:21 am

- Azt hiszed? Na, ezt majd reggel megmondja a dokinéni, ugyanis miután elküldtem Alexnek a baglyot az események összefoglalásával, oda vezet majd az első utunk.
*Mondja Will, és látszik, hogy tényleg aggódik.*
- Feküdj le, aludj egy nagyot. Nem lesz semmi baj. Én is alszom hamarosan.
*Az arcán különös arckifejezés jelenik meg. Aggodalom, harag és sajnálat keveréke. Megvárja, míg Kim eldől a kanapén, és elszundít, majd hoz két pokrócot, és betakargatja a fiút jó alaposan, majd pálcájával és szétesett számszeríjával leül nem messze a földre. Összerakja azt, majd betölt egy nyílvesszőt, és reggelig ül. Nem alszik, virraszt Kim mellett, és vigyáz rá. Ha a fiú lerúgná a takarót, visszatakargatja. Életében először nem egyszerű ismerősként tekint Kimre. Úgy érzi, mintha a testvére lenne. Éjjel nem gyújt rá, és nem kel fel, nehogy az ázsiai srác felébredjen. Csak őrzi az álmát éberen. Még Hádész is odakullog hozzájuk, és gazdája ölébe hajtja a fejét.*
- Minden rendben lesz, nyugodj meg...
*Suttogja a méretes kutyának.*
- Nem hagyom, hogy bajotok essen... Vigyázok rátok. Ti vagytok a családom...

Tárgy: Re: Vadőrlak Szer. Feb. 23, 2011 11:05 am

- Jól van, legyen *adja fel a küzdelmet, mivel esélytelen hogy egy elszánt Willel szemben megnyerje a vitát. Nem akarja hogy Alex tudja, de nem tud mit tenni, hacsak reggel le nem átkozza azt a baglyot, de olyat ő meg nem tenne. Állatbarát.*
- Aha *morogja, minden meggyőződéssel, de nem kell fél perc és már alszik is. Még érzékeli hogy valami meleg kerül rá, mire egy halvány mosoly jelenik meg az arcán, és megszólal, már nagyon álomban.*
- Anya... *ennyi törődést, és aggodalmat eddig csak a nő részéről tapasztalt, így most félálomban értelemszerűen az ő nevét mondja. Éjjel lázálom kapja el, néha lerúgja a takarót, és melege lesz, aztán megint fázni kezd, végül hajnal felé sikerül mély álomba zuhannia, ahonnan már csak felfelé van az út.*

//Köszönöm//

Tárgy: Re: Vadőrlak Kedd Ápr. 19, 2011 8:28 am

*Will a vadőrlak előtt ül, és dohányzik. Papucsot, fekete rövidnadrágot és fehér pólót visel. Az ölében egy basszusgitár, annak a húrjait pengeti. Mellette egy hihetetlenül nagyra nőtt skót farkaskutya fekszik, és hallgatja fiatal gazdája játékát. Will egy pillanatra megáll, hogy lehamuzzon, a kutya pedig felkel, és bedobog a házba. Ma éjszaka nem csinálnak semmit, Will hozzászokott, hogy nappal alszik inkább, éjjel éberen őrködik, viszont ma éjszaka nincs kedve kimozdulni. Az előző esti Luthiával történt találkozó igencsak felzaklatta, jól esne neki egy kis nyugalom. Lenyúl a karosszék mellé egy sörös dobozért, felemeli, felpattintja, és belehúz. Jólesően sóhajt egyet, miközben hallgatja, ahogy Hádész horkolni kezd odabent.*

Tárgy: Re: Vadőrlak Kedd Ápr. 19, 2011 8:34 am

*Egész éjjel Liam járt a fejében és a tegnapi találkozójuk. Azt hitte sikerült örökre kitörölnie őt az életéből és többé nem ragad bele a fejébe éjszakákra a fiú képe és hangja. Most mégis ez történt, de Lú biztos benne, hogy csak a veszekedés miatt. Nem akart még véletlenül sem ilyen helyzetbe kerülni, s most ennek a tegnapi veszekedésnek az elsimítása miatt van itt. Talán nem kellene, de ha most még utoljára beszélnek, lehetőleg nyugodt körülmények között, akkor végleg végez magában Williammel.
Lassú léptekkel halad a vadőrlak felé hasonló ruhában, mint amiben tegnap. Viszont haja fel van kötve, csak néhány tincs lóg le arcát kissé eltakarva. (hasonlóan, mint a képén.)
Willt meglátva összeszorul a gyomra, de tovább halad előre. Hozzá közeledve nem vár, míg Liam nekikezd a szitkozódásnak, minél hamarabb megszólal.*
-Will. *szólítja meg a fiút, majd halk hangján elkezdi mondanivalóját* Ne haragudj, amiért tegnap neked estem. Nem volt szándékos... csak tudod, hirtelen törtek fel az emlékek. *egy pillanatra lehajtja fejét, hosszú, fekete, szabadon maradt fürtjei előrehullanak, majd újra a srácra néz és folytatja.* Talán igazad van. Fölösleges volt visszajönnöm. *halvány félmosoly jelenik meg arcán és ezzel együtt feltekint a fiú sárga szemeibe. Aztán a félmosoly eltűnik sima arcáról és Lú elfordítja tekintetét Liamről.* Nem akartam újra felhozni a régi emlékeket és nem akarom elölről kezdeni ugyanazt, amit régen is. Gondolom te sem. Csak nyugalmat szeretnék és normális életet.

Tárgy: Re: Vadőrlak Kedd Ápr. 19, 2011 8:43 am

*Hamar megpillantja Lút, hisz szemei már igencsak alkalmazkodtak a sötétséghez. Elnyomja a cigarettát, majd felkel, letámasztja a gitárt, és sörét kortyolgatva hallgatja a lány monológját. A végén elgondolkodva felnéz az égre, végül kivesz a rekeszből még egy doboz sört, és Luthia felé dobja, lassan, ívesen, hogy a lány mindenképp elkaphassa.*
- Az élet nem egy szép tündérmese. De az, hogy idejöttél, és ezt elmondtad, legalább azt bizonyítja, hogy érdemes volt visszajönnöd. Nem haragszom a tegnapiért, sőt nekem kell bocsánatot kérnem. Tudod igyekszem a dühömet kezelni, de néha még nehezen megy. Ahogy egy bölcs ember mondta: Mindenkinek megvannak a maga démonai... Gyere ide!
*Ezzel odalép a lányhoz, megöleli, majd barátságosan rámosolyog.*
- Ülj le velem beszélgetni egy kicsit. Ha már ki akarsz lépni végleg az életemből, ennyit megérdemlek!
*Ezzel egy pálcaintéssel kihoz a házból egy másik karosszéket, és újra leül.*
- Meséld el kérlek, hogy hogy a fenébe jutott eszedbe, hogy csapos legyél? Nem áll neked jól... Te okos lány vagy, és kellően vad. Aurornak kéne jelentkezned...
*Kezdi a beszélgetést, már ha a lány hajlandó lecsüccsenni.*

Tárgy: Re: Vadőrlak Kedd Ápr. 19, 2011 8:51 am

*Fél egy kicsit, ahogy monológja után hatásszünet következik, de azon nyomban mosoly terül el arcán, amikor Will nyugodtan kezd el beszélni hozzá. Nem erre számított, de ennek örül a legjobban. Egy hatalmas kő zuhant most le szívéről és lelkéről.
A sört elkapja és kinyitja, majd amikor megérkezik a másik karosszék, leül és keresztbeteszi lábait.*
-Az első helyre elmentem, ahová felvettek dolgozni. Ennyi. Nem vártam tőle sokat, de legalább nem unatkozok otthon. Bár Hell Cityben sem unatkozom... néha rosszabbakkal kerülök össze, mint a rock klub részegeivel.
-Hogy aurornak? Soha, nem nekem való. Sosem fogok se a halálfalók, se az aurorok oldalára állni. Hagyjanak ki a csatájukból... Tanultam a múltból... *elmosolyodva Willre néz, majd szemében kíváncsiság csillan fel.*
-És Te? A te történeted érdekesebb! Vadőr? Honnan jutott ez eszedbe? És pont itt? A Wilianben?

Tárgy: Re: Vadőrlak Kedd Ápr. 19, 2011 8:57 am

- Tudod, ha igazán meg akarsz változni, mindenen változtatni kell. Vigyázok a Wilian diákjaira, nem zavarok sok vizet, én meg Hádész elvagyunk itt ketten...
*Mutat hátra a válla fölött a horkolás forrása felé.*
- És talán... A pszichopata őrült után a nyugis vadőr volt a legnagyobb változási lehetőség, szóval megkértem Wilfred apót, hogy vegyen már fel. És belement. Még a hajam is levágattam. Úgyis olyan gyerekesen nézett ki...
*Ezzel kusza tincseit hátrasimítja, amitől talán kicsit jobban hasonlít most egy akciófilm főhősére, mint egy vadőrre. Bár ennek igencsak ellent mond a papucs. Újra előveszi a gitárt, és pengetni kezdi halkan.*
- Mindennek változnia kell, ha mindenen változtatni akarsz. Hogy újat építs, a régi tetőt le kell bontani, csak a gerendák maradhatnak...
*Filozofálgat a vörös hajú fiú, majd Lúra néz.*
- És hogy őszinte legyek, gyönyörű vagy.
*Mosolyodik el, majd újra pengetni kezdi a hangszert.*

Tárgy: Re: Vadőrlak Kedd Ápr. 19, 2011 9:04 am

*Mosollyal és őszinte kíváncsisággal hallgatja a fiút, vagy inkább férfit? Megnyugvással tölti el, hogy ilyen békésen és barátságosan tud beszélni Liammel. Ilyenre legmerészebb álmaiban sem számított.*
-Nekem a hosszú hajad jobban tetszett! *húzódik szét még jobban mosolya, aztán belekortyol a sörbe.*
-De így tényleg komolyabb az arcod. *újat kortyol és kicsit elgondolkodik Liam szavain. Nem mond a filozofálgatásra semmit, csak eltárolja a szavakat. Később majd érdemes lesz ezen elgondolkodni.*
-Köszönöm. *meglepődik Liam utolsó mondatára, talán kicsit el is pirul. Régen nem illették szép szavakkal.*
-Látom a szájharmonikát is leváltottad. Jobban áll ez a gitár és jobban is tetszik, amit játszol rajta. *vigyorog újra.*
-Te jó ég! Hogy tudsz aludni ettől a kutyától? *bolondozik kicsit hallgatva a horkolást.* -Még jó, hogy nem hoztam a macskámat. Meg tudom, hogy Te sem kedvelted őt. *mosolyog még mindig.*

Tárgy: Re: Vadőrlak Kedd Ápr. 19, 2011 9:14 am

- Miről beszélsz? Milyen horkolás?
*Vigyorodik el szélesen Will. Ez a mosoly valahogy... Furcsa lehet a fiatalemberen. Nyugalmat, békét és jó kedvet sugároz, nyoma sincs benne a régi vadságnak és őrületnek. William stabil pont lett az univerzum káoszában, még ha néha meg is remeg.*
- Amúgy... A hosszú haj... Fiatalság, bolondság... A szájharmonikámat pedig elhagytam Görögországban. A gitár meg... Mindig is szerettem. Szóval a világ változik, én is. És ne tessék itt pirulni, hisz te mindig is inkább hasonlítottál egy igazi hercegnőre, mint bárki más!
*Nevet fel jó kedélyűen, majd meghúzza megint a sörét.*
- A macskáddal meg nem volt semmi bajom... Azon kívül, hogy kicsit idegesítően okos volt, teljesen elfogadhatónak éreztem.
*Will végignéz a lányon, majd kihoz egy takarót.*
- Nem fázol?
*Úgy tartja a plédet, hogy látszódjon, igenleges válasz esetén ő maga bugyolálja be a lányt.*

Tárgy: Re: Vadőrlak Kedd Ápr. 19, 2011 9:40 am

*Felkacag a bolondozáson, majd lerakja a sört egy biztos pontra. Ha van asztalka a közelben, akkor oda, ha nincs, akkor a földre.*
-Örülök, hogy stabil lábakon állsz és valamennyire rendeződtek a dolgaid. *mosolyodik el, majd Will újra szép szavakkal látja el Lú önbizalmát.*
-Jaj hagyd csak ezt. Nem vagyok én különb egyik lánynál se. *és látszik a lányon, hogy komolyan gondolja, amit mond.
Aztán Will egy plédet hoz ki a szobából és Lú felé tartja.* -De egy kicsit fázom, köszönöm. *köszöni meg egyből, ahogyan Will betekeri a takaróba és elhelyezkedik újra a székben.*
-Egyébként... a hajam tényleg emos? *ez volt az egyetlen ami kicsit meghatotta tegnap a lányt, mert a hajára büszke, szereti.*
-Ha nem tolakodás, kérdezhetek Cassyről? Vagy inkább ne? De ne érts félre, semmi szándékom vele, csak kíváncsi vagyok...

Tárgy: Re: Vadőrlak Szer. Ápr. 20, 2011 8:12 am

- De, különb vagy, csak nem tudsz róla...
*Bókol tovább Will kedvesen, majd belekortyol a sörébe. Látja, hogy az már teljesen kiürült, így összegyűri az alumíniumhengert, és egy szép dobással a kukába küldi, ami jó öt méterre áll tőlük a ház sarkánál.*
- És megy még négy sör után is.
*Vigyorodik el.*
- Nem, nem emós a hajad... És kérdezhetsz Cassyről... Nos, miután megkértem a kezét, kicsit berezeltem, és hosszú-hosszú útra indultam, és több hónapomba tellett, míg megtaláltam a bátorságomat. A közben szedtem össze ezt az üvöltöző szörnyeteget, aki a házban van.
*Meséli, és közben rágyújt egy cigarettára. Legalább három percig csak bámulja a parazsat, amit a lágy tavaszi szellő életben tart, hogy az sejtelmesen megvilágítsa a vörös hajú ír arcát.*
- Aztán apám meghalt. És hazajöttem. Megvolt a hagyatéki tárgyalás. Épp eleget kaptam, hogy ellegyek belőle. És rájöttem, hogy nem kell félni a dologtól. De mire visszaértem, már visszament Roberthez, az előző pasijához, és jó útra tért. És hát... Nem fogom tönkretenni a boldogságukat. Én elvagyok itt. Élem a nyugis kis életem, távol mindentől és mindenkitől, vigyázok Kimre, néha meglátogat... Ő az új öcsikém. Kim Kaguya... Szóval van világ. Állnak a tartópillérek, stabilak a gerendák és... Épül az új ház.
*Meséli elmerengve, majd újra beleszív a cigibe.*

Tárgy: Re: Vadőrlak Szer. Ápr. 20, 2011 8:30 am

*Próbálja magát visszafogni, de arca akarata ellenére is folyamatosan vörösödik. Aztán figyeli a sörös doboz íves repülését, majd Will-re néz.*
-És ha még kérsz egy ötödiket, vagyis egy felet, akkor odaadom az enyémet. Én nem fogom tudni meginni. *majd felveszi és Liam felé nyújtja.
Ha elveszi, ha nem, Lú így is úgy is csendben hallgatja végig a fiú élettörténetét kényelmesen bebugyolálva már egy takaróba. A történet végére halványan el is mosolyodik. Őszintén örül Liam stabilitásának.*
-Így már nincs is kérdésem. *húzódik szét mosolya még jobban arcán, aztán feltekint az épp cigarettára gyújtó srácra. Ő is előkotor egy cigit és boci szemeivel a fiúra bámul.*
-Meggyújtanád nekem, ha megkérlek?

Tárgy: Re: Vadőrlak Szer. Ápr. 20, 2011 8:54 am

*Liam nem kérdez, csak meggyújtja a lány cigarettáját, majd csak ül, és perceken át szinte bámulja Lút. Nem tudja mihez kezdjen, kavarognak benne az érzelmek. Egyrészt őrületesen tetszik neki a lány új arculata, viszont nem akarja, hogy bármelyikükben is régi sebek szakadjanak fel. Csak nézi és nézi Lút, nem tudja mit tegyen. Dohányzik csendben, és végre nagy nehezen elszakítja a lány arcáról a pillantását. A szíve hatalmasakat dobban, mintha valaki újra és újra fel akarná robbantani a mellkasát, és valami benne azt üvölti, hogy inkább meneküljön el a lánytól, egy másik része pedig legszívesebben már most odalépne, hogy a karjaiba zárja, és többé ne engedje el. A dilemmának az vet véget, hogy a parázs megégeti Will ujjait, aki felszisszen, és messzire dobja a csikket.*
- A francba...
*Morogja, és felkel, hogy elinduljon kötszerért, de újra megakad a pillantása Lún, és valahogy megfagy. Csak nézi a lányt, és belevörösödik egy kósza gondolatba, ami után besiet a házba, és keresgélni kezd...*

Tárgy: Re: Vadőrlak Szer. Ápr. 20, 2011 9:00 am

*Némán beleszív a cigarettába és ahogy Will, ő is kicsit elbambul, ezért észre sem veszi, hogy Liam igazából őt bámulja. Benne minden érzelem valahol el van temetve mélyen és úgy érzi sosem lesz képes már igazán szeretni senkit, de a legjobb, hogy nem is akar. Biztosan fel lehet hozni a mélyről ezeket az érzelmeket, de ő egyelőre nem kíváncsi rájuk. Jól érzi magát így. Az elmélkedésből őt is Liam felszisszenése riasztja fel, fel is ugrik ledobva magáról a takarót és Liamhez lép.*
-Te jó ég, jól vagy? *kérdi és nyújtaná a kezét, hogy megnézhesse a fiú ujjain az égést, de a srác inkább bemegy a lakásba kötszerért.
Ahogy kijön, Lú máris venné ki a kezéből.*
-Majd én megcsinálom. *belenéz Liam szemeibe és ha odaadják, elveszi a kötszert.*

Tárgy: Re: Vadőrlak Csüt. Ápr. 21, 2011 1:38 am

- Jól... Jól vagyok...
*Mondja Will, és már kötné be a kezét, de az annyira remeg, hogy kiejti a kötszert. Idegesen kapna utána, de feladja végül, és hagyja, hogy Lú bekötözze az égést, és míg ellátják, végig a lány arcát figyeli. Legszívesebben most rögtön magához húzná a lányt, de nem akarja elijeszteni. Mikor Luthia végez, megpróbál elmosolyodni, de látszik rajta, hogy valami nagyon bántja. Lelkében végtelen vihar kavarodik, és legszívesebben elmenekülne a lánytól, hogy ne érezze azt, amit egykor régen már átélt... Lassan leül a karosszékbe, és szinte belesüllyed az ülőalkalmatosságba, miközben tenyerei izzadni kezdenek.*

Tárgy: Re: Vadőrlak Csüt. Ápr. 21, 2011 2:00 am

*A fiú makacs, de végül muszáj átadnia a kötszert Lúnak, hogy az gondosan beköthesse a srác kezét.*
-Így ni. Kész is van. *szelíd mosollyal tekint fel Liamre, akinek most igencsak megváltozott a hangulata. Tisztán látszik a szemeiben és ahogyan csendben leül a székbe, Lú arca folyton aggódóbbá válik.*
-Biztos, hogy minden rendben van? *kérdi a srácra pillantva, aztán kissé megrázkódik a hidegtől.*
-Nappal meleg van, de esténként még iszonyú hideg. *a takaróért nyúl, de aztán mégse teríti magára.*
-Ha szeretnéd, magadra hagylak. *néz rá újra vörös hajú fiúra.*

Tárgy: Re: Vadőrlak Pént. Ápr. 22, 2011 10:58 pm

- Biztos, hogy minden rendben van...
*Mondja Will, miközben nézegeti a kötést.*
- Köszönöm!
*Próbál megnyugodni, de elég nehezen megy. Mikor Lú leül, a vörös hajú odalép, és újra bebugyolálja a lányt a takaróval, majd puszit nyom a homlokára.
- Maradj nyugodtan, ha szeretnél... Én élvezem a társaságod!
*Elmosolyodik, és kedveskedve puszit nyom a lány homlokára.*
- Csak meg ne fázz, mert morcos leszek!

Tárgy: Re: Vadőrlak Vas. Ápr. 24, 2011 10:29 am

//Folytatás az Erdőből. Will és Leila.//

*Will feltárja az ajtót, és belép. Mellette egyből berohan Hádész, a hatalmas testű skót farkaskutya, és Artemisz, a különös kiskutya, akit nemrég találtak az erdőben. Ha Leila belép, a vadőrlak puritán belsejét láthatja. A kunyhót Will alaposan átrendezte és átalakította, hogy igényeinek megfelelő legyen. Rögtön az ajtó mellett egy csigalépcsőn lehet feljutni a padlásra, és le a pincébe. A padlás amolyan könyvtárszobaként működik jelenleg, míg a pincébe került az éléskamra. A földszint szinte egy terület. Egy kis, réginek tűnő, kézzel faragott konyhapult választ le egy részt a konyha számára, amolyan amerikai stílusban. Nem messze tőle egy kis ebédlőasztal, körülötte négy székkel, egy kanapé, szemben vele egy kis kandallóval, előtte medvebőrrel (amire Hádész egyből le is telepszik), egy másfél személyes ággyal, egy fotellel, és található még itt két szekrény, melyben a vörös hajú a ruháit és egyéb felszereléseit tartja.*
- Nos, ez jelenleg a birodalmam... Helyezd magad kényelembe, ahol csak szeretnéd...
*Mondja kedvesen mosolyogva a fiú, majd megindul a konyhába kakaót főzni.*

Tárgy: Re: Vadőrlak Vas. Ápr. 24, 2011 12:00 pm

Lassacskán elindulunk és kis séta után meg is érkezünk ide a vadőrlakhoz, ahol reményeim szerint egy forró kakaó és némi kellemesem beszélgetés fog várni. Többet nem akartam kívánni, még a végén azt gondolná hogy nem vagyok erkölcsös, bár ezt azt hiszem sutba dobhatom Sebastiano miatt, bár nem volt vele semmi, hm, komoly, csak érzelmi szálak szövődtek, azok meg most elszakadtak. Mikor a fiú kimegy csináljon innivalót, körbepillantok, és a fotelbe kuporodom bele, fejem a kezeimre hajtva, elgondolkodok. A ház maga nem túl bonyolult, de nem is baj, már már nagyszerűen egyszerű. A fotel közelébe telepedik le Artemisz is, így ha elérem megsimogatom a puha bundáját, jól esik hogy van mihez hozzáérni, és ahogy belegondolok, talán nekem is jól esne egy ölelés vagy valami. Furcsa módon jól esett amikor Will ujjai az enyémekhez értek, éreztem bennük az erőt, de mégis, valami mást is, amit nem tudok megfogalmazni. Furcsa egy figura, nem tudom mit gondoljak róla, de rosszat, azt nem. Nehéz elképzelnem a mai nap után hogy annyi minden gonoszságra képes volt, amit írtak az újságok, és amiket meséltek. Mintha az egy másik ember lett volna, nem tudom, irreálisan más. Mikor kilép a konyhából nem veszem észre egyből, túlságosan elmerülök a gondolataimba, és átkozom a saját butaságom, hogy miért pont egy halálfalóba lettem szerelmes, miért nem egy normális alakba. Akaratlanul is megerednek újra a könnyeim, amiket egy mérges mozdulattal törlök le, nem, nem akarom őket újra látni, elég volt.

Tárgy: Re: Vadőrlak Vas. Ápr. 24, 2011 12:08 pm

*Will elkészül a kakaóval (összesen két litert főzött le), és megtölt két félliteres fakorsót, majd indul Leilához. Ekkor pillantja meg, hogy a lány újra könnyeivel küszködik. Gyorsan lerakja a kupákat a lány előtti dohányzóasztalra, leül a fotel karfájára, és gyengéden átöleli, magához húzza az amirás leányzót.*
- Tsssss... Semmi baj... Itt biztonságban vagy... Ez a kis kunyhó távol tart rossz embert, rossz állatot, rossz szörnyet, és a legveszélyesebbet, a rossz gondolatot is... Nincs semmi baj...
*Végtelen kedvesség és gyengédség tölti meg a hangját, minden mozdulata törődő és óvatos... Puszit nyom a lány feje búbjára. Reménykedik, hogy meg tudja nyugtatni Leilát... Aggódik szegény lányért, és bármit megtenne, hogy jó kedvre derítse. Felkel a karfáról, leguggol a lány előtt, mélyen a szemébe néz, és orrával megsimogatja a másik orrának hegyét.*
- Na... Nyugi... Itt a kakaó, hozhatok csokit, és csak ma, csak itt, kérhetsz bármit... Rendben? Ha hatalmamban áll, megteszem neked...
*Mondja bátorító mosollyal, de szemében végtelen aggodalom tükröződik.*

Tárgy: Re: Vadőrlak Vas. Ápr. 24, 2011 12:17 pm

Még szipogok, mikor érzem hogy valaki átölel, valószínűleg Will lesz az, de nem nagyon zavar a dolog, belebújok az ölelésébe és a könnyeim már nem csak jönnek, szinte ömlenek, és kitör belőlem a zokogás, nem bírom abbahagyni, valamikor ki kell jönnie, és mivel az előző történések csak inkább elfeledtették velem hogy mi történt, és most újra eszembe jutott minden, ami történt, amit írt és amit... kívánt. A farmerem zsebébe megtaláltam a levelet, csak elfelejtettem hogy oda tettem, mikor kiszaladtam az erdőbe.
- Én csak... csak... fáj - próbálok szavakkal megfogalmazni hogy mi bajom van, és zokogok erősen, egész testem rázkódik, de jól esik, hogy van kinek a vállán sírjam ki magam, és érzem hogy a fiú kicsit elhúzódik, és utána már előttem guggol. Rápillantok, és a könnyeimen át, látom hogy egész közel kerül az arcomhoz, és érzem az orromnak nyomódni az ő orrát, elmosolyodom egy picit, és a homlokának támasztom az enyémet, egy kicsit, csak kicsit, milyen jó lenne így maradni, látni azokat a furcsa színű szemeket, amikben nem is tudom mi van de tetszik amit látok benne. Egy-két perc után összekapom magam annyira, hogy tudjam értelmezni hogy a kakaó arra vár hogy megigyam, és lassan letörlöm a könnyeim, és az egyik zsebemben találok egy papírzsepit. Kifújom az orrom, és a kezemmel, még utoljára letörlöm a könnyeim.
- Bocsánat... én..kiakadtam - próbálom összefoglalni hogy mit érzek, de nem nagyon sikerül, így inkább elfogadom a kakaót, és belekortyolok. Pokolian meleg még, de nem bánom, most bármi jó ami eltereli a figyelmem, majd a kortyolás után tekintetem visszatér Willre.
- Egy kicsit.. visszaülsz oda, mint az előbb - mutatok a karfára, hogy neki tudjak dőlni, félig a combjainak, félig a mellkasának, mivel pici teremtés vagyok az alig 168-as magasságommal. Az előbb, olyan jó volt úgy, olyan... tényleg biztonságos, és elhittem amit mondott, hogy itt nem érhet baj.
- Sajnálom, nem akartalak... összekönnyezni - nyúlok kezemmel az arcához, ahol az én könnyem csillog, mivel más itt rajtam kívül nem sír.

Tárgy: Re: Vadőrlak Vas. Ápr. 24, 2011 12:27 pm

- Tudom milyen, mikor ennyire fáj... Iszonyatos fájdalom... Végtelennek tűnő szenvedés... Mintha ezernyi fog marcangolná a lelked...
*Mondja Will egy pillanatra elködösödő pillantással, de hirtelen újra elmosolyodik.*
- De ne félj. Én itt vagyok, és vigyázok rád... Csak bízz bennem, és minden rendben lesz...
*Ezzel felegyenesedik, és mikor a lány azt kéri, felül a karfára, és fél kézzel újra átöleli. Úgy érzi, vigyáznia kell a szőke teremtésre, és azokra a gyönyörű szemekre. Újra odahajol, és mikor a lány szabadkozni kezd, újra a lány orrát kezdi cirógatni orrával.*
- Oda se neki... Úgy tudom, a hercegnők könnyei gyémánttá változnak, szóval lehet, hogy ezért leszek igazán gazdag.
*Felnevet, nevetése játékos, boldog, szinte már felhőtlen. Will ügyes színész, és most el kell hitetnie a lánnyal, hogy nincs semmi baj, hátha megnyugszik. Ám mikor a lány keze az arcához közelít, egy pillanatra láthatóvá válik a fiú szemeiben, mit érez igazából: Egy cseppnyi vágy, egy nagy kanálnyi vonzalom, egy csipetnyi aggodalom és egy jó adag félelem különös keveréke lobban fel a szemeiben és az arcán, de csak épp egy pillanatra. Jó megfigyelőnek kell lenni, hogy észrevegye valaki, és jó emberismerőnek, hogy meg is értse. Főleg, mert hamar elillan, és Will, mint egy hatalmas macska, odabújik a közeledő kézhez...*